... Folytatás

A kollegáimnak most azt kell tudniuk, amit régen négy ember végzett el. Minden pultban ott vannak a pénzkezelők, az utas kezelés, a poggyász felvevők, és mindent profi szinten kell tudni.

Ugyanez igaz az előtéren dolgozó kollegáimra, akiknek a repülőgépek műszaki okmányait kell elkészíteniük. Ha belegondolunk, akkor láthatjuk, hogy nagyon nagy felelősség van a munkatársaim vállán, amikor elvégzik egy repülőgép ún. súlypont számítást az adott járatra. Egy ötven tonnás repülőgép amikor felemelkedik, van benne tíz-húsz tonna üzemanyag, és ott nem mindegy, hogy milyen a súlyelosztása. Az irányító toronyban a kollegák a leszállásnál, felszállásnál, a légteret figyelik.
Elég sok olyan dolog van, ami a hétköznapokban nem triviális, hogy kell lennie. Én sokszor jelen vagyok a járatok kiszolgálásánál. Figyelem a járatok kiszolgálását, amit később megbeszélünk, egyeztetünk a munkatársaimmal.

Milyen érzés, esetleg kihívás Önnek felfejleszteni a Debreceni Repülőteret?

Nagyon jó érzés, nagyon izgalmas. Hozzá kell tennem, hogy Ferihegy volt a legkisebb repülőtér, amin dolgoztam. Korábban, pedig óriási külföldi nemzetközi repülőtereken. A PriceWater House-nál mint tanácsadó, a British Airways, KLM, több angol repülőtér volt az ügyfelünk, indiai reptereken is dolgoztam amerikai légitársaságok járatnyitásainak előkészítésén. Járat fejlesztéssel, és repülőtér fejlesztéssel foglalkoztam korábban.
Nagyon örültem, ennek a lehetőségnek, mert egy kis önmegvalósítás is van benne, és én azt hiszem, hogy a Debreceni Repülőtérnek kicsiben ugyanazt meg tudnia csinálni, amit bármelyik nagy reptérnek, utas biztonságból, repülőgép biztonsági, védelmi szempontból.
Nagyon izgalmas, és intenzív fejlesztést tervezünk. A repülőtér pár év múlva körbe lesz véve épületekkel, amelyek közül egy logisztikai csarnok már áll is.
Épül egy ipari park, valamint egy másik logisztikai csarnok építését is most kezdték el.
Nekem az első nagy projektem a Ferihegy 2 Terminál átadásában volt. Az utas kiszolgálás részt teljes egészében én vezényeltem le, ami egy nagyon komoly feladat volt. Sehol nem volt olyan az úgynevezett „berlini egyezmény „ országok között, hogy két nemzetközi terminálja legyen egy fővárosi reptérnek.

Sok reptéren, az egyik a belföldi a másik, pedig nemzetközi terminál.
Nálunk az egyik terminálról közlekedett az összes külföldi légitársaság járata, a másikról pedig a Malév, az is külföldi járatokkal. Ez egyben logisztikai feladat is volt, amihez hasonló feladatra itt még nem volt példa.

... Hamarosan folytatjuk...