Hogyan indult a programsorozat és mi volt a célja?

A programsorozat, az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája 2001-ben indult a Konzervatóriumban (akkor még így hívták a mai Zeneművészeti Kart). Az volt vele a célunk, hogy egyrészt egy képességfejlesztő zenei műhelyt hozzunk létre hallgatók számára, másrészt sok koncertet a város és a régió zenekedvelő közönsége számára. Így kerülhet sor a meghívott zeneművészek, professzorok mesterkurzusaira, amelyek az egyéni hangszeres képességfejlesztést szolgálják, de, a Nyári Akadémián zenekari kurzus is folyik. A zenekari kurzust kezdetben Oberfrank Géza irányította, és koncertjeinken más, ismert művészek mellett Kovács Dénes is fellépett utolsó éveiben. 110 hallgatóval kezdtük és most 150 résztvevője van a nyári akadémiának. 

Vásáry Tamással, Debrecen díszpolgárával, a Debreceni Egyetem díszdoktorával 4 évvel ezelőtt kezdtünk együttműködni, aki még 2006-ban Kecskeméten fiatal zenészekből egy nemzetközi zenekart alapított: a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart. A zenekar 2009 óta Debrecenben alakul újjá minden esztendőben, így a szimfonikus zenekari kurzust most Vásáry Tamás vezeti, Hámori Máté, fiatal karmester asszisztenciájával.

A Nyári Akadémia végén, július 23-án a kecskeméti Nagytemplomban ad hangversenyt a zenekar, majd 24-én este nyolc órakor, a Kölcsey Központban kerül sor a záróhangversenyre.  Ezután az együttes Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon ad hangversenyt 25-én, majd Milánóban, az Auditóriumban lép fel a közel 80 tagú zenekar július 27-én. A felkészülés sűrű-sűrű napi tanulást, gyakorlást jelent, amíg a hallgatók itt vannak július 14-24-ig. A munka eredményeként hangzik fel az a csodálatos, professzionális produkció, amelyet a korábban soha együtt nem zenélő fiatal közösség hoz létre. Tapasztalataink szerint ez a hangverseny eddig teltházzal és nagy közönségsikerrel zajlott le, minden bizonnyal ugyanerre számíthatunk most is. 

Milyen célt szolgál a Nyári Akadémia? 

A nemzetközi rendezvény, amely most kilenc országból fogadja résztvevőit, alkalmas arra, hogy a hazai és külföldi fiatalok szakmai és emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, amelyek, lehet, hogy majd csak 20 év múlva lesznek hasznosak számukra. Ez fontos a most még hivatásválasztás elején lévő fiataloknak. Az hogy egy légtéren belül laknak és dolgoznak a hallgatók (az iskola és a kollégium egy épületben van), semmi máshoz nem hasonlítható. Az így kialakuló légkör és hangulat igazán kedvez a tartalmas művészi munkának. Addig, amíg ezt meg tudjuk tartani, addig ezt abbahagyni nem szabad. Így lehet értékes dolgoknak hagyományt teremteni, e hagyomány immár 12 éves. 

Európában, a felsőoktatásban az Erasmus program támogatja, hogy egy-egy hallgató másik országban tanuljon egy-egy szemesztert. Távolabbi, Európán kívüli országokban inkább saját személyes kapcsolatokkal próbálunk segíteni. A hallgatóknak nagyon fontos, hogy külföldön világot lássanak, tanuljanak, gyarapodjanak, majd tudásukat hazahozva, itthon kamatoztassák képességeiket. Ez a rendezvény, amely az oktatási szünetben szerveződik, különleges és egyedi módon szolgálja ugyanezt a célt. 

A zene a nyelvi megértéseken túl milyen kapcsolatokat tud megnyitni? 

Semmi máshoz nem hasonlítható kapcsolatokat. A legtávolabbi helyről érkező emberek is percek alatt ismerni kezdik egymást, mihelyt meghallják egymást zenélni. A tapasztalatok arról szólnak, hogy egymással ellenséges viszonyban álló országok zenészei a legszorosabb baráti viszonyt ápolták és ápolják ma is. Talán soha nem találkoznának, ha nincs ez a rendezvény. A toleranciát megtanulják a diákok, ugyanis másként nem lehet együtt zenélni, mint hogy folyamatosan egymáshoz alkalmazkodva tudunk közös erőfeszítéssel valamit létrehozni. Az igény nagyon magas a végén, 10 nap alatt nagyon nagy teljesítményt kell nyújtani, nincs kibeszélés a sorból, nagyon hatékony munkát kell végezni, hogy sikeres koncert szülessen. Ez csak úgy megy, ha egymáshoz a végletekig alkalmazkodnak, Szerencsére a fiatalkor erre a legkedvezőbb, az ember ebben az életkorban a legflexibilisebb.

Létezik-e a zenében, hogy nincsen szavakra szükség, hogy egymást megértsék?

A zenei tevékenység gazdag metakommunikációval is jár, a zenélő ember testmozgásából, arckifejezéséből, tekintetéből és levegővételéből látszik a szándék, amelyet a zenész társak értenek. Olykor a zenekarban mögöttem ülő kollégám levegővételéből tudom, hogy ő mikor kezd játszani, anélkül, hogy oda kellene néznem. Az együtt muzsikálóknak minden tevékenységüket ismerni kell, akkor lesznek jó együttessé, a szokásaikkal együtt, hogy hogyan isznak kávét, beszélnek, néznek, gesztikulálnak. Ezek az információk már ahhoz is szükségesek, hogy egy vonósnégyes egységesen tudjon megszólalni. A zenei hang az, amelyből értem az ember szándékát. A zenei hang egyben absztrakt és egyben nagyon informatív is. Gyakori tapasztalat, hogy amikor idegen nyelven beszélőket hallgatunk és nem értjük a szavakat, az alapvető dolgok a beszéd hanghordozásából kiderül, hogy izgatott, ideges, szomorú vagy vidám a beszélgetés. Az ember által keltett hangot, legyen az énekhang vagy hangszer által adott hang, az ember érti, inkább az intellektusra hat és inkább lelki a kapcsolat, mint racionális. A végén mindenki képes a másikhoz alkalmazkodva azonos és egységes zenei színvonalat létrehozni. Ez ebben az igazi csoda, és ez 10 nap alatt történik meg korábban egymást nem ismerő emberek között.  

A zenekari koncertprogramtól mit várnak? 

Nagyközönséget és sok zenei élményt a közönségnek és a játékosoknak egyaránt és egy nagyon boldog társaságot a végén, akik majd hazamennek saját országukba. És várják a következő lehetőséget, hogy mikor lesz a következő nyári Akadémia.  

Ez egy folyamat és azt gondoljuk, ha bármilyen nehéz helyzetben van a világ körülöttünk, ha föladjuk a céljainkat, akkor nem is lehet a gödörből kijönni. Általában a menekülés mindig előrefele lehetséges, hátrafelé, az megfutamodás. Mindig az ember produktumára kell alapozni, esetünkben ez a zenei tehetség, amire építeni lehet és ez minden generációval, megújul. Ez nem válságtényező, ez pontosan a válság ellen használható tényező, mert kreativitás, becsvágy, sikeréhség van mögötte. Ez egy pozitív folyamat, ebből kellene nagyon sok olyankor, amikor azon sanyargunk, hogy gazdasági válságban vagyunk és nehéz életkörülmények között élnek nagyon sokan. Csak akkor van kiút, ha pozitív gondolkozás van mögötte. Ez a rendezvény óriási segítség ehhez.  

Milyen a kapcsolat a korábbi résztvevőkkel?

Nagyon sok korábbi hallgatóval most is folyamatos levelezésben vagyunk. ‘Hát most az történt velem, hogy…’, ‘Jó lenne, ha jövőre is jöhetnénk!’, ‘Mikor lehet jönni?’  Ezek a gyakran leírt mondatok, feltett kérdések. Élő a kapcsolat tehát egykori résztvevőinkkel. Olyan intellektuális kapcsolatok alakulnak ki, amelyek sokkal inkább a barátsághoz hasonlítanak, mint a tanár-diák viszonyhoz. Mindeközben persze kölcsönös a tisztelet. A nagyobb tehetségű művésztanárt nagyon tisztelik a fiatalok. Olyan még soha nem volt, hogy valaki tiszteletlen lett volna a tanárral, akivel dolgozott,

Hogyan alakul a Nyári Akadémia napi programja? 

A műsorfüzet tanúsága szerint a mesterek egy-egy gálakoncerten adnak ízelítőt tehetségükből, magas tudásukból. Ugyanakkor majdnem minden nap lesznek növendék hangversenyek is, du. 5-től, 6-tól. Ezek számunkra is izgalmasak, mert még fogalmunk nincs kik fognak játszani és mit. De mindig összejön 1-1 kiscsoport 1-1 napra  és oda lehet tenni a világ elé, megmutatni: tessék szíves lenni meghallgatni őket, a következő generáció itt látható. El kell jönni egy-egy koncertünkre és meg kell hallgatni őket.  

A Nyári Akadémia hivatalos megnyitója után a nyitó hangverseny július 15-én volt, ahol Vásáry Tamás ezúttal zongoraművészként lépett színpadra.