A világ leghidegebb faluja - A jégkorszak küszöbén

debrecen-portál
 

A világ leghidegebb faluja - A jégkorszak küszöbén

A világ leghidegebb faluja, egy jeges és zárt világ.

-71 fok, nincs mobiltelefon szolgáltató, az itt élők csak lovat és rénszarvast esznek.
A kis orosz városkában a -71 fok sem ritka. Oymyakon, a világ leghidegebb települése, ahol 500 fő éli mindennapi, fagypont alatti életét. Nincs mobil szignál, csak ló és rénszarvas szerepel az étlapon, a helyiek nem viselnek szemüveget, és nem használhatnak tintatollat, ugyanis minden megfagy.
Míg szerte a világon iskolák zárnak be az első havazás hírére, addig itt bizony az egyetlen iskolában mindaddig tanítás folyik, amíg a hőmérséklet -52 fok alá nem esik.

debrecen-portál

Az éghajlat felmelegedése valóban zajlik. A Föld a XVIII. század második felében, az ipari forradalom elején kezdett el felmelegedni. Ezért vélik úgy, hogy ez a folyamat emberi hatás eredménye. Az emberiség növeli a CO2-kibocsátást, ami üvegházhatást vált ki.
Vlagyimir Baskin orosz tudós ezzel határozottan nem ért egyet. Ő azzal érvel, hogy az éghajlatváltozás ciklikus és nem kapcsolódik az emberhez. Kollégájával, Rauf Galiulinnal bebizonyítja, hogy a jelenlegi felmelegedés a bolygó ”kis jégkorszakból” való kilépésének a visszhangja és hamarosan – geológiai mértékben természetesen – belépünk az új jégkorszakba:
Egy kisebb jégkorszak 500 évente fordul elő. Az előző a múlt évezred közepén volt, amikor Angliában befagyott a Temze, a hollandok korcsolyáztak, Oroszországban pedig meg voltak rémülve a külföldiek, látva, hogy a fák kettétörtek a fagytól. A felmelegedés és lehűlés időszakai megközelítőleg 30-40 éves időközönként váltakoznak. A mostani felmelegedési időszak az ezredfordulón ért véget.
Az új ciklus eleje – a lehűlés – a naptevékenység változásával függ össze. A fő fényforrásunk sugárzásának erőssége csökken, ami kihat az éghajlatra is.
Az elmúlt geológiai korok éghajlatkutatásai megkérdőjelezik a Kiotói Egyezmény követeléseit. Az egyezmény korlátozza az üvegházhatású gázok kibocsátását és lehetővé teszi ezen kibocsátások kvótáinak kereskedelmét. A szén-dioxid-kibocsátás egy normális természeti jelenség, nem pedig kizárólag az emberi tevékenység eredménye, - mesélte Vlagyimir Baskin.

Az óceánokban 60-szor több szén-dioxid található, mint a levegőben. A globális hőmérséklet növekedésére aktívan választódik ki. Így a CO2 szint emelkedése a légkörben nem megelőzi a felmelegedést, hanem épp ellenkezőleg, követi azt. A globális felmelegedés, amelyről annyit beszélnek, nem annyira tudományos probléma, mint amennyire marketing trükk. Amennyiben bekövetkezik a felmelegedés – magyarázza a hasonló érvelések titkos indítékát az orosz tudós – úgy csökken a hagyományos tüzelőanyagok iránti szükséglet (szén, olaj, gáz), és ezen energiaforrás árának csökkennie kell. Ez már nem tudomány, hanem színtiszta politika, - állítja Baskin.
Minket azonban nem globális felmelegedés, hanem globális lehűlés vár, - állítja az orosz tudós. A hidegtől azonban nem kell félni: ez fokozatosan alakul ki és csupán a XXI. század közepén lesz érezhető.

debrecen-portál jégkorszak

Forrás:

http://hungarian.ruvr.ru/2013_03_03/A-vilag-a-jegkorszak-kuszoben/
http://fehervar.hir24.hu/bulvar/2013/02/21/71-fok-igy-elnek-az-emberek-a-vilag-leghidegebb-falujaban/#

 

Teteje