A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézet Nephrologiai Tanszéke és a Megelőző Orvostani Intézet Népegészségügyi Medicina Tanszéke 2013. május 29-e és június 1-je között rendezi meg a XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok továbbképző kongresszust.

A négynapos kongresszusra érkező 500-600 résztvevő széleskörű és gyakorlatias szakismereteket szerezhet a nephrologia (a vese belgyógyászati betegségeinek szaktudománya) és annak határterületi kérdéseiről – mondta el Dr. Kárpáti István egyetemi docens, a kongresszus főszervezője, a Magyar Nephrologiai Társaság főtitkára.

A most 18. évét betöltő, immáron felnőttkorába lépő Debreceni Nephrologiai Napok (DNN) közkedveltté és az ország egyik legrangosabb és leglátogatottabb továbbképző kongresszusává fejlődött. A kongresszus sikerét jól példázzák az elmúlt 17 év adatai, hiszen a DNN-en eddig összesen 968 előadó 1099 előadása hangzott el, a hallgatók száma több mint 12 500 fő volt – tájékoztatott Dr. Balla József egyetemi tanár, a Nephrologiai Tanszék vezetője, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke.

Az idei továbbképzés szakmai programjának tervezésekor is arra törekedtek a szervezők, hogy friss, jól rendszerezett, gyakorlatias és preventív szemléletű szakmai ismereteket nyújtsanak az idelátogató orvosoknak és ápolóknak, az adott szakterület legtapasztaltabb hazai előadóinak tolmácsolásában – tette hozzá Dr. Mátyus János egyetemi docens, a Magyar Nephrologiai Társaság Klinikai Bizottságának vezetője.

Az elhangzó előadások vetített anyaga megtekinthető lesz a kongresszus honlapján.

A négynapos orvos-szakmai továbbképzésen 16 szekcióban összesen 65 felkért előadás hangzik el, amelyet a kétnapos ápolói továbbképzés 5 szekciójának 26 előadása egészít ki.

Információ:

Dr. Fuxreiter Margit stratégiai igazgatóhelyettes

DE OEC, 52/319-818, 30/303-4315, mfux@med.unideb.hu

A közérdeklődésre számot tartó témák közül néhányat kiemelünk:

Az elmúlt évek nagy epidemiológiai vizsgálatai egyértelműen igazolták, hogy az idült vesebetegség igen jelentős népegészségügyi problémává vált, amely a fejlett országokban a népesség 10-14%-át érinti. A betegség legfontosabb szövődménye a jelentősen felgyorsult érelmeszesedés mely miatt a betegek többsége meghal, mielőtt még a vesepótló kezelés (veseátültetés, dialízis) szükségessé válna. A vesebetegség sokáig rejtve maradhat, mert klinikai tünetek csak a késői stádiumokban jelentkeznek. Ugyanakkor nagyon egyszerű, olcsó laboratóriumi vizsgálatokkal a betegség már a korai stádiumokban könnyen felismerhető. Az elmúlt években a hazai laboratóriumok Európában elsők között vezették be a vesefunkció legjobb jelzőjének tartott GFR (glomerulus filtrációs ráta) automatikus megadását. A GFR-nek egy újabb képlettel történő számítása a 3-5. stádiumú vesebetegek még pontosabb felismerését teszi lehetővé tavaly óta. A kezdeti 1-2. stádiumban a kórkép diagnózisát legtöbbször a kóros mértékű fehérjevizelés fennállása bizonyítja. A nagy epidemiológiai vizsgálatok összevont elemzése alapján mára bizonyítottá vált, hogy a vesebetegség romlásának és a szív és érrendszeri megbetegedés kockázatának becsléséhez az GFR ismerete mellett nélkülözhetetlen a fehérjevizelés megbízható vizsgálata is. Ez testcsíkokkal nem lehetséges, csak a vizeletminta laboratóriumi vizsgálatával, a minta albumin/kreatinin hányadosának (ACR) vagy összes protein/kreatinin hányadosának (TPCR) meghatározásával. Elsősorban a háziorvosok, valamint a betegekkel leginkább találkozó szakorvosok feladata hogy a nagy rizikójú betegekben (elsősorban cukorbetegek, hypertoniások, szív és érbetegek esetében szűrő jelleggel elvégezzék időnként a GFR és fehérjevizelés meghatározását. Idült vesebetegség igazolódásakor is elsősorban az ő feladatuk a kiszűrt betegek megfelelő kivizsgálása és kezelése, hisz a nephrológiai gondozók ezt nem győzik. Ehhez kívánunk ezen a rendezvényen is segítséget nyújtani kollégáinknak.

A továbbképzésen kiemelten szerepelnek: a népbetegségnek számító diabetes mellitus és a hypertonia vesebetegséggel való kapcsolta, a heveny veseelégtelenség kiváltásához vezető tényezők és az intenzív osztályokon folyó – szervi elégtelenség kialakulásakor –  az úgynevezett ágy melletti korszerű szervpótló kezelések és a szervátültetések aktualitásai.

Dr. Kárpáti István, a kongresszus főszervezője, Magyar Nephrologiai Társaság főtitkára

Kongresszusi információk: www.nephrologia.com