Hogyan gondolkozzunk úgy, mint Steve Jobs?

 

Hogyan gondolkozzunk úgy, mint Steve Jobs?

Thomas Friedman, a New York Times rovatvezetője, a közelmúltban azt írta, Amerika legfőbb ereje abban rejlik, hogy képes vonzani, fejleszteni és szabadjára engedni a kreatív tehetséget. Azt vetette fel, hogy Amerikának ahhoz, hogy kilábaljon a recesszióból és erősebb legyen, mint valaha, több Steve Jobs-ra van szüksége. Leírva ez remekül hangzik, de mit is csinált Steve Jobs? Hogyan lett az Apple vezérigazgatója a személyi számítógép úttörője, hogyan élesztette újra az Apple márkanevet 1997-ben, amikor cég csődközelbe jutott és hogyan emelte az Apple-t a világ legértékesebb tech vállalatává?

Több tucat, korábbi Apple alkalmazottal, elemzőkkel és szakértőkkel készített interjúból kiderült, hogy Steve Jobs a vállalat "Think Different" szlogenjéhez hűen az üzleti élet vezetőinek túlnyomó többségétől eltérően gondolkodott. Mindezt olyan technikák felhasználásával, amik bárkinek rendelkezésére állnak, akik a saját esélyeiket akarják növelni arra, hogy átütő sikereket érjenek el. Olyan technikák ezek, amelyek a pszichológusok szerint fontos szerepet játszanak új termékek, vállalatok és módszerek fejlesztésében.

A cég neve az “Apple”, azaz alma egyszerűen egy fáról pottyant le egyenesen Jobs agyába, és azt jelképezte, hogy milyen legyen a jövő számítógépe: egyszerű és elérhető.

Amikor Job és gyerekkori haverja Steve Wozniak úgy döntött, hogy saját céget alapítanak, az 1.000 dolláros tőke mellé már csak egy jó névre volt szükségük, hogy a partnerségük teljes legyen. Woz így mesél erről: "Emlékszem, hoztam vissza Stevie-et a repülőtérről. Egy látogatásról jött vissza Oregonból, amit alma ligetnek nevezett. Steve bedobta, hogy legyen a cég neve Apple Computer. Mindketten próbáltunk feljönni technikai hangzású nevekkel, amik jobbak ennél, de végül egyet sem találtunk. Az “Apple” mindegyiknél sokkal jobb volt. Így hát Apple lett. Annak kellett lennie."

Az Apple név csak a kezdet volt. Jobs legizgalmasabb ötletei a legvalószínűtlenebb helyekről és tapasztalatokból eredtek. Tanult kalligráfiát a főiskolán, járt egy ashram-ban Indiában, vagy a Macy's (üzletlánc Amerikában) konyhai berendezések osztályán. Jobs rengeteg tapasztalatnak tette ki magát, szinte mindent nyitott volt kipróbálni, és ezek a tapasztalatok a szó szoros értelmében beindították a kreativitását.

A pszichológusok már régóta fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy rájöjjenek, mi különbözteti meg az innovátorokat más emberektől. A témában folytatott egyik legalaposabb vizsgálatot a Harvard kutatói végezték. Hat év alatt több, mint 3.000 vezetőt kérdeztek meg és végül úgy látták, hogy a legfontosabb készség, amely megkülönböztette az újítókat a “nem kreatív” szakemberektől, az az “asszociációs” képességük volt. Rendelkeztek annak a képességével, hogy kapcsolatot tudtak észrevenni vagy kialakítani látszólag egymástól teljesen független területről érkező kérdések, problémák vagy ötletek között. A Harvard három éven át tartó kutatási projektje így megerősítette azt, amit Jobs 15 évvel korábbanmondott egy riporternek: "A kreativitás csak összeköti a dolgokat."

Jobs egy olyan ember típus, aki agresszíven törekszik, támadja és borítja a hagyományos elképzeléseket. Az Emory Egyetem neurológusa Gregory Berns szerint az ebbe a típusba tartozó emberek közös jellemzője, hogy különösen sikeresek, rendkívüli vonzalmuk van az új élmények megismerése iránt.

Jobs ugyanazt látja, mint más vezetők, azonban ő mást érzékel abból, amit lát, másképp dolgozza fel az őt ért élményeket. Az érzékelés, a felfogás az, ami megkülönbözteti az innovátort és az imitátort. Például, tucatnyi ember látta a XEROX újonnan kifejlesztett grafikus felhasználói felületét Palo Alto-ban a '70-es években, de Jobs volt az egyetlen, aki 1979-ben, másokkal ellentétben lehetőséget látott benne és elindult elfogadtatni és alkalmazni a technológiát, ami végül az első Macintosh számítógép megszületéséhez vezetett 1984-ben.

A kulcs ahhoz, hogy másképp gondolkodjunk, ha másképp fogjuk fel a dolgokat. Ahhoz pedig, hogy másképp fogjuk fel a dolgokat ki kell tennünk magunkat a “normálistól” eltérő elképzeléseknek, helyeknek és embereknek. Ez arra készteti agyunkat, hogy létrehozzon olyan kapcsolatokat, amik egyébként még nem léteznek. Steve Jobs egész életében ezt tette. Otthagyta az egyetemet, így felszabadult idejében olyan órákat és előadásokat hallgathatott, ami igazán érdekelte őt, mint például a kalligráfia. Az itt tanultakat évekkel későbbb a Mac fejlesztésénél tudta felhasználni, amikor az első személyi számítógéphez gyönyörű betűtípusokat terveztek. Jobs jövőképe az volt, hogy az Apple II lesz az első személyi számítógép, amit az emberek otthon tudnak használni. Ennek érdekében a Macy's konyhai berendezések osztályán keresett inspirációt. És amikor zenészeket, művészeket, költőket és történészeket alkalmazott az eredeti Macintosh csapatban, szintén új tapasztalatoknak tette ki magát és új utakat nyitott a felmerülő problémák megoldására.

Legkreatívabb ötletei származtak közvetlenül azokból az újszerű tapasztalatokból, amiket fizikai helyeken élt meg, vagy azokkal az emberekkel, akikkel együtt dolgozott. Például az Apple üzletek indításánál, szándékosan kerülte, hogy számítógépes területről alkalmazzon valakit. Ehelyett a “Target” korábbi személyzeti vezetőjét Ron Johnson-t vette fel. Job és Johnson továbbra is a számítógépes iparon kívülről keresett ötleteket. Azt kérdezték maguktól: "Kinél legmagasabb az ügyfelek elégedettsége?" A válasz: Four Seasons Hotel.

Nos, ha bemész egy Apple üzletbe, nem pénztárost találsz, hanem portást. Hát ezért.

Vajon Steve Jobs másképp fogta fel a dolgokat? Abszolút. Csak ő rendelkezett ezzel a képességgel? Nem. Képes vagy megtanulni, hogy egyre kreatívabb légy, de ne hagyd figyelmen kívül, hogy az agyad küzdeni fog veled minden egyes pillanatban. Azzal, hogy új élményeket akarsz felfedezni és megpróbálsz másképp gondolkodni az általános problémákról, extra erőfeszítést kérsz az agyadtól, ami extra energia befektetést jelent akkor, amikor az alap beállítása az, hogy minél több energiát takarítson meg. Ez nem könnyű, de ha kényszeríted magad arra, hogy elhagyd a komfort zónádat, fizikailag és szellemileg, akkor új esélyt adsz magadnak arra, hogy olyan új ötletek generálj, amelyek képesek átalakítani az üzletedet és az életedet egyaránt.

Teteje