A SpaceX által konzekvensen hirdetett, és 2010-től hivatalosan is nyújtott pályára állítási kiadások az összes, már piacon lévő szereplőt tekintélyes árnyomás alá helyezte. A hiteles, szerződésesben meghatározott árakat rendszerint nem ismerjük, de a meghirdetett listaárak legkisebb mértékben is minimum 30%-os árcsökkentést jelentenek már most is a kereskedelmi műholdak fellövésénél. Ezen a piacon az uralkodó Arianespace (Ariane 5 hordozójával) már felvette a harcot, és meghirdette új, a SpaceX hatékonyságával vetekedő következő generációs hordozójának (Ariane 6) kifejlesztését, amely 2020 táján indulhat útnak először. Hogy ez alatt az idő alatt mennyit tud bekebelezni a piacból a SpaceX, nem sokára kiderül. A kis műholdakat előállító cégek is kérték az Európai Űrügynökséget, hogy patronálják egy új, kedvezőbb árfekvésű európai rakéta fejlesztését.
Talán az egyik legnagyobb geostacionárius műhold parkkal bíró üzemeltető, az Eutelsat jelezte, hogy az alacsonyabb pályára állítási büdzsé lehetővé teszi számukra, hogy az így megspórolt pénzt új generációs (már teljesen elektromos) műholdak kifejlesztésére tudják fordítani (és a SpaceX áraival megizzaszthatja az ártárgyalások alatt az Arianaspace-t). A katonai műholdak pályára állítása az USA-ban a Boeing és a Lockheed Martin közös vállalkozásának, az ULA (United Launch Alliance) „kezében” összpontosult az elmúlt legalább 10 évben. Rendszerint csillagászati összegekért.
Közvetett árelemzések szerint egy-egy kilövés költsége a 300-400 millió dollárra rúgott. Itt leginkább nem az ár, hanem a megbízhatóság és a nemzetbiztonsági aggodalmak voltak a prioritások, mostanáig.
A SpaceX azonban nem hagyta reformálatlanul ezt a szegmenset sem, és 2015 májusától megkapták a lehetőséget amerikai katonai műholdak pályára állítására is. Ez a tradicionálisan mammutként viselkedő ULA-t is radikális, hatékonyságot növelő lépésekre sarkallta, és már csak ezért is mondhatjuk földindulást kiváltónak a SpaceX hatását.
Nem léteznek róla közvetlen információk, de feltehetőleg a kínai (Hosszú menetelés rakéták) és az orosz (Proton hordozók) kilövéseinek mennyiségét is megváltoztatja a kereskedelmi piacra betört és a SpaceX által elszívott ügyfelek egyre növekvő tábora.
Arra feltehetőleg ezután sem lehet számítani, hogy a nagyhatalmak a katonai műholdjaik fellövését egymás rakétahordozó technológiájára hagynák a jövőben, de a kereskedelmi műholdak piaca is óriás platform a növekedésre.
A fejlesztések irama, amit a SpaceX meghatároz bámulatos, és ez köszön vissza az éves kilövési ütem fokozatos növekedésében is. A cégben nincs jelen az állam, ellenben több, nagynevű társulás (például a Google) is beszállt a tulajdonosok közé, hogy az előttük álló évek tőkehelyzete biztos legyen a fejlesztések folytatásához. Musk úgy látja, a cég nem megy a tőzsdére addig, amíg a Mars elérése nem történik meg . Ha ez csak rajta áll, ez meg is valósul. A SpaceX kedvelők által fenntartott SpaceX Now nevű weblapon lebilincselő kimutatásokat nézhetünk meg az eddigi és a várható kilövésekről.
