A Nemzeti Vese Programot 2011 tavaszán, a szakminisztérium erkölcsi támogatásával, azzal a céllal hívtuk életre, hogy a szakmai szervezetek és betegszervezetek munkáját segítve iránymutatást, keretet adjon minden vesével kapcsolatos aktivitásnak, a prevenciótól kezdve a szűrésen és a vesepótló kezeléseken át, egészen a transzplantációig. A program célja egyrészt az edukáció, a lakosság és a betegek információval történő ellátása, másrészt szakmai párbeszéd folytatása, amelynek eredménye egy – a döntéshozók számára is iránymutatást, valódi megoldást jelentő – cselekvési terv végrehajtása.

A Debreceni Nephrologiai Napok alkalmából, a rendezvény részeként plakátkiállítást szervezünk:

Plakátkiállítás megnyitójának dátum: 2013. május 29. 13.00. Helyszín: a Debreceni Egyetem OEC Elméleti Tömb.

A Nemzeti Vese Program plakát pályázatot hirdetett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika tanszékes hallgatói számára. A kiírás eredményeként olyan plakátalkotások születtek, amelyek felhívják a magyar társadalom figyelmét a vese védelmére, a vesék összetett és létfontosságú szerepére, a vesebetegségek megelőzésének fontosságára! A pályázat jelmondata „Az elhízás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás a krónikus veseelégtelenség előszobája” volt!

Célunk, hogy az ismeretterjesztés és a felvilágosító munkánk eredményeképpen csökkentsük a vesebetegségek és a hozzá társuló szövődmények gyakoriságát, súlyosságát, hangsúlyozzuk a társadalomban az egészségtudatos életvitel fontosságát.

Háttéranyag

Tudta Ön, hogy a felnőtt lakosság körében minden tízedik embernek van valamilyen formában vesebetegsége, és világszerte minden évben emberek milliói halnak meg a krónikus vesebetegséghez társuló szív-, és érrendszeri szövődményekben? Magyarországon is legalább 500 ezer honfitársunk veszélyeztetett e tekintetben!

A vesék igen összetett és csodálatos szervek, számos biológiai funkciójuk van. Elsődleges feladatuk a testfolyadékok egyensúlyban tartása, anyagcseretermékeket és ásványi anyagokat szűrnek ki a vérből, melyeket vízzel, a vizelettel kiürítenek. Emellett a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejtek képzésében és az egészséges csontozat megőrzésében is részt vesznek. A vesék durván ököl nagyságúak, és a hasüreg mélyén, a bordák alatt helyezkednek el.

A veseműködés egészséges állapottól való eltérésének korai azonosítása kiemelt fontosságú, és lehetővé teszi, hogy a beteg mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön még mielőtt a vesekárosodás megtörténik. A vesék betegségei kialakulhatnak akutan, de gyakran lassan, alattomosan fejlődnek ki úgy, hogy a beteg nem is szerez róla tudomást, mivel az észlelhető komolyabb panaszok, tünetek csak jóval később jelentkeznek, sokszor akkor, amikor a betegnek már visszafordíthatatlan veseelégtelensége van, ami vesepótló kezelést (dialízist), illetve veseátültetést tehet szükségessé. Ez a beteg részéről komoly életmódbeli változtatásokat igényel, és az egészségügyi ellátó rendszer számára is rendkívül költséges.

Sajnos ma Magyarországon nagyon magas az akut dialízisek (utcáról bekerülve azonnal dialízis kezelésre szoruló betegek) száma, mert a betegek maguk sem tudták, hogy az évek óta fennálló, szerteágazó panaszaik mögött veséjük elégtelen működése áll.

Az ép vesét is károsíthatja a kiszáradás (csökkent folyadékfogyasztás, hányás, hasmenés, lázas állapot, nagymértékű izzadás). Az idősek és a kisgyermekek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. További tényező egyes gyógyszerek nem ellenőrzött alkalmazása. Sokszor egy már meglévő, fel nem ismert vesebetegséget ront tovább egy rárakódó, második betegség. A károsodás olyan súlyos lehet, hogy átmeneti vesepótló kezelés válik szükségessé. Amennyiben a gyógyulás nem teljes, idült vesebetegség, veseelégtelenség is kialakulhat.

A fentieken túl a krónikus vesebetegséghez számos egyéb kórállapot vezethet: napjainkban a vesebetegség legáltalánosabb oka, különösen idős betegeknél az elhízás, a cukorbetegség és a magasvérnyomás-betegség, ami szív- és érrendszeri szövődmények kialakulására is hajlamosít. További okok a gyulladásos betegségek, fertőzések, a vese és a húgyutak elzáródása, valamint olyan öröklődő elváltozások, mint pl. a policisztás vesebetegség.

A rutin vizelet-, vér- és vérnyomás-vizsgálat azonosítani tudja a vesebetegség nagyon korai jeleit. A korai felismerés és kezelés nem csak lelassíthatja, vagy megállíthatja a veseműködés további romlását, a végstádiumú vesebetegség kialakulását, de jelentősen csökkenti a társuló szív-, és érrendszeri szövődmények előfordulását, ami világszerte a korai halál leggyakoribb oka.

A felismerésben kulcsszerepe van a háziorvosnak. Ő a beteg igazi „családorvosa”, aki szűrővizsgálatokat végez, felismeri a betegséget, primer ellátást nyújt és szükség esetén a szakorvoshoz irányítja betegét. A nephrológusok és háziorvosok együttműködése az ellátás szempontjából alapvető fontosságú.

Amennyiben a végállapotú veseelégtelenség bekövetkezett, a betegek életét a vesepótló kezelés biztosítja. Ez lehet művi vértisztítás (művese kezelés, illetve hasűri dialízis), az arra alkalmas betegek részére pedig az ideális megoldást mind egészségügyi, mind a társadalomba való visszailleszkedés szempontjából a veseátültetés jelenti. Magyarországon a transzplantációhoz kapcsolódó szabályozás jó és korszerű, megfelelően biztosítja a lehetőséget a vesék felhasználásához. Sok átültetett vese halott emberektől származik, néhány pedig élő donortól, legtöbbször az átültetésre váró rokonától. Szakmai szempontból az élődonoros transzplantáció számít az ideálisnak, mivel az eredmények ilyen esetben a legjobbak. A módszer Magyarországon is terjedőben van, az utóbbi két évben évente már mintegy félszáz ilyen beavatkozást végeztek.

További információk a www.vesebetegseg.hu honlapon olvashatók.

Forrás: DE OEC