Interjú - 43. Virágkarnevál

 

Interjú - 43. Virágkarnevál

A most induló 43. Virágkarnevállal kapcsolatban készítettünk interjút a karnevál szervezőivel. Érdekelt minket, hogy is élik meg a karneváli időszakot, az előkészületeket, és mit várnak a rendezvénytől. Egy kicsit személyesebben...

 

Milyen érzés Önöknek megrendezni a 43. Virágkarnevált, ami világhírű, és az ország számára is nagy esemény?

Minden város éltében léteznek bizonyos hagyományok, amelyekhez kapcsolódik egy egész nemzedék. A Virágkarnevál ezek közé tartozik. A debreceni lakosoknak és az ide látogatóknak mindenképp egy olyan élményt nyújt, ami fontos a kicsi gyermekek számára is. Kedves látvány, ahogy a szülők a nyakukban viszik, vagy létrára ültetik a felnövekvő nemzedéket. Az egésznek a hangulata ahogy a táncosok vonulnak, és megjelenik egy kocsi ami különös élmény, ha tetszik. Ennek a sajátságos íze, zamata egy átélhető érzés, amit minden korosztálynak meg kell adni. Annak is aki már sokat látott, annak is aki először látja, és érzi azt a lehetőséget, hogy Ő maga dönthet, kedve, esztétikai érzése, hangulata szerint arról, hogy melyik kocsi, melyik tánccsoport tetszik neki a legjobban.

Kecskeméttel együttműködve mi az, ami a legfontosabb a városok közötti kapcsolatban?

Idén Kecskeméttel, az elmúlt évben Cegléddel, azelőtt pedig Balatonfüreddel működtünk együtt. Nagyon fontos, hogy ezek a virágkocsik, különösen a magyar korona virágábrázolása, sokfelé megjelenjen, így kerül majd el Kecskemétre október elején. A tavalyi évben Cegléden, azelőtt Balatonfüreden voltak kocsik, valamint Nagyváradra is rendszeresen eljut 3-4 kocsi. A Kecskeméttel való kapcsolatnak sok jele mutatkozott meg ebben az évben: fölléptek együttesek, és volt szerencsém megnyitni Kecskeméten a debreceni tárlat anyagát.
13-án, hétfőn megnyitottuk a Városi Művelődési Központban a Holló László, Bozsó János expresszionista felfogású alföldi képeinek a tárlatát, ami egy új, izgalmas elem egymás képzőművészeti múltjának a megismerésében, összehasonlításában. Mikor rendeztem a kiállítást, éppen az volt az érdekes, hogy egy-egy tanyának a megfestésében, milyen rokon beállításokat, kompozíciós rendet tudott a két festő felállítani, annak ellenére, hogy 35 év különbség volt köztük. Nevezetesen 125 éve született Holló László, 90 évvel ezelőtt pedig Bozsó János, úgyhogy évfordulót is írunk, ami előtt ez a tárlat tiszteleg.

Ön hogy látja, ez a tárlat milyen gyökereket mozdít meg az emberekben?

Egészen pontosan arről van szó, hogy az alföldi táj, a tanyák világa, a fák, a zsombékosok, a lovak, a szekerek, a tehenek, a lóitatás, a kaszálás, az erdő széli munkák, mind-mind megfesteni való témát kínálnak. Az alföldi festészetnek van egy sajátossága, a szociális érzékenység, tehát a szegény emberek, a mezőgazdasági munkás emberek iránti nagy rokonszenve mutatkozik meg ezeknek a festőknek. Leírják a fájdalmat, a szenvedést, ami sokszor sajátja a földdel dolgozó embernek, és a csalódást, hiszen a föld az nagyon huncut dolog, ha sok az eső az a baj, ha kevés akkor az baj. Ez végigkíséri a történelem során az ember és a természet kapcsolatát.
Sokszor mondják a hódmezővásárhelyi festők, hogy mit lehet megfesteni az alföldön „ a nagy sömmit” miközben, ha megyünk a gépkocsival, milyen iszonyatos léellenállást tapasztalhatunk, tehát a levegő „ a semmi „ hihetetlen energiája, az erő van ott. Az expresszionista felfogás lényegében az, hogy az impresszionizmussal szemben a nem benyomást, a kifejezést teszi a festészet tárgyává. Itt a lendület a hevület, az eltorzított világlátás, az emberi belsőnek a megjelenése, ami fontossá tesz egy-egy képet. Így ezek a képek színesebbek és sokkal mozgalmasabbak, mint a korban előtte levő impresszionista munkák.

Akik eljönnek a Virágkarnevált megnézni, és meglátják a virág kocsikat, bennük mi az amit megmozdít, vagy mi az amit jelent nekik látni ilyen sok szépséget?

Azt gondolom, hogy ez egy attrakció, egy showműsor amit láthatnak. Egyfelől a virágkocsi, az emberi találékonyság egyik csodálatos példája, a gondolat, a figurák megformálása, az alkotó részéről, másrészt pedig a színeknek a virágokkal való kifejezése, ami egy megismételhetetlen élményt ad. Az adott figura, színvilág, kompozíció, egy olyan egység, ami erre a napra készül. A csoportot kísérő zászlódobáló olaszok, vagy a gólyalábon érkezők, mind-mind olyan élményt adnak, amit nem lehet máshol megszerezni, csak a Virágkarneválon.
A stadionban ülve, vagy a felvonulást nézve, a tűzijátékra is mindig rácsodálkozunk, pedig nagyon sokszor láttuk már. Ezeknek a pillanatnyi élményeknek a varázsára is szükségünk van az életben, nem csak a hosszantartó elnyújtott élmények megélésére.

Az idei Virágkarnevál miben lesz más, mint a tavalyi?

Az idein sokkal izgalmasabb, érdekesebb dolgok lesznek, mint a korábbi években. Egyrészt a felvonulás útvonalában lesz változás, az Egyetem sugárútról a lelátó, átkerül a Simonyi útra, a hűvös részre. Ez formai változás
A másik ami nagyon fontos, hogy új művészi megfogalmazások születtek, ahol gondolatok kerülnek megfogalmazásra, például, hogy a 150 éves debreceni zeneoktatást hogyan tudják ábrázolni az elvont dolgot az alkotók.
Mivel Balatonfüred, Cegléd, Debrecen, keresztény város, ennek a szimbóluma ami művészileg megjelenik, elemelkedik a realizmustól, és inkább az absztrahál képességünkre, a látott valóságnak a továbbgondolására késztet minket, így teret ad a szabad asszociációknak. Emiatt is érdekes kijönni és megtekinteni a felvonulást. Továbbá lesz egy vadonatúj dolog, a Galiba Fesztivál 19-én a gyerekek számára, kis virágkocsikkal, kerékpárokkal, emberi erővel vontatható, mozgatható „virágkocsi kompozíciókkal” találkozhatunk.
Ezután pedig, Debrecen Hangjának a megtalálására, öt ifjú válalkozik, akiknek kiválasztásunkra korábban zsűri által került sor. Most kedves mindnyájukkal akik sms-t küldenek eldöntjük, hogy ki lesz 2012-ben Debrecen Hangja.

Milyen egyéb rendezvények várhatók?

17-én Szentpéteri Csilla zongorázik, és azzal az ifjúval együtt lép színpadra, nevezetesen Péter Bencével, aki a városi bálon januárban 765 leütést prezentált 1 perc alatt.
Ugyancsak 17-én indul a Hazai és Cseh  kézműves Sörök Fesztiválja, ahol 50-60 napig érlelt sörök lesznek, amit a tisztelt közönség a szó-szoros értelemben birtokba vehet.
Ezeknek a söröknek a sajátossága, hogy nem szénsavval dúsítják, hanem egy belső erjedés hozza ki a palackból a nedűt. A fesztivál a békási tó környezetében lesz, kellemes időjárást jósolnak, és reméljük, hogy sokan kilátogatnak.
18-án a Class FM rádió és zenészeik jönnek el, valamint a Bikini együttes, Kasza Tibi, Kocsis Tibor, Első Emelet, a Káosz Központ nevű formáció.
Úgyhogy lesz rengeteg látnivaló.

A Virágkarnevál a város közösségformáló részében mit tesz hozzá?

Miden városnak nagyon fontos a „mi tudat”, a közösségi érzés. Hiszen, ahogy Risztov Éva olimpiai aranyérmet nyert, azt mi is mindannyian magunkénak érezzük. Ha elmegyünk a fővárosba, akkor ott is van zászlófelvonulás, tűzijáték, és már az országos rádiókban megemlítik, hogy zajlik a Virágkarnevál Debrecenben. Ez olyan érzéssel töltheti el a városlakót, hogy van egy olyan hagyománya, ami a világon nagyon kevés helyen, sőt Európában is kevés helyen van. Azt gondolom, hogy a közös kerékpározás, a közös élmény adja, hogy hagyományaink vannak és lesznek. Büszkék vagyunk a focicsapatunk és az olimpiai bajnokunk mellett, minden olyanra amit itt együtt küzdünk ki, szenvedünk el, és együtt örülünk a sikereknek.

 

Teteje