A flow állapota, amikor az ember teljesen feloldódik a tevékenységben amit végez, egyszerre aktív és relaxált, úgy dolgozik, hogy közben feltöltődik. Jól hangzik mi? Mutatjuk, mi az alapja.

Ha valami, akkor az életünkben a munkával eltöltött idő az, ami lényegesen nem változott az emberi evolúció során. A kezdeti vadászó, halászó gyűjtögető ember életének nagy részét önfenntartással töltötte és ezt tesszük ma is, csak kicsit másképpen. Egy régi olasz mondás szerint:  „Il lavoro nobilita L’uomo, e lo rende simile alle bestie”, vagyis  „a munka nemesíti az embert – de le is aljasíthatja.” Fenti mondás egyik értelmezési lehetősége, hogy a készségek fejlett szintjét megkívánó, szabadon végzett munka összetettebbé teszi az ént, másfelől azonban nincs, ami olyan zűrzavart idézne elő bennünk, mint a kényszer hatására végzett lélekölő munka. Óriási különbséget jelent, az életünkben, hogy a munkánk örömet jelent-e számunkra, vagy sem.

A modern társadalomban a munka valamiféle az „igazi élettől” távol eső, fáradtságos dologgá vált, ami csak nyűgnek van. Valami, amit azért kell végeznünk, hogy nagyobb házba költözhessünk, vagy megvehessük a legújabb kütyüket. Pedig a munka nem szükségképpen kellemetlen, sőt, jó esetben igazán örömteli tevékenység is lehet.

Szeretjük a kihívást

Olasz pszichológusok egy csoportja, Fausto Massimini professzor és Dr. Antonella Delle Fave interjúkat készített a hagyományos paraszti létformát élő emberekkel arról, hogy az ő életükben hogyan egyeztethető össze munka és magánélet. A tíz legidősebb meginterjúvolt mind olyan válaszokat adott, amiben a munkát említették az első helyen, mint a tökéletes élmények forrását és nem akartak volna kevesebbet dolgozni, akkor sem, ha erre lehetőségük nyílna. A megkérdezett gyerekek többsége is így gondolkodott a munkáról, ugyanakkor a húsz év fölöttiek, már más gondolatokat fogalmaztak meg. Az ő nézőpontjuk szerint, ha lehet, a munka legyen kevesebb és több az utazással szórakozással eltöltött szabadidő. A különbség a két felfogás között azzal magyarázható  a magyar származású, de Kaliforniában élő és alkotó Csíkszentmihályi Mihály professzor szerint, hogy az olasz kollégái által megkérdezett idős emberek élete sosem volt egyszerű, viszont a megélhetéshez folyamatosan újabb készségeket kellett kifejleszteniük magukban – ahogy a gyerekek is folyamatosan próbára teszik magukat a fejlődésük közben.

Munka közben gyakran ki kell lépnünk a komfort zónánkból, hogy új kihívásokat oldjunk meg. De a boldogság nem is a könnyű pillanatokból jön, hanem az izgalmas kihívások megoldásából. A flow „a tökéletes élmény”, valójában épp ebből a paradoxonból jön. Flow-ról ugyanis akkor beszélünk, amikor az ember elmélyült, fókuszált figyelemmel végez egy tevékenységet, miközben a felszabadító könnyedség, a belülről fakadó öröm élményét tapasztalja. Vagyis miközben feladatot teljesítünk és elvárásoknak felelünk meg, de ugyanakkor a feladat elvégzése élményt okoz, leköt.

Flow állapotban a személy és az általa végzett tevékenység nem különül el, hanem a tevékenységet végző eggyé válik a cselekvéssel, és abban teljes mértékben feloldódik. Az időérzék megszűnik, és a tevékenység végzése közben az idő szinte repül. A tevékenység közben az egyén arra fókuszál, amit éppen csinál, nem kalandozik el, nem terelődik el a figyelme.

Bárhol elérhető

Hogy milyen az a munka, amivel elérhető a flow élmény? Olyan konkrét feladatokat foglal magába, ami próbára teszi a képességeinket (tehát nem unalmas), de nem haladja meg azokat (tehát nem okoz szorongást és amelynek világos, konkrét célja van. Fontos, hogy a tevékenység közben azt érezzük, hogy a tevékenység felett képesek vagyunk kontrollt gyakorolni, hogy hatásunk van, tőlünk függ valaminek az alakulása.

És ne higgyük, hogy a flow megéléséhez valamilyen különösen kreatív, vagy épp művészi tevékenység végzése közben van csak lehetőség. Éppúgy előhívhatja akár a favágás is

Hogy a mi cégünkben is lehetőség nyíljon a flow megélésére – és így növekedjen a motiváció és a hatékonyság – megfelelő körülményeket kell teremtenünk. Szükség van olyan környezetre, ahol a figyelmet nem terelik el felesleges dolgok – az egyterű iroda hátráltató ebben az esetben. Elengedhetetlen a gondosan kialakított feladat struktúra és munkabeosztás, hogy elképzelhető legyen a kihívást jelentő, de nem túlterhelő munka. A ma oly népszerű multitasking – vagyis az, hogy több dolgot csinálunk egyszerre – szinte lehetetlenné teszi a flow megéléséhez szükséges elmélyülést, iktassuk ki, ha lehet!

Fontos továbbá a megfelelő munka motiváció fenntartása (ami egyáltalán nem a pénzről szól), amit jó esetben a fejlődés lehetősége és az az érzés táplál, hogy a munkavállaló azzal amit elvégez, hozzátesz valamit a cég működéséhez és így a világhoz is. (Klasszikus példa a NASA takarító legendája, aki, amikor megkérdezték tőle, mivel foglalkozik, azt válaszolta: segítek abban, hogy ember juttassunk a Holdra.) A flow eléréséhez arra van szükség, hogy a dolgozó egy bizonyos területen autonómiával rendelkezzen (egy friss felmérés szerint a munkavállalók körében az egyik fő stressz faktor az, hogy nincs befolyásuk a saját beosztásukra) és bármilyen kis részfeladat is esik az ő hatáskörébe, átlássa az egész rendszer célját és működését.

Minél több időt tölt valaki úgy, hogy megéli a flow élményét, annál erősebbnek, aktívabbnak, kreatívabbnak és összpontosításra képesnek érzi magát. A boldog munkavállaló pedig fontos lépés a sikeres céghez.

Forrás: P&P/kkv_cegblog