Magyarország vidéki nagyvárosai központi szerepet töltenek be a maguk régiójuk környezetében, éppen ezért megkérdőjelezhetetlenek az ország hosszú távú társadalmi és gazdasági céljai elérésében. 

Egyrészről azért, mert ők azok, akik képesek kedvező helyi munkafeltételekkel ösztönözni az embereket és élhető városi környezetet is ki tudnak alakítani, a jól képzett szakembereket helyben tudják tartani ezáltal, és a fiatalok elvándorlását is megállíthatják, vagy visszafordíthatják. Másrészről a megtelepedés feltételeit is biztosíthatják a nagyvállalatoknak egy átgondolt, megtervezett infrastruktúrával, magas színvonalú oktatással.

Tudatos tervezésre van azonban szükség, hogy ezeket a körülményeket meg tudjuk teremteni. A városoknak már most el kell kezdeniük felkészülni a 2020 utáni időszakra, amikor az uniós forrásokat várhatóan szűkíteni fogják. Vagyis, a jelenlegi támogatásokkal hosszú távon kell gazdálkodniuk és felhasználniuk. Ehhez z is szükséges, hogy a nagyvállalatok igényeit megismerjék a városok, az állami támogatás adta lehetőségeket kihasználják, az érintett üzleti, uniós és állami partnerekkel pedig szoros partnerségi viszonyt alakítanak ki.

A tudatos finanszírozás városfejlesztési alapokkal hazánkban még újdonságnak számít más országokkal ellentétben. A 2020 után bekövetkező forráshiányra megoldások lehet a megtérülő finanszírozási programok. Ehhez olyan városfejlesztési projektek szükségesek, amelyek önmaguktól is képesek bevételt generálni a város számára a vissza nem térítendő támogatásokból létrehozott beruházások mellett.

A visszatérítendő formában nyújtott uniós támogatások a megtérülő projektekkel igen jól kihasználhatóak, és a 2020 utáni fejlesztési programok megfelelő pénzügyi alapjait is megteremthetik. Ez volt az alapja többek között a JESSICA programoknak is több uniós tagállamban a 2007-2013-as ciklusban, hazánkban azonban ehhez hasonló eszköz nem került használatra. Egy városfejlesztési alap felállításával hosszú távon, több évre előre megteremthető a fenntartható városfejlesztés finanszírozásának alapja, és akár olyan projektek forrásához is hozzá lehet jutni, ami például egy bank vagy más befektető számára nem elég vonzó üzleti szempontból.

A potenciális beruházási helyszínek általában olyan városok, ahol meg vannak a megfelelő infrastrukturális feltételek, és a megfelelő munkaerő is elérhető, mint például nyelveket beszélő munkavállalók, vagy diplomások esetében szolgáltató központok, kedvező gazdasági feltételek, mint adókedvezmény, vagy támogatás.

A támogatásoknál fontos, hogy több cég esetében is felhasználható, vagy csak egy céghez kötött, ilyenek például a helyi kedvezmények. Az sem elhanyagolható, hogy ezek a kedvezmények egyáltalán igénylik-e az Európai Bizottság jóváhagyását vagy elég csupán nemzeti hatáskörben eldönteni a kedvezményt. Fel kell mérnünk azt is, hogy a kedvezmények jelenthetnek-e később bevételcsökkenést, vannak-e alternatív ösztönzési lehetőségek, vagy mi az előnyös a befektető vagy a település szempontjából.

Befektetői szemmel igen jelentős, hogy a város által kijelölt kapcsolattartó mennyire centralizált és felkészült, tud-e segíteni valamilyen helyi döntés előkészítésében vagy előmozdításában. A városról alkotott képnek is nagy szerepe van, vagyis, hogy mennyire élhető, mennyire vonzó, mivel erősíthető ez a kép. Ez mind olyan tényező, amelyre tudatosan kell felkészülnie a városi döntéshozóknak.