Észvesztő sebességgel változik a tranzakciós ökoszisztéma, sorra indulnak az alternatív virtuális fizetési platformok, bár a használatuk még nem elterjedt. Egyre többen beszállnak a bankbizniszbe és a kölcsönszerzésbe, vagy épp fizetőeszközt kreálnak.
A régi filozófia – a kartalista pénzelmélet – azt tartotta, hogy kizárólag a kormányok és hivatalaik számítanak legitim, komolyan vehető pénzkibocsátóknak. Az elmúlt évek financiális vívmányai, amelyek elsősorban a Szilícium-völgy felől értek el bennünket, nagy pofont adtak a centralizált monetáris világképnek.
A PayPal a hagyományos pénzintézetek betétkezelői pozícióit ásta alá, majd jött a bitcoin, amely a jegybanki pénzkibocsátásnak állított alternatívát. A tömegfinanszírozás vagy a P2P-kölcsönzés a hitelhez és tőkéhez jutás csatornáit szélesítette ki és tette elérhetővé azon vállalkozók számára, akikkel mint hitelfelvevővel egy hagyományos bank nem állna szóba.
A P2P-hitelező brit Zopa annyira pörög, hogy 2016-ban 1,5 milliárd dollár kikölcsönzésére számít. Egy év alatt annyira, mint amennyit az elmúlt 10 év alatt összesen kihelyezett. A modell üzleti életképességét mégis megkérdőjelezik, mert Angliában sem a Zopa, sem a Funding Circle nem termel nyereséget.
Összekapcsoltság: a mobiltárca forradalma
Naponta, sőt óránként hatalmas pénztömegek mozognak a butikokban, élelmiszer-áruházak kasszáinál a világon mindenütt. A Goldman Sachs szerint az utalások díja éves szinten eléri az 1200 milliárd dollárt, a McKinsey szerint a 2400 milliárdot, a banki szolgáltatásokból származó díjbevétel 43 százalékát. Ebből a bevételből szeretne minden magát valamire tartó, nagy online és offline kereskedő lecsippenteni valamit.
A nagy fogyasztói bázissal bíró multik közül egyre többen kvázi bankként lépnek fel, hogy házon belül tartsák a tranzakciók kezelését. Sőt, terjeszkednek a betétkezelés felé is. Az e-kereskedelem kínai óriásánál, az Alibabánál 90 milliárd dollárt helyeztek el a felhasználók, főleg fiatalok.
– Az AliPay nagyobb, mint a Fidelity Trust – mondta Victoria Huff, a PricewaterhouseCoopers média- és internetelemzője.
Square, Stripe, ShopKeep, Panera, VeriFone, Paydiant. Néhány a startup-mezőnyben gombamód szaporodó fizetési platformok közül. De a technológiai óriások is jelen vannak, lásd az Apple Payt, a Samsung Payt és az Android Payt a Google-tól. Ezek zömében „digitális tárcák”, amelyek továbbra is a bankok közreműködésére szorulnak, a tranzakciós díjon pedig – mint az Apple vagy a Samsung például – osztoznak.
Noha a globális tranzakciós rendszer fejlődik, mégis az a furcsa helyzet állt elő, hogy még mindig könnyebben lehet bizonyos országokba telefonálni vagy skype-olni, mint pénzt odautalni. Az igazi áttörést a pénzutalásban a mobiltárcák és fizetési appok hozzák majd el.
A mobilfizetés népszerűsége nő: 2014-ben az Alibabán vásárolt áruk összértékének több mint 33 százalékát így egyenlítették ki a vevők, míg 2013-ban ez az arány még csak 12 százalék volt. Az Y generáció tagjai nem igazán akarnak bankfiókban sorba állni, hisz már egészen fiatalon hozzászoktak, hogy néhány klikkeléssel mindent elintézhetnek. Az, hogy a fizetések nagy része melyik platformon zajlik majd, még nem tudni. Egyelőre annyi látszik, hogy sem az Apple Pay, sem a Samsung Pay használata nem tudott teret nyerni. A Trustev tavalyi felmérése szerint az iPhone 6-tal bíróknak csak 20,7 százaléka használta az Apple Payt, a Samsung Galaxy S5-tel és S6-tal rendelkezőknek a 14 százaléka fizetett Samsung Payjel vagy az Android Payjel. Jobban áll a Starbucks, amely hetente nyolcmillió darab mobilfizetést regisztrál az Amerikai Egyesült Államokban (máshol még nem elérhető a kávézólánc szolgáltatása). Annak ellenére ez a helyzet, hogy korábban kiberbűnözők betörtek a cég rendszerébe, s lenyúltak pénzeket az eltulajdonított bankszámla-, hitelkártya- és PayPal-adatokkal.
A nemrég még forradalmian új PayPal sem engedheti meg, hogy ne tartson lépést az alternatív fizetési rendszerek kibontakozásával. A PayPalé a Venmo ingyenes digitálistárca-app, és tavaly emellé 280 millió dollárért megvették a PayDiantet, 890 millió dollárért a Xoomot. Utóbbi a mobilról és PC-ről való pénzküldéssel a Western Union babérjaira tör.
Konvertálhatóság
Menő dolog manapság a hűségpont-osztogatás, legyen az levásárolható pont, leutazható légi mérföld vagy telefonon lebeszélhető perc. A kereskedők előnye e tranzakciós versenyekben, hogy hűségpontokat írnak jóvá a vásárlásokért. A mobiltárca a hűségprogramokban is újat hoz: felcserélhetővé és összeadhatóvá teszi a különféle pénzeket és hűségpontokat. Pontosan erre utazik a Wal-Mart, a Target, a 7-Eleven és más nagy kereskedelmi márkák a közösen indított Android-alkalmazás, a CurrentC segítségével. Az appot jelenleg próbaüzemben tesztelik, de az már jól látszik, hogy a jövőben a digitális tárca lehet az, amely a hűségpontjaink, bitcoinjaink és pénzállományunk figyelembevételével megtalálja a neten a legjobb – pontokat és pénzt ötvöző – árajánlatot arra a termékre, amelyet éppen megvételre keresünk. Ez már nemcsak a pénz, hanem a vásárlóerő virtualizálódása is.
A hűségpontok és a bankkártyán ülő pénz konvertálhatósága azért nem egészen új jelenség: a légitársaságok honlapjain évek óta megszokott dolog, hogy az ember légi mérföldet vásárolhat (bankkártyával), amit a Lufthansa például megtoldott azzal, hogy egy olyan, magyar bank által kibocsátott co-branded hitelkártyát tett elérhetővé törzsutasainak, amellyel újabb légi mérföldeket írnak jóvá a kártyával végzett bolti vagy online vásárlások után.
Elemzők ugyancsak kézre álló platformnak látják az üzenőalkalmazásokat, amelyek ma kifejezetten népszerűek a fiatalok körében. Közösségi természetüknél fogva szinte felkínálják magukat arra, hogy segítségükkel a haverok egymásnak utaljanak pénzt, vagy fizessenek a neten. Néhány ilyen app – például Ázsiában a Line – már beizzította az utalási opciót.
Fintech
A bankolás online-osodásával, az oda-vissza kommunikációt lehetővé tevő web 2.0 terjedésével a bankszektorban a financiális technológia (fintech) vált az új divatos üzleti kifejezéssé. E terület áramvonalas résztvevőit challenger bankoknak nevezik, mert kihívást jelentenek a nagy bürokráciájú, hagyományos pénzintézeteknek. Tulajdonképpen az app-store modelljét használják: netes platformok, csak éppen banki működési engedéllyel és felelősséggel. A német online közösségi bank, a hazájában 10 ezer klienssel bíró, s már ezzel is nyereségesen működő Fidor 2015-ben Angliában is megnyitotta (online) kapuit.
Lehetséges, hogy a biztonság erősítését a biometrikus megoldások hozzák el. Az Apple azért találta ki a TouchID-t, hogy az iPhone-tulajdonosok jelszó nélkül, pusztán ujjlenyomattal tudjanak belépni kedvenc appjaikba és honlapjaikra. A cél az, hogy a mobiltárcát is ilyen személyazonosítással lehessen használni mindenütt a világon.
Forrás: Piac&Profit
