Újabb robbanás a technológiákban

 

Újabb robbanás a technológiákban

Mik lesznek a következő évtizedek technológiái? Egy új tanulmány alapján várhatóan a kvantum-számítás, a neuromorf rendszerek, a négydimenziós nyomtatás, az agy/számítógép interfész és az IoT valamint a mesterséges intelligencia, melyek forradalmi változást hozhatnak.

A tanulmány alapján két csoportra oszthatók a jövőt alakító technológiák. Az egyik csoportba azok sorolhatók, amelyek már jelen vannak, de széles körben még nem terjedtek el, míg a másikba azok tartoznak, amelyeket jelenleg még csak prototípusként tartunk számon. A technológiák akár a sci-fi rendezők képzeletét is felülmúlhatják.

A SAP szoftvercég trend riportja alapján így írhatók le a várható technológiák:

A 4D nyomtatást a MIT Self-Assembly Lab fejlesztette ki. Lényege, hogy a felhasznált anyag képes mind a színét, mind más tulajdonságait is megváltoztatni. Azaz, az elkészült nyomtatások negyedik dimenzióban is változnak, nem maradnak állandóak. A hadiiparban már használják az alakváltozásra képes anyagokat, de más ágazatban is hozhatnak változásokat. A 4D nyomtatásnak akár 10 évébe is kerülhet, mire szélesebb körben is elterjed.

A kvantumszámítógépek mikrofizikai jelenségeken alapulnak, ilyen például a kvantum-szuperpozíció, illetve a kvantum - összefonódás. Ha alkalmazzuk a kvantumbiteket (qubitek), akkor a meglévő bináris rendszerhez képest (0 vagy 1), akkor a számítási teljesítmény exponenciálisan növekedhet. Emiatt például a titkosítási rendszerek számára komoly kihívást jelenthet.

A neuromorfikus számítástechnikai rendszerek, hardverek hagyományos processzorokat használnak és az idegrendszert utánozzák. Ahogy a kvanumszámítógépek, úgy a neuromorfikus rendszerek is a legelső fázisban járnak, még fejlesztésre váró technológiákat igényel. Rendkívüli teljestménnyel bírhatnak majd alacsony energiafelhasználás mellett. Lehetséges felhasználási területe a mintázatfelismerés, a robotika, a gépi tanulás, illetve a képfeldolgozás.

Az agy/számítógép interfészt úgy kell elképzelni, mintha egy számítógép az agyunknak beszélne és olvasna a gondolatinkban. Szinte elképzelhetetlennek tűnik az emberi agy és a számítógép közötti közvetlen kapcsolat, de e tekintetben komoly haladást értek el a technológia területén. Hamarosan megjelenhetnek az agy/számítógép egységek is például játékoknál, ahogyan a hordozható eszközök is.

A bioszámítógépek a miniatürizálás mostani határait feszegető technológiák közé sorolhatók. A biológiai molekulák számítástechnikában történő felhasználása, azaz a bioszámítógépek többnyire DNS-molekulákat használnak, melyeket mesterségesen állítanak elő az adattároláshoz illetve feldolgozáshoz, mindezt az élő szervezetekben végbemenő folyamatok mintájára. Ezzel a technológiával igen alacsony energiafelhasználás mellett nagyon kicsi helyen, nagyon gyorsan, nagyon pontosan és potenciálisan lehet majd számításokat végezni. Az első működő egységekre azonban még legalább egy évtizedet kell várnunk.

Teteje