Megvették a Munkácsyt

Az internetről értesült Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár-program vezetője, miszerint megvásárolták a Munkácsy trilógia tavaly elszállított darabját, a Krisztus Pilátus előtt című festményt. Mint azt korábban mi is megírtuk, a debreceni Déri Múzeumban tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Kósa Lajos országgyűlési képviselő és Papp László polgármester, akik bejelentették, hogy a kormány megvásárolja az említett Munkácsy képet. A debreceni haon.hu is kész tényként kezeli, hogy a képet már megvették.

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere a debreceni Déri Múzeumban 2015. február 26-án tartott sajtótájékoztatón ahol bejelentette hogy a magyar állam megvásárolta a kanadai Hamilton Galériától Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című alkotását.

Gerhardt az Indexnek hangsúlyozta, az MNB elkötelezett a festmény megvásárlása mellett, amely jelenleg a kanadai Hamilton Galéria tulajdonában van, és a cél évtizedek óta az, hogy a Munkácsy-trilógia végre Magyarországon egyben látható legyen. Gerhardt szerint, aki tárgyalások egyik vezetője is, közel a cél, és talán március végén aláírhatják a szerződést, de az nem felel meg a valóságnak, hogy megszületett volna a megállapodás. Nincs még aláírt szerződés, emelte ki a nemzeti bank alelnöke.

A Krisztus Pilátus előtt című festményt a Magyar Nemzeti Bank Értéktár-programja keretében vásárolnák meg, de árat Gerhardt nem mond, és nem is mondhat az eladó fél beleegyezése nélkül. A sajtóban korábban két milliárd forint körüli összegről beszéltek.

Ami biztos, hogy tavaly nyárig nem nagyon közeledtek az álláspontok az MNB és a Hamilton Galéria között, ezért is kellett visszavinni a képet tavaly júliusban – annak ellenére, hogy egy ilyen kép csomagolása, szállítása, biztosítása irdatlan összegeket emészt fel. Kérdésükre, hogy nem lett volna-e értelmesebb akkor megvenni a képet, Gerhardt úgy fogalmazott, hogy „áthidalhatatlannak látszottak a különbségek, most azonban igen nagy valószínűséggel pontot tudunk tenni az ügy végére.”

Mint Gerhardt elmondta, a mai sajtóértesülésekből mindössze annyi igaz, hogy a kép, amikor visszakerül Magyarországra, valóban a debreceni Déri múzeumban lesz kiállítva, hiszen ez a tér direkt a Munkácsy-trilógiának lett kialakítva. Nem állja meg a helyét az az értesülés, miszerint a magyar állam veszi meg a festményt, amennyiben létrejön a megállapodás, a festmény az MNB tulajdona lesz, melyet letétbe helyez majd a Déri múzeumban.    

Mást is vásárol az MNB

Tavaly január közepén jelentette be a jegybank, hogy műkincs-visszavásárlási programot indít, amelynek célja a különböző okok miatt külföldi tulajdonba került, legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése és a hagyatéki értékek itthon tartása. A program megvalósítására az MNB igazgatósága a 2018. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretösszeget határozott meg. Ez nem szokványos, a műkincsek állami megvásárlása jellemzően nem a jegybank feladata, hanem a kultúrával foglakozó minisztériumé.  Gerhard megerősített, az Értéktár-program keretében további, magyar kötődésű, jelenleg külföldön lévő tárgyak megvásárlását is tervezik, de konkrétumokat nem említ, hiszen az alapot teremthet a műtárgyakkal való spekulációra.

A Munkácsy-trilógia

A debreceni Déri Múzeum legnagyobb vonzereje a világhírű Munkácsy-trilógia (Ecce homo, Krisztus Pilátus előtt, Golgota). 2012-ig együtt volt látható Debrecenben a három kép: a múzeum tulajdonában lévő Ecce Homo, a Pákh Imre, Amerikában élő gyűjtő tulajdonában lévő, de örökös debreceni letétbe helyezett Golgota és a kanadai Hamilton Galéria tulajdonát képező pilátusos alkotás. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.

Munkácsy Mihály, francia nyelvterületen Michel Léo de Munkácsként is előfordul (született: Lieb Mihály Leó, magyar festőművész. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztaloslegényből híres festő lett, aki hatalmas méretű vásznaival az egészvilágot meghódította. A kor legnagyobb „szociológusa” is volt egyben, az európai és magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. Európai, keresztény és magyar polgár volt egy személyben és zseniális tehetségű festő, de ahhoz, hogy hatalmas méretű életművét létrehozza, nagy szorgalom, megfeszített szellemi és fizikai munka szükségeltetett.

Romantikusan realista festő volt, aki mindig invenciókkal teli munkákat alkotott. Nagy méretű vásznain készíti el kompozícióit gazdag embertípusokkal, eszköztárakkal, mintegy előrevetítve a 20. századi karakterszínészekkel, számos statisztával és pazar díszletanyaggal dolgozó, gazdag kiállítású színes, szélesvásznú filmek világát. 1878-ban a Milton (A vak John Milton diktálja leányának azElveszett paradicsom című művét (1878) bécsi kiállítása alkalmából Budapesten vaskorona rendjelet és nemesi oklevelet kapott I. Ferenc Józseftől.

Egy új mű megfestéséhez fogott: hogy Krisztus kereszthalálát ábrázolja más témákkal együtt (Faust, Az orléans-i Szűz). Ernst Renan 1863-ban megjelent Jézus élete című, nagy hatású könyvéből merítette az ötletet. A szerzővel Munkácsy többször is találkozott. 1880 júliusától kezdve egy esztendőn keresztül dolgozott a Krisztus Pilátus előtt című képén, a műhöz több színváltozatot és tanulmányt készített, mindegyikhez élő modelleket használt fel. Közben másik Krisztus-képén, a Golgotán is munkálkodott, ehhez sok kompozíciós vázlatot és tanulmányt készített. A Keresztre feszített Krisztus címűhöz mivel nem talált megfelelő modellt, saját magát feszíttette keresztre és fényképeztette le de Suse márkival.

1884 tavaszán befejezte a Golgotát, ezt a képét a visszaérkezett Krisztus Pilátus előtt című munkájával együtt 1884. április 25-én húsvétkor Sedelmeyer palotájában állították ki. Hatalmas sikert aratott a bemutató. A kiállítás után a kép budapesti, február 19-i, régi Műcsarnok-beli bemutatójára utazott el. Egy hónap leforgása alatt 92 ezren látták a Golgotát.

Mára a hármas mű világhírű lett, remélhetőleg hamarosan együtt láthatjuk őket.

Forrás: index/wikipedia.hu