Űrtörténelem: a Philae leszállt az üstökösre

Philae űrszonda
 

Űrtörténelem: a Philae leszállt az üstökösre

A Rosetta űrszonda célba ért és eleresztette a Philae leszállóegységet a 67P/Csurjumov-Geresziminkó üstökös felett.

A NASA több mint 10 éve kezdődött projektje sikeresnek bizonyult, ember készítette jármű szállt le egy az űrben keringő üstökösön. 

Tizenöt európai állam, az USA, Kanada és Ausztrália együttműködése kellett a sikerhez.

A 6 és fél milliárd kilométeres és 10 éves utazás megkövetelte a földi csapat folyamatos és teljes figyelmét, de megérte!  A NASA csapat-tagjai ujjongva fogadták a hírt.
Az utazó egységben magyar alkatrész is van az üstökösre tartó egységben.

Az egymilliárd eurós költségű Rosetta-program a kilencvenes évek elején indult széleskörű nemzetközi összefogással, és eredetileg a 46P/Wirtanen üstökös vizsgálatát tűzte ki célul. A hordozórakéta problémái miatt a 2000-es évek elejére tervezett indítás csúszott, a tervet a kutatók némileg módosították és új célként a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst jelölték ki. A vezérlőközpont Darmstadtban található, és a szonda által elvégzendő tudományos programok nagy részét német tudósok koordinálják.

Magyar kutatók 1994 óta vesznek részt a projektben. A Rosetta-szonda körülbelül 3 tonna tömegű, kiterjesztett napelemtábláinak felülete 64 m². Meghatározó a Műegyetem, MTA és BME munkatársainak részvétele a Philae leszállóegység felműszerezésében és szolgálati rendszereinek megalkotásában. A leszállóegység „vegetatív szerve”, az energiaellátó rendszer tervezésében és megépítésében vettek részt. „Kezeli az összes energiát, az akkumulátorokat és a napelemeket. Kiszolgálja az egész űreszközt, ezért az elkészítését célzó megbízás az ESA döntéshozóinak nagyfokú bizalmát is jelzi irántunk.” Van bőven magyar munka a központi számítógép megtervezésében is.

Délután öt órakor ért talajt, és ezután  kezdte meg első munkáit, fotók készítését.  A Philae küldetése, hogy baj nélkül leszálljon az üstökösmag felszínén, és adatokat küldjön az üstökös összetételéről.

Ha még nem imádja az emberiség legújabb üstökösébe, hallgassa meg, hogy énekel.

Valójában ez nem hanghullám, hanem az a mágneses anomália, amit a Rosetta műszerei mértek a P67 közelében. De attól még érdekes, a mi üstökösünknél senki nem énekel szebben.

Forrás: index.hu
 

Teteje