Még a legelhivatottabb munkavállalónak is szüksége van napközben némi szünetre - egyébként ennek lehetőségét törvény is garantálja mindenki számára - a legtöbb főnök mégis rossz szemmel néz a kávézgatókra. Lehet, hogy rosszul teszi?
Egy brit felmérés szerint az újságírók isszák a legtöbb kávét… ezt nem tudjuk cáfolni. De viccet félretéve az eredmények szerint azokban a szakmákban magas a kávéfogyasztás, ahol nagy a kiégés kockázata. A felmérés szerint az újságírókat a rendőrök követik, majd következnek a tanárok, és meglepő módon a britek között a negyedik helyen a vízvezeték szerelők állnak. A lista további része nem meglepő, sorban a következő kávéigényes szakma a cégvezetés, a kórházi munka, a telemarketinges pozíció. A pszichológusok véleménye szerint egy jó fekete a stresszes szakmákban új energiaforrás lehet, ami felfrissít, pár percre kikapcsol.
Nem lógnak
A munkahelyi közösségi kávézást sok főnök rossz szemmel nézi, pedig ha tudnák, mennyi pozitív hatása van! A szakértők szerint komoly közösségformáló erővel bír.
A munkahelyi kávé a rendszeres fogyasztók szemében egyfajta „jutalom”, ezt a megkérdezettek mindegyike, egytől egyig így érezte. Ekkor van lehetőség a napi rutinból, a mókuskerékből kiszakadva pár perc szusszanásra. A közösségformáló szerepe megkérdőjelezhetetlen. A pihenőidőt kötetlenül, stresszmentesen töltjük, céges eseményeket, híreket, információkat cserélve. A miliő, a kötetlenség összekovácsolja a „kávésokat”.
A szokásos pletykákon kívül ugyanis ilyenkor a hasznos információ is gördülékenyebben áramlik. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszicholgus szerint az informális beszélgetés remek terepe a teakonyha. A szakember hangsúlyozza, a belső információáramlás minősége pedig nagyban befolyásolja egy közösség működését, hangulatát. Ezért is nagyon fontos, hogy egy munkahelyen legyen erre alkalmas helyiség. Az építészekkel szemben ma már elvárás, hogyha egy új irodaházat terveznek, akkor megfelelő számú közösségi teret, helyiséget álmodjanak az épületbe.
Tudjuk, hol a határ
A közösségépítő szerepe mellett a kávé a szervezetünkre is jó hatással lehet. Az orvosi vélemények szerint napi három csésze közepesen erős kávé egy egészséges ember számára nem jelenthet egészségügyi kockázatot, sőt, pozitív hatásai vannak. A koffein hatására boldogsághormon szabadul fel az agyban, így kellemes érzés árad szét a testünkben. Felgyorsítja az anyagcserét, segít a fogyásban, magas antioxidáns tartalma miatt számos betegség ellen véd, legalábbis néhány kutatás szerint.
Azonban a túl sok (több mint napi 6 csésze) kávé megemelheti a vérnyomást, a dohányosoknál ez plusz kockázatot jelent. Ez bennünket, magyarokat nem érint túlzottan, hiszen a 2 – 2,5 kilogrammos éves fogyasztásunkkal messze elmaradunk az élvonaltól. A finnek 12 kilogrammot fogyasztanak évente fejenként, az olaszok kimondani is félelmetes, de ennek a háromszorosát.
Persze az egészségügyi kockázatok mellett azért a munkaszervezést se hagyjuk figyelmen kívül. Bár számos kutatás bizonyítja már, hogy a dolgozók motiváltabbak és jobban végzik a munkájukat, ha nem ellenőrzik őket – és a kávéscsészéjüket – minden percben, természetesen nincs olyan érv, ami azt igazolná, miért voltunk ma többet a teakonyhában, mint az asztalunknál.
Céges kávé statisztika
A munkavállalók több, mint kétharmada kávézik, naponta átlagosan 3 csészével fogyaszt. Az egyik nagy kávéforgalmazó cég felméréséből kiderül, hogy közülük is minden második ember a munkahelyén is fogyaszt kávét. A 18-55 év közöttiek körében ez a szám meghaladja a 65 százalékot is.
Az adatok szerint a nők sokkal igényesebben választanak fajtát, és típust is, de az új ízeket is bátrabban kóstolgatják. A férfiak ragaszkodnak a megszokott fajtához, ízvilághoz.
Forrás: Piac&Profit
