Égő macskák, a 16. századi csodafegyver

 

Égő macskák, a 16. századi csodafegyver

Égő macskák a 16. század háborúiban, mint csodafegyver

Amerikai kutatók az 1500-as évek közepéről származó német rajzokat vizsgálgattak tüzérségi ostromról és hadviselésről. Ez eddig nem lenne valami érdekfeszítő, de találtak egy macskákat is a képen, mégpedig támadásra bevethető állapotban. A képeket a University of Pennsylvania kutatói digitalizálták, ekkor vették észre, hogy több képen is a macskák és a galambok tüzes tölteteket viselnek.  
A képeken az állatok egy várba tartanak felszerelésükkel. A kérdéses kézikönyvet a kölni Franz Helm készítette, aki elvileg több törökök elleni harcban is részt vett Dél- és Közép-Európában, abban az időben, amikor a puskapor megváltoztatta a hadviselést.
A könyvhöz az illusztrációkat több művész rajzolta. Nem a macskás az egyetlen furcsa kép, található repeszbombáról és szögekkel kirakott rakétaszerű robbanószerkezetekről is kép, amelyeket az állatokra eszkábáltak.
A rejtélyt többen is kutatták már. Az eredeti német szöveg szerint az állatokat először megfogták, amikor kijöttek az ostromlott várból vagy városból, aztán elengedték őket hátukra erősített zsákkal, mely égő anyaggal volt teli. Félelmükben próbáltak hazajutni, elrejtőzni, jó esetben például szénatárolóba, amit így önkéntelenül felgyújtottak.
A kutatók nem találtak pontos bizonyítékot arra, hogy a fenti hadviselési módot bármikor is bevetették volna. Véleménye szerint az egész kelekótya, nagyon rossz ötletnek tűnik, és az állatok nagyobb eséllyel gyújtották volna fel a saját tábort, mint az ellenségét.

Teteje