Elvállaltam a shopping rovat vezetésének felelősségét.
Azért gondoltak rám a kollégák, mert hajdanán rengeteg időt töltöttem a csillogóbbnál is csillogóbb bevásárlóközpontokban butikról butikra járva, hogy a legmegfelelőbb és legtrendibb ruhát kiválasszam.
A maradék vásárlóidőmben kedvenc hypermarketeimbe jártam a pénzemet költeni, hogy a "legtutibb" ételeket rakjam össze az álomcsaládnak.
Valami változott. A bio már nem divatból fontos, mint régen. Az ételek természetes eredetét sem az igazolásoktól hiszem el. Ha tehetem, szeretem magam követni, hogy honnan vásárolom a portékáimat. Értékesebbé vált az ökológia, mint, hogy nekem mindig mindenből a legújabb, legfényűzőbb legyen, persze ha lehet elsőként.  A ruhák terén jobban esik a használtért fizetni, hiszen azt már valaha szerette valaki. (vagy pont nem, így viszont nálam megtalálja a helyét)
Egyszersmind mára jobban esik, ha valami jó később is és nem csak nekem jelent hasznot az élvezete. Ha nem is tudok termelőként részt venni a világban, igyekszem a legkevésbé fosztogatóként élni és erre ösztönözni másokat is.

Kezdjük ezt a cikksorozatot egy országos egyesület alapelveinek ismertetésével.
Ők a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Mit is jelent a tudatos vásárlás, a tudatos vásárló.
„Erre a kérdésre a klasszikus fogyasztóvédelemnek is megvan a maga válasza, amelyet azonban mi hiányosnak, egyoldalúnak érzünk. Kicsit sarkítva: a klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék. Aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is velük. Aki tájékozódik az árakról, a termékek minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról, és a legjobb ajánlatot választja ki.

Mindez valóban fontos. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a tudatos vásárlás ma többet kell, hogy jelentsen annál, hogy képviseljük és érvényesítjük saját jogainkat és érdekeinket. Fontos, hogy etikailag és környezetileg is tudatosak legyünk, ami azt jelenti, hogy saját magunkon túl másokra is tekintettel vagyunk. Ezek a mások lehetnek ma élő emberek, vagy a jövőben megszületendő gyermekeink, unokáink, vagy nem emberi létezők: állatok, növények, sőt, ökológiai rendszerek. Mi, tudatos vásárlók tehát olyan fogyasztói döntéseket próbálunk hozni, amelyekkel nem csak mi járunk jól, hanem – fogalmazzunk egyszerűen – a világ is. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek: hitünket az igazságosságban, a méltányosságban, az ökológiai felelősségben.

Miért fontos ez?

Fogyasztói társadalomban élünk, szokták mondani. Ez valami olyasmit jelent, hogy a gazdaság, de a társadalom is jórészt a fogyasztás körül szerveződik. A vállalatok igyekeznek kitalálni, vagy még inkább befolyásolni azt, hogy mi tetszene a fogyasztóknak, hiszen végső soron ez a piaci siker záloga. De a fogyasztás már jóval több, mint egyszerű gazdasági tevékenység: társadalmi, kulturális, sőt pszichológiai jelentőséggel bír. A reklámok és a kereskedelmi média manapság jobban befolyásolja azt, hogy mit gondolunk, hogyan beszélünk a világról, mint a „magaskultúra”. Személyes identitásunk pedig gyakran kibogozhatatlanul összefonódik a vásárolt termékek imidzsével.
A fogyasztás tehát jóval több, mint puszta materiális tevékenység. Rendben van: akkor legyen is több! Minden embernek szüksége van arra a tudatra, hogy amit csinál, annak értelme, értéke van. A maguk módján a reklámok is ezt igyekeznek velünk elhitetni: szerintük egy autó megvásárlása tulajdonképpen önmegvalósítás, amely révén olyan magasabb rendű értékeket kapunk kézhez tárgyiasult formában, mint a szabadság és az önállóság.

Mi, tudatos vásárlók megpróbálunk túltekinteni a reklámok ködfüggönyén, és elgondolkodni azon, hogy mit is teszünk akkor, ha ezt vagy azt a terméket megvásároljuk. Mi a valódi értelme és értéke annak a terméknek? Talán éppen a gyerekmunkát vagy más emberi szenvedést támogatunk egy távoli országban? Esetleg egy olyan céget, amely a génmanipulációban érdekelt; amely kozmetikai célokra is állatkísérletek folytat? A megvásárlása több hulladékot és szemetet termel, mint amennyi csekély élvezetet az elfogyasztása jelent? Vagy ellenkezőleg: olyan termékről van szó, amely nemcsak egészséges, de az előállítása is környezetkímélő módon történt; és olyan vállalat gyártotta, amely felelős magatartásával tűnik ki?

A fogyasztói társadalom azonban nemcsak azt jelenti, hogy a fogyasztás jelensége fontos, hanem azt is, hogy mennyiségét tekintve is jelentős. A modern gazdaság a globalizáció révén behálózza az egész világot. Legalább két alapvető probléma említhető ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy a messziről jött termékről keveset tudunk. Pedig talán elborzadnánk, ha tudnánk, hogy a csokoládénkhoz a kakaót gyermekrabszolgák szüretelték, vagy hogy a márkás sportcipő milyen elképesztően megalázó és kizsákmányoló munkakörülmények között készült valahol Délkelet-Ázsiában. A másik alapvető probléma az, hogy a mai gazdaság ökológiailag nem fenntartható. Minden komoly környezetvédelmi kutatás azt mutatja ki, hogy túl sok anyagot, energiát veszünk ki a környezetünkből, és túl sok szennyezést, hulladékot engedünk bele vissza. Mindeközben visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozunk. A számítások szerint azonban az ökológiai katasztrófáért korántsem pusztán az emberiség növekvő létszáma a felelős, hanem sokkal inkább a fejlett országok pazarló életmódot folytató lakossága: az összes anyag- és energiafelhasználás 80 %-a a világ összlakosságának mindössze 20 %-át adó fejlett országokban (köztük hazánkban) realizálódik! Megfordítva: az emberiség 80 %-ára jut az erőforrások 20 %-a...
Ne higgyük azt, hogy az, ami tőlünk távol, vagy a világ környezeti állapotával történik, az nem lesz hatással ránk! A globalizáció nem csak azt jelenti, hogy a messzi termékek eljutnak hozzánk, de azt is, hogy így vagy úgy, de a drámai társadalmi vagy környezeti következményekkel is szembe kell néznünk egyszer.

Mit tehetünk?

Változtathatunk! Mi más reményt keltő van a fogyasztói társadalomban, mint az, hogy vásárlói döntéseink befolyásolhatják a dolgok menetét? Néha gyorsan, és látványosan, mint néhány sikeres fogyasztói bojkott-mozgalom példája bizonyítja. Néha pedig lassabban, de reméljük mélyrehatóan, mint azt az organikus mezőgazdálkodás, vagy a nap- és szélenergia hasznosításának terjedése mutatja.

Ne gondoljuk, hogy tehetetlenek vagyunk! Az ősi igazság most is áll: egyedül talán nem sokat tehetünk, de ha akaratunk, tetteink összeadódnak másokéival, messzire juthatunk. Még az is meglehet, hogy függetlenül attól, hogy mások mit tesznek, jó érzés helyesen cselekedni... Ahogy Spinoza fogalmazott: a boldogság nem az erény jutalma, hanem maga az erény.

Olvasd el a Tudatos vásárló 12 pontját >>>

Személyes meggyőződésünk, hogy a mai gazdaságnak és benne a fogyasztásnak alapvetően át kell alakulnia ahhoz, hogy társadalmilag és ökológiailag fenntartható legyen. Ezért a változásért mindenki máshogy tud tenni. Vásárolni azonban mindannyian vásárlunk. Szinte inkább vagyunk fogyasztók, mint állampolgárok, hiszen választani jó, ha 5 milliónyian megyünk el, vásárolni azonban ennél jóval többen: a legkisebb gyermekeket leszámítva úgyszólván mindenki. Magyarországon uszkve kilencmillió ember hoz naponta, de legalább hetente valamilyen vásárlói döntést. Ez óriási erő. Ha e döntéseknek csak egy része – reméljük növekvő része – tudatos etikailag és környezetileg, az már sokat számít.

Honlapunkat azért hoztuk létre, hogy felhívjuk a figyelmet az etikailag és környezetileg tudatos vásárlás jelentőségére. Elsősorban kérdéseket szeretnénk felvetni, de persze válaszokat is igyekszünk megfogalmazni. Komoly és fontos dolgokról beszélünk, de ezt szeretnénk nem túlkomolykodva, és főleg nem fontoskodva tenni. Úgy gondoljuk, hogy ami fontos, az ugyanakkor érdekes is lehet. A tudatos vásárlás pedig nem csak elkötelezettséget kíván, hanem örömmel is jár.

Szeretnénk, ha minél többen bekapcsolódnának ebbe az együttgondolkodásba. Honlapunkon igyekszünk hasznos információkat, és az általunk megismert tényeket közzétenni, sőt, dolgozunk a tudatos vásárlói adatbázison is. Ugyanakkor reméljük, hogy a honlap nem marad meg az egyoldalú kommunikáció eszközének. Várjuk a javaslatokat, ötleteket, hozzászólásokat úgy a honlap tartalmára vagy felépítésére vonatkozóan, mint magára a tudatos vásárlás lehetőségére, gyakorlatára nézve. Nem kell mindenben egyetértenünk: reméljük fórumainkon érdekes és konstruktív viták bontakoznak majd ki. Egy alapvetést azonban el kell fogadnunk: a pénzünk szavazat – akár akarjuk, akár nem.”

forrás: http://tudatosvasarlo.hu/tve