Alkony. A figuratív festészet nemzetközi tendenciái Nemzetközi sztármezőny – először együtt
2012. október 7.- 2013. február 3. Debrecen (MODEM)

Az Alkony című tárlat napjaink legnevesebb és legizgalmasabb festőinek munkáit hozza egy fedél alá, ráadásul az alkotók többsége még sohasem állított ki hazánkban. Így minden esély megvan arra, hogy az Alkony nagy visszhangot keltsen és 2012 kiemelt kiállításává váljon Magyarországon. A tárlatra a világ minden tájáról, összesen 9 országból, félszáz galériából és magángyűjtőtől érkeztek képek. A kiállításon október 7-től 28 művész 106 festménye tekinthető meg. A MODEM kölcsönöz képeket például a londoni White Cube Galériától, az Eigen and Art Leipzig/Berlin magángalériától és a los angelesi Mihai Nicodim Galériától. A festmények biztosítási összértéke meghaladja a másfél milliárd forintot.

Az Alkony a világvége mítoszokat és a bizonytalanságot a festészet nyelvén tematizálja, a koncepció inspirációjaként pedig Isaac Asimov 1941-ben írt Alkony című elbeszélése szolgált. Az egyedülálló művészeti projekt 1 éves szervezőmunka eredményeként jött létre és februárban utazik is tovább, méghozzá Prágába, a Rudolfinum Galériába.

Az Alkony kurátora Jane Neal, független művészetkritikus az Egyesült Királyságból. Neal a tárlatot 5 szekcióra osztotta: Megtört táj és torz szépség, Portréfestészet – az identitás keresése, és ami mögötte rejlik, A sötétség leple alatt, Festészet és mozi, Vészterhes otthon. A kiállítás megnyitójával egyidőben, a kurátorának tanulmányával megjelenik az Alkony reprezentatív katalógusa is.

A figuratív festészet, amelyet a nyolcvanas évek óta temetnek, elképesztő diadallal tért vissza az egész világon, és meghódította a kortárs közönséget Los Angelestől Hong Kongon át Berlinig. A Vasfüggöny mögött nevelkedő közép- és kelet-európai művészeknek lényeges szerepük volt e műfaj újraélesztésében. Érdekes módon Oroszország és Kelet Európa megőrizték a nyugati műtermek hagyományát, míg Nyugat azt elhanyagolta az amerikai propaganda hatása alatt, amely az absztrakt expresszionizmust hirdette és támogatta, mint egy „új” szenzációt. A mai gondolkodás azonban újraértékelte a műfaj helyzetét, és rájött arra, hogy a festészet egy plasztikus nyelv, amely megengedi, hogy a formaiság keveredjen az absztrakcióval, a fotográfia, a mozi hatásaival és az újjászületett avantgarddal.

A nemzetközi sztármezőny egyik legnagyobb alakja Neo Rauch, a világhírű Új Lipcsei Iskolához tartozó festőművész, akinek hatalmas vásznain keveredik a szürrealizmus hagyománya a pop-arttal és a szocreállal. Volt már egyéni kiállítása a new yorki Metropolitan Művészeti Múzeumban és a müncheni Pinakothek-ben. Az Alkony című tárlaton Rauch egyik festményének a legnagyobb a biztosítási értéke, 720 000 euró, a kiállított képek biztosítási összértéke pedig meghaladja a másfél milliárd forintot.

A tárlat alkotói között egy Damaszkuszban élő festőt is találunk. Ahmad Mouallát a szíriai expresszionizmus vezető művészének tartják.

A kiállítás nemzetközileg is jegyzett két magyar résztvevője Szűcs Attila és Bodoni Zsolt.

Egy görög hajómágnás magánygyűjteménye a The George Economou Collection együttműködő partnerként kapcsolódik a tárlathoz, mivel a Görögországból érkező festmény igen magas szállítási költségét ők állták.

Karin Mamma Andersson Éjjeli vendég című képe egyébként is emblematikus, az Alkony katalógusborítóján ez szerepel.

A kiállításon szereplő művészek

Ellen Altfest – Karin Mamma Andersson – Hernan Bas – Marius Bercea – Bodoni Zsolt – Oliver Clegg – Martin Eder – Nicole Eisenman – Tim Eitel – Adrian Ghenie – Cantemir Hausi – Chantal Joffe – Victor Man – Justin Mortimer – Ryan Mosley – Ahmad Moualla – Daniel Pitín – Vitaly Pushnitsky - Neo Rauch – Daniel Richter – Serban Savu – David Schnell – Mircea Suciu – Szűcs Attila – Alexander Tinei – Caroline Walker – Matthias Weischer – Hugo Wilson

Debrecen-Portál, Modem