Tőzsde mindenkinek

Tőzsde
 

Tőzsde mindenkinek

A tőzsdéről által nem kis- és középvállalatok jutnak eszünkbe. Éppen ezért a Budapesti Értéktőzsde azt tűzte ki célul, hogy változtat ezen. Ettől az évtől még nagyobb figyelmet fordítanak konzultációkra, tanácsadásra, és arra, hogy a kisebb, növekvő vállalatok számára is egy alternatíva legyen a részvénykibocsátás. Ezekről a tervekről Madlena Tamás, a BÉT üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese és Michaletzky Márton, a Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóságának vezetője beszélt.

Madlena Tamás szerint a kis- és középvállalatok nemcsak családi és baráti segítséget vehetnek igénybe a növekedéshez, hanem hiteleket, uniós pályázatokat, hazai költségvetésből támogatott bankhiteleket. Később kockázati tőke bevonása is lehetséges, illetve nyilvános forrásbevonással. A BÉT vezérigazgató-helyetteseként igyekszik segítséget nyújtani a vállalatoknak a számára, amelyek tőzsdei forrásbevonáson gondolkoznak, és dinamikus növekedéssel számolnak. Ehhez egy kétéves, mentoring típusú, fókuszú programot indítanak el, amely egy átfogó stratégiai, vezetői, üzleti, pénzügyi kurzussal indul, utána pedig egyénre szabottan készítenek fel coaching jelleggel. A tanfolyam végeztével megismerheti a menedzsment a forrásbevonási lehetőségeket, külső tanácsadó segítségével pedig üzleti tervet is tud készíteni.

Fontos, hogy folyamatos kapcsolatot tartsanak a vállalatok vezetőivel, tulajdonosaival, hiszen ennek során derül fény arra, hogy a 350 tőzsdeérett vállalat közül mennyi az, amely valóban tőzsdeképes, illetve, hogy a menedzsment mennyire eltökélt a jövőt, finanszírozást és növekedést illetően. A tőzsdei jelenlét ráadásul sok előnnyel bír, hiszen a cégek nagyobb eséllyel képesek erős, jó menedzsmentet, munkavállalókat alkalmazni, megtartani, így akár támogatni is tudnak majd. Emellett növekszik a márkaérték, hiszen biztosítva lesz a médiamegjelenés, állandó nyilvánosság, átláthatóbb lesz a vállalat. Előnyösebb helyzetbe kerülhet a cég a beszállítók, hitelezők és vevők piacán is. A tőzsdén való megjelenés előtt azonban érdemes átgondolni, mit kíván megosztani a cég a nyilvánossággal. Madlena Tamásék igyekeznek olyan rendszereket kidolgozni a piacfejlesztés kapcsán, amelyek növelik a kisebb papírok likviditását, illetve egy olyan tőkealapon dolgoznak, amely hozzájárul, hogy a cégek olyan méretet érjenek el, amellyel komoly előnyt képviselnek. A lakosság pénzügyi eszközeivel ellentétben a tőzsdei részvények csak 1,2%-ot tesznek ki, amelynek van hova fejlődnie.

Michaletzky Márton szerint a piacokon jelenleg pénzügyi bőség van. A piaci források várhatóan 2018-tól fognak előtérbe kerülni, ezért a kkv-knak addigra tisztában kell lenniük az egyes források jellemzőivel. A BÉT célja tehát, hogy a vállalatok a tőkepiaci forrásbevonással is számoljanak. A tőzsdeképes vállalatokat be kell azonosítani, ennek célja, hogy minél több új cég lépjen be a tőzsdére, illetve, hogy minőségileg legyenek bevezetve. Ehhez elengedhetetlen szempont a stabil jövedelmezőség, illetve a stabil működés. A tőzsde piacán azok a vállalatok, amelyek generációváltás előtt állnak, a tulajdonosváltás problémájára is megoldást kaphatnak.

Fontos, hogy a növekedésre forrást vonjon be a vállalat, erre pedig később is képesnek kell lennie. Ez a kibocsátók érdeke, a befektetőké pedig a pénzkeresés. Ezek az érdekek ütközhetnek, hiszen a cég vagy olcsón von be forrást, de akkor nem teljesülnek a befektető elvárásai, vagy drágán jut pénzhez és a befektető jár jól. A kormányzat szorosabb elköteleződése is fontos tényező a növekedést illetően. Éppen ezért folytatnak egyeztetéseket a kormánnyal, hogy adókedvezményben részesülhessenek azok a befektetők, akik pénzt fektetnek a tőzsdére belépő kkv-kba.
 

Teteje