Zene mindenütt

 

Zene mindenütt

A zene mindenütt ott van

Gondolkodtál már azon, mi is a zene valójában? Mi az, ami elkalauzol bennünket, miért is olyan fontos dolog az életünkben?

…mert, ha belegondolunk, akkor zenét hallgatni mindannyian szeretünk, és mondhatjuk, hogy lételemünk.

Hogy miért is?

Nekem azt jelenti, ha hallom, akkor valami olyan csodálatos dologban lehet részem, amiben nem sokszor. Amikor hallgatok egy tiszta zenét, a különböző akkordokat, úgy érzem, hogy nagyon finom rezgéseket nyit meg a felső szférákban és a világmindenségben. Ha rácsatlakozom egy hangra, amit egy ember képes kiadni a torkán úgy, ahogy az van, úgy ahogy meg tudja mutatni, és hallatni azokat a finom rezgéseket, amik körülvesznek minket, akkor úgy tudom érezni magam, mintha az angyalok szólnának hozzám, fognák meg a kezem és vezetnének el biztonságban egy olyan síkra, ahol sok minden megtörténhet, ami máshol nem.

Hallok zenéket és dallamokat, amik a szívemig meghatnak és a lelkemnek egy olyan finom lágy részét nyitják meg, amit más nem tud. Olyankor érzem, a sírás elfog, a meghatottság elkap és elvisz egy olyan messzeségbe, ahol csak akkor járok, amikor a legszebb részét élem az életemnek, ahol az álmok megvalósulnak, és a tündérek hárfáznak az univerzum húrjain, melyek a csodákat is mozgatják a világban. Ezek a húrok az emberi jó szándék és a szeretet, abban a világban, ahol a gyógyulás és a szeretet honol.

A zene és a dallam valami ilyesmit jelent nekem, és ha behunyom a szemem, akkor a fuvola, a dob, a hegedű egymást kiegészítve, egymással együtt játszva, összhangban, nagyon lágyan egy kaput nyit meg. A régmúlt emberi és nem e-világi fajoknak, lényeknek a világába juttat el, amik ilyenkor emlékeznek és egyesülnek azért a célért, amiért megszülettek. Emlékeznek arra, hogy volt idő, amikor tudtak együtt létezni, és azt gondolták, hogy jövők várnak még arra, hogy együtt töltsék idejüket a világ és az univerzum bugyraiban. Egy olyan időben, amikor támogatták egymást és a tündérek csodálatos hangja előre mutatott és jövőt festett az idővonalukon előre. Most már csak az emlékekben léteznek és csak a jó szándékban és szeretetben mutatkoznak meg, ahol nincs irigység, ahol nem kell félteniük azt a finom szeretetet és lelki síkon való kapcsolódást, ami ezeket a világokat összetartja. Ahol előjöhetnek, hogy megmutassák magukat, hogy megmutatkozhassanak. Abban a világban ahol a bizalom és a biztonság létezik. Ők már csak itt képesek megmutatni magukat, egyébként elő sem jönnek. Pedig vívtak meg csatákat az egész világért, amikor valami nagyért, a legnagyobbért ment csatába mindenki, abba a csatába, ahonnan tudták, hogy nem biztos, hogy visszatérnek. Mégis elindultak és mentek, még akkor is, ha tudták, feledésbe merülhetnek. Ha pedig figyelünk, akkor észrevehetjük, hogy zenékbe ilyen történetek vannak belerejtve, ahol még megmutatják magukat ezek a síkok, Istennek ezek a rég elfeledett országai, melyek már csak a jó szándék és a bizalom oltárán jönnek elő és mutatkoznak meg.

Szeretettel a Debrecen-Portál olvasóinak!

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                           Bani

 

 

 

Cimkék: 
Teteje