Az idegen szavak – melyek egyre jobban elárasztják nyelvünket – kiszorítják a sok magyar szóárnyalatokat a használatból.

Mit tehetünk ez ellen?

Molnos Angéla, a Magyarító könyvecske (ötödik javított, átdolgozott kiadás, 2005) bevezetőjében írja, hogy gondolkodjunk magyarul, érezzünk rá az idegenségekre, és találjuk meg a szép, helyes, szabatos magyar szót vagy kifejezést.

Vizsgáljunk meg pár idegen, nyelvünkben jelenlevő szót.

Vegyük először az aktuális szót. Köztudott, hogy a latin nyelvből került át, eredeti alakja: actualis. Az átvett szó hangalakja ugyanaz, a különbség csupán annyi, hogy magyar helyesírással írjuk. Ha fellapozzuk a könyvecskét, megfigyelhetjük, hogy az aktuális szó 20 magyar szóárnyalatot szorít ki nyelvünkből. Helyette a szerző az alábbiakat javasolja: időszerű, korszerű, mai, napirenden levő, napi jelentőségű, mostani, jelen, jelenlegi, ez idő szerinti, amiről most szó van, fennálló, meglévő, tényleges (állapot), érdekes, szükséges, esedékes, megoldásra váró, pillanatnyi, alkalmi, múlékony értékű.

Erről a jelenségről úgy vélekedik Molnos Angéla, hogy minél több szép magyar szó kerül a nyelvhasználaton kívül, annál semmitmondóbb az áthúzott szó, és annál jobban veszélyezteti nyelvünket. Az idegen szó tompítja nyelvérzékünket, elszínteleníti kifejezőképességünket, gátolja gondolataink, érzéseink kibontakozását.

Egy másik példa a dekupázs francia eredetű szó. Eredeti alakja: decoupage. Ezt a szót  kiejtés szerint írjuk, így még jobban eltorzul az alakja nyelvünkben. A szó nem szerepel az ötödik kiadásban, de a készülő hatodik kiadásba bevettük (a szerkesztők). Helyette ajánljuk a következőket: asztalkendő ragasztás v. nyomat v. díszítés.

Gondoltunk arra valaha, hogy ennyire megbénítja nyelvünk működését a másik nyelvből átvett szó? Tudtuk, hogy milyen színesen képes nyelvünk arra, hogy kifejezzük magunkat?
Ha erre odafigyelünk, máris tettünk valamit anyanyelvünkért.

Forrás: www.gyok-jelentes.blog.hu