Nem mondhat nemet egy gép

 

Nem mondhat nemet egy gép

Honnan érkeznek a robotok? Örülünk nekik? Mérő László matematikus, publicista, mesterséges intelligencia-kutató, a Zukunft Personal Hungary előadója a robotizációra keresi a választ, milyenek a kilátások, a kreativitás és a szerencse ezen a területen.

Mérő László a Csodák logikája című könyve kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az adódó lehetőség felismeréséhez egyfajta képesség kell. Ez a képesség egyrészt fejleszthető, másrészt szerencse is kell hozzá. Szívesebben tanítja egy átlagos cég működését, ahol meg lehet állapítani, hogy a cég merre halad, miből tud megélni, mint egy olyanét, mint a Prezi, vagy a Graphisoft, amelynél jókor kell jó helyen lenni. Ezt ugyanis nem lehet tanítani.

Hozzáteszi, bár a szerencse kikerülhetetlen, de tudni kell élni vele, ez pedig tanítható. Ha valaki hasonló helyzetbe kerül, akkor fel kell tudnia ismerni, mik a reális lépések. Arra viszont nem lehet senkit felkészíteni, hogy egy világhírű szakemberrel hogyan fusson össze.

A kreativitásról úgy véli, túlértékelni nem lehet, hiszen ez az, amitől fejlődik a világ, mégis kissé túlértékelt. Ahhoz, hogy egy kreatív ötlet kifejlődhessen, számos profi szakember szükséges, aki saját kreativitását visszafogva fejleszti ki azt, amit valaki más álmodott meg. Egy apró kreatív megoldásra mindenhol szükség van, ott is, ahol fel sem tűnik. Például az iPhone elkészítésénél is rengeteg szakember vett részt Steve Jobs mellett, hogy gombok nélkül is bárki használni tudja.

Úgy véli, a mesterséges intelligencia nem fogja veszélyeztetni a szakemberek munkáját, hiszen azok csak átalakulnak majd. A mesterséges intelligencia rengeteg új munkahelyet fog teremteni, hiszen ahhoz, hogy megmaradjon gépnek, szupervizionálnunk kell, és számtalan előre még nem látható dolgot kell majd termelnünk mellé várhatóan, amely a mostanival ellentétben másfajta mérnöki munkát kíván majd meg.

A jövőben olyan szakembereket fognak képezni, akik megtanítják a gépeknek, hogy milyen helyzetekben mit kell tenniük, illetve, amennyiben egy feladatot nem akarnak elvégezni, abban az esetben mi a teendő. Ezek annyira új szakmák lesznek, hogy jelenleg még nevük sincs.

Több kutatás is arról szólt már korábban, hogy a létező állások nagyjából felét mesterséges intelligenciával és robotokkal helyettesítik majd. De hogyan is alakul át a munkaerőpiac, mi lesz a felszabaduló munkaerővel? Mérő László szerint ahogyan régen, úgy most sem fognak munkanélkülivé válni az emberek.

Bár tény, hogy kevesebb sofőrre vagy tanárra lesz szükség, azonban lesznek olyan helyzetek, amikor mégis kellenek. Ilyen például egy veszélyesebb útvonalon való közlekedés, amelyre nem programozzák be az autót. De például komoly gondot okozhat majd a kódfejtés és a kódkészítés is. Olyan programot kell tervezni, amely jól javítja ki a dolgozatokat, jól osztályoz és olyan dolgozatokat ír, amelyeknek helyesek a mondatai.

Az automatizáció miatt már elindultunk azon az úton, hogy egyre több ember veszíti el a munkáját, azonban mindig fontos, hogy próbáljunk valami mást találni helyette. Bár tény, hogy minél alacsonyabb képzettséggel rendelkezünk, annál nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon már ma is.

Fontos tudni, hogy ma már nem csak a robotizáció veszélyezteti a munkánkat, hanem a divat és a közízlés változása is. Mindig érdemes újítani szakmán belül, hogy ne tűnjünk el a munkaerőpiacról, hiszen, ha kimegy a divatból, amit csinálunk, akkor kereshetünk valami mást. Gondoljunk csak például a fotózásra, régen analóg volt, ma már digitális, ami folyamatosan újul. Folyamatosan változik, hogy egy szakma éppen milyen embereket vonz, vagy milyen képességeket igényel, és nagy szerepet fog kapni ebben a mesterséges intelligencia is. Könnyen leértékelődhet egy gyors reflex vagy egy jó megfigyelőképesség.

Azt, hogy ennek a folyamatnak mi lesz a csúcsa, nem lehet tudni. Bár valószínűleg a mesterséges intelligencia fogja majd megmondani, hogy minek hogyan kellene működnie, mégis szükség lesz az emberekre, jobb, ha az övéké a végső szó.

A mesterséges intelligencia elterjedésénék jelenleg még jogi korlátai vannak, nem technikai. A jog ugyanis még nem elég fejlett ahhoz, hogy egy esetleges baleset következtében, amelyet önvezető autó okozott megállapítsa, ki a felelős.

Óriási felháborodást váltott ki egy ilyen megtörtént baleset, ahol a mesterséges intelligenciára gyilkosként tekintettek. Azonban nem biztos, hogy a fejlett világ meg tudja majd ezt oldani. Nagy előrelépést jelenthet, ha egy igen népes ország lép előre az ügyben és hoz erre valami törvényt, például, hogy ilyen esetekben az ember a hibás. Pedig az önvezető autóra való átállás ma már több ezer életet mentene meg, hiszen jóval kevesebb balesetet okoz, mint a hagyományos autóval való közlekedés.

Ahogy minden, úgy természetesen a mesterséges intelligencia is kerülhet rossz kezekbe, új bűncselekmények jelennek majd meg. A technika fejlődésével azonban a pénzügynek és a jognak is fejlődnie kellene, hogy el tudják dönteni, kinek kell felelősséget vállalnia és megfelelő pénzügyi környezetek alakuljanak ki.

Persze korábban sokkal fejlettebb volt a jog, nem számított hátráltató tényezőnek, hiszen régebben sokkal jobban ki tudták fejezni az igazságérzetet a joggal, mint a Tízparancsolattal. Azóta ezek finomodtak, mára pedig elmaradottá váltak, azt pedig nem lehet megjósolni, hogy melyik tudományág fog majd előre lendülni és mitől.

A mesterséges intelligenciáról azért tudni kell, hogy legalább 40-50 éve létezik. Mérő László nagyjából 40 éve kezdte el kutatni és akkor már majdnem minden meg volt hozzá. Az évek során csupán annyi kellett, hogy fejlődjön a technika és látható váljanak azoknak a dolgoknak a tulajdonságai, amelyeket sok évvel ezelőtt találtak ki. Azonban mindig a gyakorlat dönti majd el, hogy mi és mennyire fog majd működni.

 

Cimkék: 
Teteje