Befektetési alapelvek Warren Buffett tanítása alapján

Warren Buffett
 

Befektetési alapelvek Warren Buffett tanítása alapján

Ilyen egy befektetésre érdemes cég Warren Buffett szerint

A klasszikus értékalapú befektető nem spekuláns, nem rövid távú folyamatok meglovagolására játszik, nem a tőzsdei árfolyamok napi ingadozásán és árfolyamkülönbségeken nyerészkedik. Évtizedes távlatokban gondolkodik, szektorok, termékfajták és cégek hosszú távú piacképességét mérlegeli, amikor részvényt vesz. Ilyen Warren Buffett, aki mesterétől, Benjamin Grahamtől sajátította el az értékvezérelt befektetés alapelveit.

Buffett nagy könyvmoly. Elmondása szerint pályája elején nem volt ritka, hogy hatszáz vagy ezer oldalt olvasott el naponta. Nyilván gyorsolvasással, átfutva az anyagokat. A jelenleg 71,6 milliárd dolláros vagyonnal bíró mogul most sem győzi hangsúlyozni, hogy egy átlagos irodai munkanapjának nyolcvan százalékát az olvasás teszi ki. A befektető dolga információkat elemezni és szintetizálni. De nem mindegy, hogy ezekből milyen alapelvek mentén hoz döntéseket.

Buffett tizenkilenc éves volt, amikor 1949-ben kezébe került a legendás befektetési guru, Benjamin Graham (1894–1976) magyar nyelven is megjelent könyve, Az intelligens befektető (1949). Akkor azt gondolta, hogy ez a legjobb mű, amit a befektetésről írtak. S e nézetét máig fenntartja. Elmondása szerint e könyv elolvasása volt élete egyik legszerencsésebb mozzanata, mert a kötetből elsajátította azt az intellektuális alapot, amin elkezdhetett invesztálni.

Be is iratkozott a Columbia Egyetemre, hogy tanulhasson Grahamtől. Aztán három évig dolgozott a tőzsdeguru befektetési cégénél. Azt vallja, édesapja után ő volt a második legnagyobb hatású alakja életének.

Érzelmi fegyelem

A nyolcvanhat éves omahai orákulum a Graham által propagált értékeknek és princípiumoknak köszönheti, hogy a világ egyik leggazdagabb emberévé válhatott.

„Ahhoz, hogy sikeresen fektessen be az ember az élete során, nem szükséges rendkívül magas IQ, szokatlan üzleti meglátások vagy bennfentes információk – vallja Buffett. – Amire szükség van, az a biztos intellektuális alap a döntések meghozatalához és a képesség, hogy kizárjuk az érzelmeket, s azok ne kezdjék ki ezt az alapot.”

Atavisztikus ösztön, hogy ha baj van, az ember menekülőre fogja. Így van ezzel a befektető is, amikor mélyrepülésben van a tőzsde. Graham és Buffett szerint ekkor kell erőt venni magunkon. Ha jól megalapozott érvek mentén, gondos megfontolás után vettük meg bizonyos cégek részvényeit, a recesszió kellős közepén, a zuhanó árfolyamok láttán is hinnünk kell e vállalatok és a termékeik hosszú távú életképességében. Az intelligens befektető tehát kitart a szóban forgó értékpapírok mellett, hiába tűnik úgy, hogy azok elértéktelenedtek.

Buffett azonban egyvalamiben eltért mesterétől. Graham „mindenből vásárolt egy kicsit”, hogy diverzifikálja a kockázatokat. Buffett szeret kevesebb lóra tenni. Nagyobb téteket.

Tovább....