A fékbetét egy olyan dolog, amit minden alkalommal használunk, amikor autóba ülünk évszaktól és időjárástól függetlenül. 

A fékbetét kapcsán tudni kell, hogy a féktárcsa és a fékbetét egymáson súrlódik fékezéskor, ez pedig kopással jár. A fékbetét minősége és használhatósága azonban sok tényezőtől függ, a legmeghatározóbb mégis a fékpárna. A fékpárna az, ami súrlódik. A fékbetétek gyártásakor a vállalkozók különböző keverékeket használnak, amiknek titkos az anyagösszetétele. A keverékek összetétele függhet az autó súlyától, végsebességétől, első- vagy hátsókerék meghajtástól, a féktárcsa anyagának felületétől, a motorteljesítménytől, vezetés könnyítő rendszertől (ABS, ESP), vagy, hogy tárcsafékes-e hátul.

A fékpárnát a fékvasra szokták felragasztani. A fékbetétek új generációja már új elemeket tartalmaz, vagyis a fékvasra került ragasztó és a súrlódó anyag közé bekerült egy 1,5-2 mm vastagságú hő védő anyag. Ennek főleg a nagy teljesítményű, nagy súlyú autóknál van szerepe. A fékbetét kapcsán meg kell említeni a fékolajat is, ami 3-4% vizet köt meg. Fékezés alatt a féknyereg-fékbetét-féktárcsa hármasában nagy hőmérséklet alakul ki. Ez meghaladja a víz forráspontját, amitől a fékrendszerünk felgázosodhat, megnehezíti a fékbetétek összenyomásához szükséges nyomóerőnek a létrehozását. A biztonságért sokat tehetünk, ha már a fékvasnál megállítjuk a hő továbbterjedését. Ennek a rétegnek van még egy járulékos hatása, mégpedig az, hogy zajcsillapító hatású is. Ezt a funkciót szolgálja még a fékbetét hátoldalán lévő gumírozott rezgéscsillapító lap is.

A fékbetét felépítése a következő:

1.      Zajcsillapító: Valamiféle gumiszármazék felkenve vagy egy plusz vaslemezen.

2.      Fékvas: A fékbetét váza, minden erre kerül rá. A gyártása során nagyon fontos a méretének pontossága, különben flexelni kell, ha nagyobb, ha pedig kisebb, akkor mozog a féknyeregben, ezáltal kikezdi a nyerget, ami plusz költséget jelent.

3.      Ragasztó: A fékbetét és a fékvas összeillesztésére használják.

4.      Köztes réteg: Hő záró réteg, egy plusz rögzítő anyag.

5.      Súrlódó anyag: Ez az úgynevezett ferodo. Régebben a frissen beépített fékbetétet bevasalták. Ma már nincs erre szükség, ehelyett a gyártás során 600-800 fokon kiégetik a gázokat és a gyantaszerű anyagokat.

6.      Nút: A nút a repedések elkerülésére szolgál amellett, hogy kivezeti a fékport és a kisebb szennyeződéseket.

7.      Oldal letörések: A gyorsabb kopás elkerülése és a kisebb zaj miatt alkalmazzák néhány típus esetében.

A fékbetétekkel kapcsolatban tudni kell, hogy mindegyiknek meg kell felelnie az ECE R90 szabványnak. Ez a szabvány egy olyan engedélyezési és vizsgálati rendszer, amivel vizsgálják a fékbetétek tervezését, gyártását illetve valós teljesítményét. A súrlódó anyagot tekintve a gyári eredeti fékbetéttól maximum 15%-kal térhetnek el az értékek. A szabvány vizsgálja a nyírószilárdságot, a nyomásérzékenységet, a sebesség érzékenységet, az összenyomhatóság hideg és meleg teljesítményét. De nem vizsgálja a tartósságot, a zajokat, vibrációt, rezgéseket és fadinget. Általában nagyobb az első autóba épített fék szett futás teljesítmény, mint amit másodjára teszünk be, a fékre ugyanis a futómű minden eleme és a gumi állapota is hat.

A fékre a futóműhibák is hatnak. Ilyen például, amikor az első felfüggesztésben szilent lóg vagy lötyög. Ezek a fékek tehetetlenségi mozgására is visszahathatnak, a kis mikronos defektusok pedig gyorsabban koptathatják a féket. De ilyen hiba a gumi és a kopása, ami eltérő guminyomást eredményez, vagy a lengéscsillapító hibái.

Előfordulhat, hogy azt halljuk, hogy nyikorog a fékünk. Ez kétféle frekvenciájú lehet, az egyik az alacsony (1kHz és 3 kHz közötti) és magas (4 kHz és 16 kHz közötti). Az alacsony frekvenciájú hangokat a futómű alkatrészei vagy a féknyereg okozhatják, míg a magas frekvenciájú hangokat a féktárcsa, vagy a fékbetét. Ennek több oka is lehet, mint a méret alá kopott féktárcsa, a V alakban kopott féktárcsa, ami túl vékony a nyaknál, a kemény fékbetét, a felüvegesedett fékbetét és féktárcsa, a fékbetétnél hiányzó lengéscsillapító, vagy a nagyobb súrlódási együttható. A fékbetét kopását pedig egy szándékosan előidézett nyikorgó hang is jelezheti.

Problémákat okozhatnak azok a fékbetétek, amelyek gyengébb minőségűek, vagy rosszul lettek beszerelve. Az alábbi jelek utalhatnak erre:

1.      Ha a súrlódó anyag hosszában elvált, akkor vagy rossz minőségű a fékbetétünk, vagy túlságosan nagy nyíró érte a betétet.

2.      Ha hajlított a fékvas, akkor valószínűleg gyártási hibáról beszélhetünk, viszont ha a szerelő nem látta, akkor az ő hibája is. Azt is jelezheti, hogy szennyeződés került a féknyereg és a fékbetét közé szerelés közben.

3.      Ha egyenetlen a kopás a fékbetétek között, akkor ismét szerelési hibáról beszélhetünk, hiszen a fékbetét nem mozog elég simán és tisztán a féknyeregben. De az is lehet, hogy elkopott a belső fékbetét, akad a féknyereg dugattyúja, nem működik megfelelően, ilyenkor cserére van szükség. Külső fékbetét kopás esetén a féknyereg akadozik, ilyenkor a féknyereg teljes tisztítása szükséges.

4.      Ha a fékbetét zsíros vagy fékolajos, akkor ismét szerelési hiba lehet az ok, ezért teljes zsírtalanításra, tisztításra és a hiba elhárítására van szükség.

5.      Ha a felület üveges, akkor vagy rossz minőségű a termék, vagy nagyon nagy és hosszantartó a fékezés.

6.      Ha a fékbetét elkopott, akkor meg kell nézetni, a rendszeres fékrendszer ellenőrzésre ugyanis szükség van, ahogy a cserére is, ha elkopott.

7.      Ha a fékbetét repedezett, akkor az lehet az alacsony mechanikai szilárdság miatt, ami magas hőmérsékleten következett be.

8.      Ha a fékbetét rozsdás, akkor a fékbetét rossz minőségű, nem kezelték kellően, vagy túl sokáig állt az autó. Ilyenkor cserére van szükség.