A cégek is segíthetik a dolgozóik nyugodt öregkorát

nyugdíjbiztosítás, előtakarékosság
 

A cégek is segíthetik a dolgozóik nyugodt öregkorát

A magyarok rendkívül derűsek időskori egészségügyi állapotukkal kapcsolatosan, annak ellenére, hogy egészségük megőrzésért nem sokat tesznek. Ezt mutatta meg az Aegon 2017-es Nyugdíj felkészültségi Kutatása. A felmérés eredménye szerint a munkáltatók az elő takarékosság ösztönzésével, az egészség megőrzésének támogatásával érezhető mértékben tehetnek munkavállalóik nyugodt öregkoráért.

Az időskori egészség megőrzése közel sem kap olyan mértékű figyelmet a lakosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – tudjuk meg az Aegon 2017-es Nyugdíj felkészültségi Kutatásából. A magyarok 61 százaléka megfelelőnek vagy kiválónak véli egészségi állapotát, ami kevéssel marad el a nemzetközi átlagtól, amely 68 százalék. 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint átlag feletti egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak. A kocka másik vetülete, hogy a fennmaradó 39 százalék egészsége csak kielégítő (34 százalék) vagy rossz (5 százalék).

Fontos az egészségünk, ellenben nem teszünk érte

Már csak azért is lenne kiemelt jelentőségű törődni az egészségünkkel, mivel az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2, a nők pedig 6,1 évet élnek jó egészségi állapotban. Tízből hét magyart erősen foglalkoztat, milyen egészségi kondíciónak örvend majd nyugdíjasként, bár, a világban sokkal magasabb, 82 százalékos ez az arány. Az ország 44 százaléka prioritásnak tartja ezt a kérdést, tízből hárman kisebb jelentőségű gondnak érzik ezt, 18 százalék majdnem bizonyos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig nem töri a fejét ilyeneken. A gond abban leledzik, hogy a gondolatokat vajmi kevésszer követik tettek is. A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük fenntartásáért, mint külföldi társaik. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék táplálkozik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen testmozgást végzők aránya. A hazai lakosok csupán 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék törekszik hasonlóképp élni.

Egészségügyi állapotuktól függetlenül a magyarok 65 évesen kívánnak nyugdíjba menni. Ellenben, abban hogy mennyi időt szeretnének nyugdíjasként megélni, már nagy különbségek mutatkoznak. A kiváló egészségi állapotban élők 20, a normálállapotúak 15, míg a rosszabbul lévők mindössze 10 évet élnének nyugdíjasként. A válaszolók 35 százaléka a nyugdíjkorhatár elérésekor rögtön letenné a munkát. Viszonylag nagy számban, 31 százalék részmunkaidőben dolgozna tovább, 19 százalékuk dolgozna, de más pozícióban, míg 7 százalék változatlanul azt csinálná, amit aktív dolgozóként. Csakhogy a valóság ennél sokszínűbb, hiszen a magyar nyugdíjasok harmada a tervezettnél előbb vonult nyugdíjba hanyatló egészségi állapota vagy megszűnt munkája miatt. Utóbbi kapcsán az Aegon specialistái kiemelték: a rossz vagy éppen kielégítő egészségi állapotban dolgozó munkavállalók kisebb eséllyel indulnak a nyugdíjra való megfelelő felkészülésben. Egészségügyi problémák meglétekor ugyanis csekélyebbek a munkavállaló esélyei a munkaerőpiacon, az átlagnál alacsonyabb mértékben terhelhető, amelynek erős a hatása a munkabérére és a havonta megtakarítható összegeire is. A rossz és kielégítő egészségi kondícióban lévők tehát inkább kiszolgáltatottabbak, amikor a jövőjükről gondolkodnak.

A felmérés megmutatta, hogy kardinális problémát jelent, hogy a válaszolók 25%-a nem tudna mihez kezdeni, ha egy nem várt esemény, például egészségének romlása miatt hamarabb kellene nyugdíjba vonulnia. 60 százalék ilyen esetben a spórolt pénzéhez nyúlna, 29 százalék a munkanélküliség esetén igénybe vehető biztosításával lábalna ki a bajból, 28 százalék kisebb lakást vásárolna, 28 százalék pedig a párjától kérne segítséget. Észrevehetjük tehát, hogy az egészségi állapot kulcsfontosságú olyan téren, hogy valaki biztos öregkorra számíthat-e vagy sem. E téren a magyarok optimisták: öt személyből három jó egészségi állapotúnak véli magát. Noha a helyzet a kor növekedésével változik, hiszen az 55–64 év közöttiek körében már csak 4 százalékot ér el ez az arány.

A munkahely is motiválhatná a dolgozót

A felmérés tanúsága szerint a munkáltatók az előtakarékosság ösztönzésével, az egészség fenntartásának támogatásával is sokat tehetnek munkavállalóik majdani nyugdíjas napjaiért. Ezt az alkalmazottak igénylik is. 95 százalékuk örülne munkahelyi egészségmegőrző programoknak. Ezek közül a szűrővizsgálatok, az egészséges fogásokat kínáló munkahelyi büfé és a sportolási lehetőségek a legnépszerűbbek.

A kutatás számai szerint nem csak az időskori egészségre vonatkoztatva akadnak problémáik a magyar dolgozóknak: a maximum 10 helyett csak 5,1 pont adható a magyar lakosság nyugdíjfelkészültségére, amely elmarad az 5,9 pontos nemzetközi átlagtól. A nem túl kiváló eredménnyel kapcsolatban csak egyetlen jó hír van: a mutató az elmúlt öt évben lassan, de fokozatosan erősödik.

A magyarok 74 százaléka emellett úgy vélekedik, hogy a jövőbeni nyugdíjasok a jelenlegieknél szűkösebben fognak élni, és csupán 15 százalékuk bízik a kényelmes nyugdíjas években. A teljes, a felmérésben részt vevő országok átlagát nézve „csupán” 50 százalékos a pesszimisták aránya, viszont a magyarokénál jóval magasabb, 25 százalékos a biztonságos öregkorban reménykedők száma. A magyarok nyugdíjas kori bevételük 55 százalékát az államtól, 30 százalékát félretett pénzükből, 15 százalékát pedig cégüktől remélik megkapni. A világ más államaiban az időskori anyagi biztonság megteremtésében jóval nagyobb a munkaadók szerepe, és jóval elenyészőbb az államé. A felmérés összes országának eredményét átlagolva az látható, hogy a nyugdíjas kori jövedelemnek csak 46 százaléka kasszírozható az államtól, 24 százaléka a munkáltatóktól. Hogy pontosan mihez kezd majd magával idős korában, arról a magyar munkavállalók 47 százalékának van elképzelése, ám ebből mindössze 6 százaléknak van megfogalmazható terve a nyugdíjas évekre. 42 százalék viszont azt ismerte be, hogy elképzelése sincs, hogyan él majd meg nyugdíjasként.

A fentiek szerint az Aegon szakemberei úgy tartják, hogy a jelenleg aktív munkavállalóknak célszerű lenne kidolgozniuk egy stratégiát az egészségük fenntartására és az egészséges életmód kialakítására, ha valóban meg akarják valósítani a nyugdíjas évekre vonatkozó céljaikat. Jó ötlet lehet ebben tanácsot és támogatást kérni barátoktól, rokonoktól és szakértőktől. Ezen felül kulcsfontosságú, hogy az egészséges életmód fenntartását megtartó szokásokat beemelik a mindennapok folyamatába.

 

(Cikkünk a Piac&Profit írása alapján készült)