ByeAlex Debrecenben I. rész

 

ByeAlex Debrecenben I. rész

Debrecen-Portál: Köszöntünk Debrecenben. Milyen szálak fűznek a városhoz? 
ByeAlex: Sok barátom él itt Debrecenben, illetve van egy debreceni zenekarom is. 

Debrecen-Portál: Milyen élmény volt az Euróvíziós fesztiválon részt venni? Éreztél-e különbséget A Dal itthoni és a fesztivál svédországi szervezése között? 
ByeAlex: Nyilván Svédországban a fesztivál sokkal nagyobb rendezvény mint a Dal volt itthon. Egyébként ha a kinti szervezést nézem, úgy gondolom, hogy így mi is meg tudnánk rendezni itthon. Nem volt ez fényűző egyáltalán, leginkább olyan volt mintha egy expón lettünk volna. Nyilván amikor felmentünk a színpadra, az nem egy expo érzés volt, de a színfalak mögött nem volt fényűző. Szerintem negyedannyiba került mint az azerbajdzsáni rendezés. Mindenki a helyén volt az biztos, nem volt fejvesztés, minden az utolsó lépésig ki volt számolva, Ahova lépsz, ott éppen ki mit fog csinálni, hol dugják be a mikrofont, még egy utolsó smink, épp ki fogja csinálni és mikor, precíz volt, de nem volt fényűző, minden nagyon egyszerű volt.

Debrecen-Portál: Sokunknak nagyon tetszett és megérintett minket, amikor láttuk, hogy a bevonulásnál minden előadó magában vonult be, ti pedig hárman. Ezt akkor találtátok ki, vagy volt előzménye, illetve nehéz volt-e átvinni a szervezőknél?
ByeAlex: Az elején kaptunk egy menetrendet és abban is az állt, hogy csak egy előadó mehet végig. Már akkor mondtam, hogy én ezt nem szeretném, mi hárman vagyunk egy egység. Velem a svédek nagyon engedékenyek voltak egyébként az első perctől kezdve, azt is megengedték, hogy ha úgy van, akkor a fesztivál előtti kiskoncerten illetve a svéd TV-ben svédül énekeljek. Ezt meg is tettem, de egyáltalán nem éltem vissza vele. Természetesen a fesztiválon ezt az EBU nem engedélyezte, de a szervezőknek nagyon bejött a svéd refrén.
Sok ilyen szimpátia megnyilvánulás volt, és szerintem ezért is engedték meg, hogy mi hárman menjünk. Másrészt én nem akartam semmiképpen Daniék nélkül végigmenni, harmadrészt pedig szükségem is volt rájuk, mert az izgalom miatt iszonyatosan szédültem és úgy éreztem, ha ők nincsenek ott, akkor én lezuhanok a hídról.

Debrecen Portál: Hogyan alakult ki ez a szimpátia az irányotokban?
ByeAlex: Ez a dal, meg amilyen fazon Dani és én vagyunk, az szerintem nagyon tetszik a skandinávoknak. Az első perctől nagyon nyitottak voltak a svédek is és a dánok is erre a zenére. Amikor tizedikként kijöttem a műsorból már akkor is jöttek oda a svédek, hogy interjút szeretnének, de mondtam nekik, hogy srácok, megtettétek a magatokét, én is megtettem, nem fogok interjút adni, mert fáradt vagyok, megyek haza. Ezt egyből tudomásul vették, ott nem olyanok mint itthon, hogy megsértődnek érte, mert maguknak követelik a prioritást. Ott az előadó a lényeg, és nem kell úgy éreznem mint gyakran itthon, hogy azt hiszi a riporter, hogy ő tesz nekem szívességet, pedig én adok interjút. Svédországban az van amit az előadó mond és azt tudomásul veszik. Nagyon jó élmény volt, hogy tisztelettudóan és profin viselkednek az emberrel. Mindenkivel, még azzal is aki egy vicc - mert azért volt ott olyan produkció amiről azt lehetett gondolni, hogy nahát ez ciki.

Debrecen-Portál: A Magyarországot bemutató kisfilmbe egyébként volt beleszólásod, megkérdeztek róla, hogy milyen legyen?
ByeAlex: Nem volt beleszólásunk, eljöttek, megmondták, hogy mit akarnak, lefilmezték és én ott láttam először a filmet. 

Debrecen Portál: Volt benne például a lovas rész, ezt is ők akarták, vagy ez kapcsolódik hozzád vagy a magyarsághoz?
ByeAlex: Semmi közöm a lovakhoz, nem is szeretem az állatokat, távol áll tőlem nagyon. Viszont a svédek akartak lovakat, és annyira jófej srácok voltak, hogy kerestünk egy olyan helyet ahol egy szép lovas környezet volt. 

Debrecen-Portál: Ha te csináltad volna a filmet és az lett volna a feladatod, hogy bemutasd a magyarokat a világnak, te milyen filmet csináltál volna?
ByeAlex: Bemutattam volna Budapest metróhálózatait, amivel minden nap közlekedünk és az épületeket. Csak ilyen gyors snitteket, hogy milyen épületeink vannak. Bemutattam volna magyar családokat, mert ahogy egy kicsit rálátok külföldre, szerintem a magyar családok szeretete - ahogy szeretik a magyar családokban egymást -  az sokkal erősebb, vagyis látványosabb mint máshol. Ha úgy szeretnék a magyarok egymást, mint ahogy a családjukat, akkor mi is egy erős-ütőképes ország lennénk.
Aztán megmutatnám azt is, hogy milyenek azok a települések Magyarországon, ahol rendkívül szegény emberek élnek. Ezt a részét nem úgy próbálnám megfogni, hogy azt érezze közben aki látja, hogy “hú de rossz” annak akit lát, hanem hogy de jól érzi ő ott magát. Én is egy faluból származom, sok szegény embert is ismerek, nagyon másak, mint a budapesti emberek. Őket konkrétan nem érdekli az, hogy szegények. Inkább van egy sajátos világuk, ahogy megélnek. Szerintem nehéz ezt egy kisfilmben megmutatni, de a falu és a város közötti különbség Magyarországon egy óriási differencia. A város embere teljesen máshogy gondolkodik, mint a falu embere és mind a kettőjüknek a gondolkodásában vannak értékes pillérek. Ezt azért tudom, mert falusi vagyok, de mindig a városhoz vonzódtam. 

Debrecen-Portál: Érdekes, amit mondasz, “ahogyan a családját szereti”. Látsz a világban olyan módot vagy lehetőséget, amely a családi közösség és a már sokkal nehezebben megfogható ország-nemzet közösség között átmenetet teremt? Az emberek között, de már a család keretein kívül, van-e valami, amit gondolsz, hogy összeköti a magyarokat? 
ByeAlex: Szerintem a magyarokat előbb-utóbb az fogja összekötni, hogy majd változtatni szeretnének a saját életükön, mert elég sok rúgást kapunk. Egy picit én is azt éreztem magamon, amit úgy általában a magyar nemzet érezhet önmagáról, ha rúgásokat kap, mert én is azokat kaptam. Azt a történelem mindig mondja vagy mutatja, hogy lehet csinálni effajta széthúzást, de aztán a történelem egy idő után már változtatásra kényszerít.
A harmónia egy idő után mindig helyreáll az életben és ez utána össze fogja kötni, össze fogja kovácsolni a magyar embereket. Sosem fogom megérteni, hogy miért van ebben az országban ennyi gyűlölet vagy pesszimizmus, ami így kijön a tömegből. Mert közben egyenként egyik magyar emberről sem feltételezem, hogy ő gonosz.
Ez szerintem azért van, mert azok a fórumok, amelyek a közízlést formálják - és Magyarországon a közízlést az Interneten formálják nagyon sokszor - , azok nem a jót igyekeznek továbbadni, hanem azt, hogy hogyan húzzunk szét, ítélkezzünk, bántsuk a másikat, merthogy ebből csinálnak híreket.
Ez nyilván megvan minden országban, hogy szeretnek botrányokról írni, de nálunk ez különösen működik és amíg ez így lesz, azt addig nagyon nagy bajnak érzem. Látom magamon, hogy akik engem szeretnek, azokat nem érdekli, hogy mit írnak rólam, mert már rögtön hozzám jönnek és tőlem kérdezik, hogy ez igaz-e? Ilyenkor mondom nekik, hogy nem, nem igaz. Azt hiszem, hogy vannak olyan portálok Magyarországon, amelyeket súlyosan be kellene tiltani, még a létezésüket is. 

Debrecen-Portál:  Tágítsuk ezt a kérdést, mondjuk a nemzetről az emberiség szintjére. Ha nem a magyarok bemutatása külföldieknek, hanem az egész földi civilizáció bemutatása egy idegen civilizációnak lenne a feladatod, hogy tudnád neki röviden bemutatni, hogy mi az ember vagy mi az emberiség.
ByeAlex: Ez nekem szintén olyan lenne, hogy folyamatosan montázsolnám azt, hogy milyenek a harcok, amiket vívunk - vagyis biztosan vágnék be egy csomó jelenetet háborúból vagy ahol emberek pusztulnak el, meghalnak - aztán bevágnék olyan részeket, ahol a lövőárkokban pihennek a katonák, kezet fognak egymással, cigit adnak a másiknak, focimérkőzésen Zidane lefejeli az egyiket, a másik közben meg kezet nyújt, vagy amikor drukkerek ölelik meg egymást annak ellenére, hogy épp azelőtt még összeverekedtek.
Szerintem az emberek mindig is ilyenek fognak maradni, ahogy az egyik kedvenc filozófusom mondta, hogy ez egy ilyen társiatlan társiasság. Utáljuk egymást, de nem tudunk meglenni egymás nélkül, mert az embernek minden egyes olyan funkciója, amit a világban végbevisz, az pont azért van, mert szeretné megmutatni a másiknak, hogy ilyet is lehet csinálni. Az a fricska, ami benne van elementárisan az emberben, az viszi pont előre. Úgyhogy ezek kellenek, ezek a differenciák, ezek a harcok, nyilván szükségesek mindig a történelemben, sosem véletlenül történnek. Azt nem mondom, hogy ez jó, hanem azt, hogy mindig minden úgy történik, ahogy annak lennie kell. Amikor épp aktuálisan rosszul élünk, akkor én tudom jól, hogy ennek most így kell lenni, megint szendereg a tudat de aztán majd utána felmutatja a középső ujját és helyreállítja a dolgokat. Én legalábbis így látom. 

Debrecen-Portál: Szerinted lehet, hogy a helyreálláshoz kell mondjuk egy nagyobb mélyrepülés vagy az emberiség meg tudja lépni ezt önmagától pusztán a tudatosságára alapozva? Szerinted kell egy komolyabb törés, hogy a harmónia helyreálljon?
ByeAlex: Mindig kell mélyrepülés. Ha mindig ugyanolyan életszínvonalon élnénk, akkor nem történne velünk semmi. Nem volnának művészek, nem volnának a haladók, akik szeretnék másfele billenteni a történelmet. Ez ugyanolyan, hogy a kollektív megértés az mindig egy lépéssel hátrébb jár, mint a bizonyos individumoknak a megértése. Ha csak megnézzük a magyar kultúrát, akkor láthatod, hogy Petőfi Sándort nem ismerték el, amikor ő ifjú korában elkezdett írni, Ady Endréről annyi szemetet írtak le, ami egyszerűen elképesztő, József Attiláról szintén, most meg őket tanítjuk az iskolákban. Mert a kollektív tudat az mindig egy lépéssel hátrébb jár. Most is már vannak közöttünk olyanok, akik tudják, hogy mi lesz, mi meg várjuk, hogy mi lesz.

(A BYEALEX INTERJÚ MÁSODIK RÉSZE ITT OLVASHATÓ)

Cimkék: 
Teteje