Fontos tisztázni a kezdeteknél, hogy mi is a vállalkozás célja. Kit, kiket, milyen célcsoportot szeretnénk megszólítani?

Hol szeretnék indítani a vállalkozást? Milyen konkurensek vannak már jelen?

Melyek a leendő vállalkozás, illetve a saját erőforrások. Mi az, amiben többet, mást tudunk nyújtani, mint mások?

SWOT analízis elkészítése is javasolt.

Kik támogatják az elképzelést, kik az „álomépítők”, kik gátolják, vagyis kik az „álomrombolók”.

Kitől tudunk tanácsot kérni, ha elakadunk? Tudunk-e olyan valakivel beszélni, akinek már sikerült?

Az üzleti terv készítése fontos. Fontos, ha nem ismerjük, hogyan kell egy üzleti tervnek kinézni, szerezzünk egy használható mintát.

A stratégia szintén. Hogyan alkotunk stratégiát?

Pénzügyi tervezés szükségessége: vélhetően mennyi pénzre lesz szükségünk? (Bérleti díj, eszközök, a vállalkozási forma létrehozása, marketing, stb.)

Milyen lépéseket teszünk a piaci bevezetés fázisában?

Milyen marketing eszközöket veszünk igénybe?

Hogyan fogunk kommunikálni? Milyen csatornákon?

Szóval a tervezés elkerülhetetlen. Nem hiszek abban, hogy egy vacsoránál megbeszéljük, hogy létrehozunk egy sportvállalkozást, és az néhány hét múlva sikeresen működik. 

 

A tervezés szakaszában természetesen még lehetett volna jó néhány elemet megemlíteni, de az írásom célja nem ez. A fókusz minden esetben azon van, ami működik. Létezik egy aktuális állapot, ami a jelenlegi helyzetet tükrözi, és létezik egy kívánt állapot. És az odavezető út. Az odavezető út nagyon izgalmas, bár buktatókkal van tele, mégis szép. Cselekvéssel van kikövezve, mert hiába a legjobb szándék, ha megmaradunk a vágyakozás szintjén. Ebben nincs energia, ebben az állapotban nincs tűz. Döntő az önbecsülés kérdése is. Hiszem, hogy a nagy cél, bár sokakat elijeszt majd, sokak számára kínál alternatívát.

 

És már megint itt van a cél. A célról, célállításról rengeteget lehet olvasni. Specifikus, időhöz kötött, mérhető, és így tovább. Az én olvasatomban a cél nem reális, de számomra hihető.

 

Amikor haladunk az aktuális állapottól, a kívánt állapot felé, fókuszáljunk a megoldásokra, az erőforrásokra! Érdemes lefeküdni azzal a gondolattal, hogy „mit tettem ma azért, hogy elérjem a célomat, céljaimat”. A kívánt állapot elérése felfogható egyfajta győzelemként. Ez pedig a siker maga.

 

Olvastam egyszer, hogy a siker nem más, mint végigcsinálni azt, amibe belekezdtünk. Bizony ebben is van igazság. Sokszor hallom, hogy ez se jó, meg az sem jó, így sem lehet, úgy sem lehet, a körülmények nem kedveznek. A kérdésem az, hogy akarod-e egyáltalán? A körülmények valóban nem kedveznek. Akkor alakítsuk ki mi a saját körülményeinket, amiben sikerre akarjuk vinni a saját elképzeléseinket! A világ változik. Eszelős módon felgyorsult minden. Kétféle képen tudunk lépést tartani: vagy másként teszünk, cselekszünk, vagy másként látunk, illetve gondolunk. Sokkal könnyebben végre tudjuk hajtani a feladatainkat úgy, ha nem ragadunk le a tiszta racionalitásnál, hanem érzelmi síkra tereljük gondolatainkat.

 

Fontos, hogy menet közben vizuálisan képesek legyünk látni a vágyott állapotot, a célt. Gondoljunk sokat a megcélzott jövőre! Természetesen a dolgok velejárója, hogy lesznek problémák. Ezekre tekintsünk feladatként. Ezeket kell megoldanom ahhoz, hogy…

 

Álljunk meg a részsikereknél! Elemezzük kicsit, hogy mi mindent csináltunk jól, merjünk örülni neki! Jutalmazzuk meg magunkat valamivel, amit szeretünk, ami kedves nekünk. Ne felejtsünk el néhány alapvetést. A problémák, a nehézségek nem állnak fent tartósan, vagy tartósan ugyanakkora intenzitással. Vajon hogyan  hasznosíthatjuk ezt a tapasztalatot a megoldás érdekében?

 

Az imént győzelemről beszéltem. Győzelem, ha elérjük a kívánt állapotot. „Illik” tudni legalább 10 ötletet arra nézve, hogyan fogom győzelemre vinni az elképzeléseimet. Az úton, ahogy haladunk, ne feledjük, a megküzdő képesség igenis fejleszthető, a figyelem irányítása pedig tanulható. Fontos a hitelesség, a szakmai kompetencia. A sportpiac, a sport ipar is rapid gyorsasággal fejlődik, változik. Újabb és újabb eszközök, kielégítő szolgáltatások jelennek meg. Változnak az edzéselméleti módszerek, változik minden.

 

Ezekkel a változásokkal lépést kell tartani. Természetesen minden újat, minden mást nem kell szükségszerűen figyelembe venni, de azt, ami saját vállalkozásunkat, saját célcsoportunkat érinti, azz igen. Az önképzés fontos. Elengedhetetlen ismerni az új trendeket, milyen „régi” módszerek élik reneszánszukat.

 

Az innováció és a kreativitás is sajátja kell, hogy legyen egy sikeres sportvállalkozásnak. Lehet ez akár egy fitness center, küzdősport klub, vagy sportvállalkozásokat rendező cég.

 

Hitem szerint szükség van egy jó adag bátorságra is. Mit értek ezen? Merek például olyan rendezvényt szervezni, amilyen még nem volt. Ezt elfogadtatni, piacra vinni igenis bátorság. Érdemes ráállítani az agyunkat arra, hogyan adhatnánk többet, mást, vonzóbbat. Nem attól lesz sikeres a vállalkozásunk, hogy árban alámegyünk a konkurenciának. A minőségi szolgáltatás a titok. Az extrák a kulcs. 

 

A munkatársak vonatkozásában is sok a tisztázandó tényező. A megfelelő embert a megfelelő helyre. Tisztázni kell a hatáskör, és az illetékesség kérdéseit. Fontos, hogy a munkatárs ismerje a vállalkozás vízióját. Kell, hogy ismerje, tudja, mi az ő szerepe a nagy egészben. Érdemes az elvárásokat rögtön az elején tisztázni. Szükséges, hogy munkatársaink olyan környezetben dolgozhassanak, ahol van helye, tere a saját ötleteinknek, elképzeléseinknek. Ne spóroljunk a dicséretekkel, a visszajelzésekkel. Csakúgy, mint a „hagyományos” vállalkozásoknál, a sport üzletben is jó, ha a vezető coaching szemlélettel bír. Így sokkal inkább kihozható a munkatársakból a maximum. Ha nagyobb szervezetet, sportvállalkozást építünk, fontosak a stáb ülések. Nem győzöm hangsúlyozni a munkahelyi klímát, az alkotó közösség létrehozását, gondozását. Pusztán pénzzel nem lehet lojalitást vásárolni! Manapság hiánycikk az elismerés. Nem kell ebbe betagozódni! Saját tapasztalataim szerint a sportban ugyanis rengeteg a sértődött, csalódott ember. Igenis el kell ismerni a munkatársak érdemeit, eredményeit. Nyilvánosan. Engedjük meg, hogy büszkék lehessenek magukra! Személyesen ismerek olyan fővárosi nagy egyesületet, ahol az utánpótlás-nevelés kapja a legnagyobb szerepet. Számos későbbi világsztár nőtt fel ennek az egyesületnek a falai között. Az ott dolgozó, elhivatott edzők, bár nincsenek agyonfizetve, mégis hosszú évek, évtizedek óta nevelnek bajnokokat.

 

Egy kiváló vezető áll az egyesület élén, aki minden nap azon fáradozik, hogy az edzők, a versenyzők a lehető legjobbat tudják kihozni magukból.

 

Ilyen példa a saját sportvállalkozásom is. Egy Budapest környéki kisvárosban hoztuk létre küzdősport egyesületünket.

 

Az anamnézis: a városban senkit sem ismerek, és engem sem ismer senki. Meglehetősen kevés pénz áll a rendelkezésemre. Nagy a konkurencia. A terembérleti díjak magasak. Médiatámogatás nincs.

 

Mivel rendelkezem? Korábban szerzett jó eredmények, nagymesteri fokozat, kivételes, és széleskörű szaktudás, erő, elszántság, kitartás. Több szakirányban szerzett diploma, nagy tapasztalati tudás, ÉS pontosan tudtam, hogy mit akarok.

 

Egyesületi formát akarok a küzdősportnak (judo) a város szívében, ott, ahol a legnagyobb az elszívó erő, ott, ahol a legnagyobb a konkurencia.

 

A város szívében a helyet viszonylag hamar megtaláltam. Az egyesületet létrehoztuk. Az intézmény-vezetővel felvettem a kapcsolatot, és megállapodás született. (Taglétszámunk nem volt, magam által létrehozott kényszerítő körülményekből viszont nem volt hiány.)  

 

Irány a Polgármester Úr. Bemutatkoztam, vázoltam az elképzeléseimet. „Egy küzdősport egyesület létrehozása a cél” – mondtam. Elsősorban gyermekekkel kívánok foglalkozni a városban, illetve a veszélyeztetett korban levő felnőttekkel. Egy egyesületet építek, ahol opció a versenyzés, nem kötelező, majd saját magát kitermeli az igény. A támogatást megkaptam.

 

A szőnyeg (gyakorló szőnyeg – tatami) kérdés a vállalkozás egyik központi eleme. Drága. Használtan nagyon ritkán kapható, mindenki nagyon vigyáz rá. 

 

A következő feladat: találni használt tatamit. Sikerült. Egy barátom, akinek korábban edzője voltam, adott el nekem – baráti, sporttársi áron – használt szőnyeget. Vele korábban nagyon szoros barátság kötődött, edzője voltam, mikor ő Európa bajnok lett.

 

Van engedély, van terem, van szőnyeg, és minimális ismertség. Nagy erőkkel szórólapozni kezdtünk, a helyi újságban, újságokban cikkeket jelentettünk meg magunkról. Nyolc évvel ezelőtt szeptember 11-én pedig összehívtuk az első szülői értekezletünket, ahova kevesebb, mint 10 szülő jött el. Itt ismertettük egyesületünk főbb céljait, a sportkoncepciónkat, illetve egy pontos programot is egy iskolaévre előre. Mikulás, karácsonyi ünneplés, szünetek, első övszerző vizsga időpontja, nyári edzőtábor helye, időpontja… A megjelent szülők úgy néztek ránk, mint valami földönkívülire. Ide jön egy idegen, és elmondja egy évre előre a programjait. Honnan tudja, hogy sikeres lesz, honnan tudja, hogy lesznek tanítványai? Körülbelül ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket lehetett kiolvasni a testbeszédéből. Hogy honnan tudtuk? Mert hittünk magunkban, a tudásunkban, az elhivatottságban. Mert elköteleződtünk a stratégia mellett.

 

Kezdetben egy 36 m2 –es termet sikerült bérelni. Nem nagy, viszont kicsi, és balesetveszélyes a befelé nyíló ajtók, és a radiátorok miatt. 

 

Feladat: megszűntetni a balesetveszélyt. Sikerült. Nagyon óvatosan, tényleg vigyázva tartottuk a foglalkozásokat. Egyre nőtt a taglétszám, a kifelé való kommunikációt megtartottuk, rendszeresen jelentek meg írások az egyesületről. Az első szülői értekezleten ígért programok mind megvalósultak, a szülők egyre nagyobb bizalommal voltak felénk. A gyerekek pedig jöttek. Akkor már szájhagyomány útján terjedt a hírünk. Folyamatosan, tényleg szünet nélkül kerestük a lehetőségét annak, hogy nagyobb terembe költözhessünk. Sok volt az elutasítás, de mindig előre mentünk, volt hogy lassan, volt hogy gyorsabban, de mindig előre.

 

Mikor már a judos létszám elég nagyra nőtt, alakítottunk előbb egy Kempo Karate, majd nem sokkal utána Cross-Training (Funkcionális erőedzés) szakosztályt. Kezdetben minimális felszereléssel vágtunk bele. A kreativitásra és a szaktudásra támaszkodhattunk. Itt már a szülőket is sikerült megszólítanunk, egyre többen keresték fel foglalkozásainkat. Szinte minden nyereséget visszaforgattunk, így sikerült fejleszteni az eszközeinket is. Így még változatosabb, még érdekesebb edzéseket tudtunk tartani.

 

Jöttek az új trendek. Kevés volt megvásárolni az új eszközöket, professzionális szinten el kellett sajátítani a különböző gyakorlatok végrehajtását, az oktatás módját. Mindig, minden körülmények között a minőségi képzésre, oktatásra törekedtünk, és ez így van ma is. 

 

Már harmadik éve voltunk jelen a városban, amikor az egyik tanítványunk megkérdezte, hogy mi mikor versenyzünk? – Vártam már ezt a kérdést. Az igény a gyerekek felől érkezett! Nem kötelező, hanem opcionális jelleggel kezdtünk járni versenyekre. Egyre szebb, és szebb eredmények születtek.

 

Fennállásunk 4. évében sikerült elöltöztünk egy nagyobb terembe. Egy éttermet alakítottunk át edzőteremmé! Kilenc nap alatt sikerült. Bravúr volt a javából. Öltözőket, zuhanyzót alakítottunk ki, az dojo nagyon szép lett. Persze folyamatosan fejlesztjük, szépítjük. A gondolkodás nem állt le, hogyan adhatunk még többet, még jobbat a gyerekeinknek. Tanulóköröket hoztunk létre, mert az iskolai eredményesség a legfontosabb.

 

Az Egyesületen belül könyvtárat hoztunk létre, jelenleg már több, mint 1000 kötetes! A könyvkölcsönzés fő szabálya, hogy a visszahozásnál el kell mesélni az olvasmány tartalmát. Így fizeti ki a kölcsönzést. Ma már napközi jellegű foglalkozásunk is van, hogy inkább nálunk legyenek, mint az utcán csavarogjanak. Taglétszámunk már jóval meghaladja a 100 főt. Kidolgoztunk egy országos szinten is egyedülálló motivációs rendszert. Szülői munkaközösséget hoztunk létre.

 

Rendszeresek az ellenőrző ellenőrzések, gyermekeink tanulmányait folyamatosan nyomon követjük. Az edzések végeztével térítésmentesen ehetnek szőlőcukrot, és ihatnak ásványvizet. Mára már nyolc éve vagyunk jelen a városban, és büszkén mondhatom, mára a miénk lett a legfelszereltebb terem a kistérségben. Ma már hat sportágban szerepelnek versenyzőink eredményesen. Van világbajnoki érme az egyesületnek, 11 világkupa medál is a vitrinünkbe került. A tanfolyamostól, a regionális versenyeken át országos, illetve nemzetközi szintű versenyzőkön át számos kiválóság bontogatja nálunk a szárnyait. Mindenki a saját tudásszintje, illetve életkori sajátossága szerint méreti meg magát. Már ha kedvet érez hozzá. A cél továbbra is az egészséges gyermek. Természetesen mindig vannak új célok, mint ahogyan innováció is van mindig, ami a nevünkhöz köthető. Teljesen újfajta versenyrendszereket alakítottunk ki, melyek mindegyike mára már országos szintre emelkedett. Csináltattunk DVD-t a gyerekekről, van egyesületi naptárunk, illetve saját gondozásban rendszeresen jelentetünk meg újságot az egyesületünk híreivel.

 

Szépen haladunk előre. Legyen szabad megjegyeznünk, hogy önerőből. Tagdíjakból, és az 1%-ból tartjuk el magunkat. A környékbeli vállalkozások, szervezetek eddig még nem ismerték fel a bennünk rejlő potenciált, de hisszük, hogy ez se lesz mindig így. Dolgozunk rajta. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy térségünk egyik meghatározó egyesületévé tudtunk válni az elmúlt évek alatt. Voltak nehézségek, és bizonyára később is lesznek megoldásra váró feladatok, de ha megoldásban, kihasználatlan potenciálban, erőforrásokban, erősségekben gondolkodunk a továbbiakban – nem lesz gond.

 

Menet közben egy másik szál is megerősödött. Feleségemtől kedvet kapva, aki szupervizor – coach, előbb coaching-ból, majd pszichológiából szereztem diplomát. Így aztán kézenfekvő volt, hogy ne „csak”az üzleti életben dolgozzunk ezzel a tudással, hanem sportolók mentális képzését is elkezdtük. Ma már büszkén mondhatjuk, hogy számos olimpikon, világ-, és Európa bajnok fordul hozzánk bizalommal.

 

A sport-coaching egyik úttörőjeként kifejezetten élvezem az újbóli kihívásokat, a megmérettetés újbóli lehetőségét.

 

Egyik biztos jele annak, hogy valamit jól csinálunk az, hogy hirtelen megnő az irigyeink száma. Egyre többször lehet hallani a „persze, neked könnyű” című mondatokat. „Én is meg tudnám csinálni…Igen, de…” – és még hosszan lehetne sorolni. Az emberek jó része úgy működik, hogy ha hall egy nagy vízióról, nem feltétlenül tartja normálisnak az illetőt, aztán, ha megvalósul, akkor irigy lesz. Van néhány kérdés, ami megkerülhetetlen a cikk vége felé.

 

A megfelelő önismeret feltétlenül szükséges egy sikeres sportfoglalkozáshoz. Aki úgy gondolja, hogy a sport, az tiszta, de az üzlet szennyes, az téved. Ez másfajta labirintus, önismereti munkára és folyamatos önreflexióra van szükség.

 

Mind a saját, mind a család, mind a munkatársak motivációját fenn kell tudni tartani. Ez nagyon fontos! Ha belső motivációt nem találunk, keressünk külsőt, de motiváltan, teli tettvággyal végezzük a dolgunkat! Nem győzőm hangsúlyozni a cselekvést. Cselekvés nélkül a legjobb szándék is elhal. Csináljuk végig, amit elkezdtük, építsünk sikeres sportvállalkozást!

 

Számos feladatot említettünk már, de még nem esett szó az időgazdálkodásról, a priorizálásról, adott esetben a delegálásról. Az időgazdálkodás, illetve a priorizálás is rendkívül fontos. Fontossági sorrendet állítani a rendelkezésre álló időt maximális hatékonysággal kihasználni.

 

Szánjunk elegendő időt a tervezésre, ötleteljünk sokat! Merjünk mások lenni, merjük a saját arculatunkat használni! Egyáltalán nem baj, ha különbözünk másoktól.

 

A mi Egyesületünkben az edzés keretein belül valódi személyiségfejlesztés folyik. Gyermekeink megtanulnak másokat vezetni, vezetve lenni, csapatban dolgozni, és még hosszan sorolhatnánk. Rengeteg olyan dolgot „lopunk” be a mindennapokban, aminek majd életük későbbi szakaszában nagy hasznát veszik. És, hogy ez most nem divat? Nem baj. Azért csináljuk, mert jó, mert hasznos, és maximálisan a gyermekek érdekét szolgálja.

 

Nagyon fontos, hogy beszéljünk a választott célcsoport nyelvén. Aki gyermekekkel akar foglalkozni, az tanuljon meg „gyerekül”. Ez amúgy is az a szegmens, amit csak pénzért, csak profitért csinálni nem lehet. Sok-sok szeretet, odafigyelés hozza meg az eredményt. Merjük vállalni az érzelmeinket, merjünk szeretni! És végül, de nem utolsó sorban a CSALÁD.

 

Nekem szerencsém van, mert a feleségem mindenben támogat. Szükség szerint új szempontokat hoz be a munkába, van, hogy csitít, és mindaz, ami az egyesületünkben nem látszik, azt ő csinálja. Ő a háttér. Stabil, megbízható. Amikor elkezdjük építeni, tervezni, leendő sport vállalkozásunkat, ne felejtsük el megnyerni az ügynek a családunkat. Családi támasz nélkül, netán ellenszélben igen nehéz dolgunk lehet.

 

Tekintsünk leendő sport vállalkozásunkra hosszú távú befektetésként. És igen, lehet, hogy lesz majd egy hang a fejedben, ami azt súgja majd, hogy nem fog sikerülni, nem bírod már tovább… Az a hang HAZUDIK!

 

„A lehetetlen nem tény, hanem vélemény! A lehetetlen nem létezik” 

(Muhammad Ali)

 

Ilyés Gyula

 

A szerző sportoló, sport coach. Erőssége a motiváció, a hit és az önbizalom erősítése, hitelesen, saját tapasztalatai felhasználásával segíti az újrakezdést. Saját sportágában a judoban nagymesteri fokozatot – VI. Dan – elérve dolgozik edző-ként, támogatva mások sportsikereit. Tanítványai Világ-, és Európa bajnokok. Sport-coach működése négy alappillére a pszichológia, a Mérő-Baracskai coach-képzés, a sport-tapasztalatok, és a tapasztalati tanulás professzionális használata. „Testben-fejben rendben” programja lényege a holisztikus megközelítés, amelyben az erő és a hit mellett az egyéni fejlesztés személyre szabottan jelenik meg. Az üzleti világ és a versenysport hasonlósága nyilvánvaló, a vezetőképzésben eredményesen, és bátran használja ezeket az analógiákat. 

 

 

 

 

forrás: