Győri László szobrászművész TÉRBERÓVA című kiállításának megnyitójára
"Remélve azt, hogy világunk részben tudatos, részben tudatlan közösségi értékromboló magatartását az ember képes lesz még idejében megállítani. Képes lesz arra, hogy visszataláljon a materializált, csak anyagban és pénzben gondolkodó állapotából a lélekelvű, hitben élő, emberi közösségben alkotó állapotába. Ehhez próbálok több ezer éves, vizuálisan is felfogható ősi alapjelek felhasználásával egy egyetemesen is érthető, vizuális képi és formanyelvezetet megvalósítani plasztikáimban." Győri László
A tárlat ideje: 2014. augusztus 26.-án 17 órakor lesz megnyitva
Helye: Kölcsey Központ, Bényi Árpád termében
(Debrecen, Hunyadi u. 1.-3.)
A kiállítást megnyitja Makoldi Sándor festőművész.
a kiállítás szeptember 23.-ig látható, hétfő kivételével.
Ajánlás egy kiállítás címéhez
„TÉRBERÓVA”
Kárpát-medencei népek műveltsége ősi titkokat rejt, ezen belül is a legnagyobb többséget alkotó, a magyarság műveltsége. Minden területen páratlan gazdagsággal örvendezteti meg a kutakodó embert. Az egyik ilyen őstitkunk az írásbeliséget bizonyító rovásírás, melyet hosszú ideig megpróbálták eltitkolni hazánk jóakarói. Ezt az írásformát, mely több ezer éves, őseink hagyták ránk hagyatékul. Régészeti leletek igazolják ősi írásunk ősiségét, melyet csak a magyar nyelv képes megszólaltatni hitelesen.
„Rovásírás” kifejezést 1901-ben Tar Mihály és nagy szobrászunk Fadrusz János által vált ismertté. Újabban székely-magyar rovásírásként jelöljük. „RÓNI” = írást jelent, melyet különböző eszközökkel, min pl. véső, karcoló pálca, rovókés, valamint más írószerszámmal lehet gyakorolni és elsajátítani a keresőnek.
A térberótt gondolat megjelenítése számomra történhet analóg módon, illetve a betűformák felhasználása esetében úgy, hogy az a mindenkori esztétikai és tartalmi elvárásoknak megfeleljen.
Egy részről a jelek értelmezhetősége, más részről a háromdimenziós térben megjelenő plasztika vizuális formaértéke igazodjon a jel értelméhez, és azt kiegészítse. Ha a kettő harmonizál, akkor létrejöhet a gondolat, amit az alkotó akar közölni a befogadóval.
Így bátorkodtam, közel 25 évvel ezelőtt megalkotni, először makett formában bronzba, majd 1998-ban nagyméretű köztéri „térberótt” „Magyar hit”című krómacél plasztikámat. (Hajdúszoboszló, Bocskai u. 14. sz. alatti Modern Múzeum szoborparkjában elhelyezve) A szobor felépítésének alapformája egy kettős korong, mely a látható és az e „mögötti” világot jelképezi. A körformát függőlegesen a kettős kereszt, valamint két oldalról vízszintes irányba képzett bemetszések négy részre tagolják, mely a földi világunkat jelképezi. A kettős kereszt rovásírásunk „gy” jelét alkotja, egyben életfát jelent, mely összeköti a fentet (eget) a lenttel (Földdel). Népmeséinknek alapmotívuma, illetve Hermész Triszmegisztosz (jelentése: háromszorosan Elrejtett, vagy Titkos) „fedőnevű” gondolkodó így bölcselkedik:
„Ami lent van, az mint ami fent van és
mint ami fent van az mint ami lent van,
hogy beteljesítse az egy csodáját.”
Ez a HIT, ez a tudás egyben hatalmas erő, mely rejtve van népmeséinkben, nyelvünkben, ősírásunk betűformáiban. Ezt a szerves értékű erőt próbálom munkáimban megfogalmazni, beszélhetővé tenni, formák és színek letisztult állapotával, melyből egy kiállítás keretén belül szeretnék ízelítőt adni a megjelent tárlatot kedvelő nézőknek.
A kiállítás gerincét, az élet tengelyét jelképező, a terem hosszanti oldalán középen futó plasztikai együttes képezi. Erre, mint életágak, rá merőlegesen fűződnek fel azok a plasztikai gondolatok, melyek közel 40 éve foglalkoztatnak.
A kiállítás anyagának bemutatása képletesen egy kilencágú Világfa elrendezés analóg példája alapján épül fel. Az ágakban és metszési pontokban egy-egy energia góc jelenik meg, melyek a plasztikai gondolatok jobb és baloldali ágait kötik a tengelyhez, ezáltal válnak a sokféle anyagból és technikai kidolgozással készült plasztikák beszédessé, és remélhetőleg értelmezhetővé.
A címek alapot adnak a gondolatsorok elindításához.
Ennek jegyében ajánlom, kissé összezsúfolt kiállításomat az Önök figyelmébe.
Tisztelettel: Győri László
A képek menüben vagy az alábbi linkre kattintva már láthatók a kiállítás képei:
http://www.debrecen-portal.hu/galeriak/térberóva-győri-lászló-szobrászművész-tárlatán
