Debrecen főutcáján, a városháza szomszédságában 100 esztendeje épült fel a Kossuth utca saroktelkére a hajdani debreceni Első Takarékpénztár háromemeletes szék- és bérháza a Kossuth utca 3. sz. alatti korábbi székház mellé. A pénzintézeti ingatlanok ma már más-más célt szolgálnak, csupán közös udvari bejáratuk és az építmények néhány dísze igazolja, hogy valamikor együtt jelképezték az első Debreceni Hitelintézetet.
Már a 19. sz. első évtizedétől kiemelkedő szerepet játszott a város kulturális életében ez a saroktelek, hiszen a házban lévő „vargaszínt 1809-től 1835-ig teátrumnak használták”. A város 1843-ban adta el a sarokházat, az új tulajdonos mindjárt ezután felépítette a kétemeletes bérházat, mely igazi szenzáció volt a korabeli városban. Az Úri kaszinó 1846-ban vette bérbe a Tánczos Kovács János-féle ház első emeleti szobáit, majd 1847-ben itt nyílt meg a Czifra nevű elsőrendű kávéház is. A vesztes debreceni csata után az emeletet az orosz hadsereg használta kórházként, erre az időre ideiglenes helyre, a Fehérló Szállóba költözött a „debreczeni Polgári Casino”. Az egymással szomszédos három telken álló házakat – a Cegléd utcai Auer-házat, a Kovács – féle házat, és az egyemeletes Rádl - házat – 1868-ban vette meg a Debreceni Első Takarékpénztár, melynek helységeit 1869-ben szépen felújították, korszerűsítették. A 20. század második évtizedének kezdetén a szecesszió stílusjegyeit hordozó, feltűnően nagyméretű épületek jelentek meg a Piac utcán. Az építkezési láz és az új stílus nem kerülte el a Takarékpénztárt sem. Az egyesített telekre a korábbi kétemeletes székházhoz csatlakozóan tervezte meg ifj. Rimanóczy Kálmán nagyváradi műépítész a gazdagon díszített, háromemeletes új takarékpénztár székházát. Az épület 1911-12-re nyerte el végleges formáját. Zoltai Lajos lelkes szavait idézve: „A debreczeni Első Takarékpénztár háromemeletes fényes, új palotája ez idő szerint Debreczennek legszebb, legnagyobb, tegyük hozzá, legjövedelmezőbb bérpalotája…, méltó dísze a százezer lakost számláló, egyetemet váró Debreczennek”. „ A tervező feladata volt”, hogy a bérbe adható boltok és lakások mellett a takarékpénztár mostani kereteit befogadó, bővíthető banki tér jöjjön létre és a kaszinó számára „minden modern kényelemmel berendezett hajlék építtessék.” A hatalmas építkezésben a munkák zömét debreceniek kapták, Somogyi Sándor szobrász keze munkáját dicsérik az épület külső- és belső falain alkalmazott szobrászmunkák és stukkódíszítések. „A márványt a Gerstenbrein kolozsvári, a gyönyörű vasportálokat Heinicke berlini cége szállította, a fajansz a Zsolnai-gyár terméke”. A kétemeletes sarokház legismertebb földszinti üzlete a Kontsek Kornél –féle áruház volt, a Piac utcai rész első emeletének nagy részét a takarékpénztár foglalta el, a Kossuth utcai épületszárny első szintjét pedig a kaszinó kapta.
1951-ben a Debreceni Ingatlankezelő Vállalat tulajdonába került sarokházba vegyes funkciók kerültek. A bank földszinti ügyféltermét és 19 további helyiséget a honvédség vette bérbe, a Helyőrségi Tiszti Klub számára. A Polgári Casino megszűnt, de a Kossuth utcai épületrész továbbra is közösségi színtérként funkcionált. Itt működött, a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége székházában 1953-tól a Béres András vezette Építők Hajdú Táncegyüttes. Később a Megyei Művelődési Otthon „Pódiumterme” és a Hazafias Népfront megyei szervezetének klubja is. 1982-ben itt hozták létre a KISZ által működtetett Ifjúság Politikai Klubot (IPK). A nevével ellentétben az IPK nem a politikára, sokkal inkább a fiatalokra fókuszált. Működött itt középiskolások számára sajtóklub, diákújságírók köre. Sok pályakezdő és amatőr zenekar kapott itt fellépési lehetőséget. Játszott itt a Vörös Kakas zenekar, melynek basszusgitárosa az akkor még középiskolás Lukács Laci volt, jóval a Tankcsapda életre hívása előtt, de itt találkozhattak a fiatalok a híres Európa Kiadó, Bizottság zenekarokkal is. Itt működött a Városi Jazz Klub, Turi Gábor vezetésével, a ház adott otthont a kétévente megrendezésre kerülő ÖDT-nek (Ősi Diákvárosok Találkozójának), a Munkás Fiatalok Országos Találkozójának, a méltán híres Irodalmi Napoknak, az „Interklub”-nak, ami a kórusfesztivál kísérőrendezvénye volt, illetve számos városi középiskolai vetélkedőnek, egyetemi, főiskolai, középiskolai napoknak.
2005-óta a Kossuth u. 1. szám alatt működik a DMK Belvárosi Közösségi Háza és az intézmény központja. Rendezvényeinkről, programjainkról részletesen olvashat havonta megjelenő programfüzetünkben, illetve a www.debrecenimuvkozpont.hu oldalon.
