Ha megfigyeljük a „természetesen” szavunkat, akkor jól láthatjuk magunk előtt a szó képét, és értjük is

Az internetről értesült Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár-program vezetője, miszerint megvásárolták a Munkácsy trilógia tavaly elszállított darabját, a Krisztus Pilátus előtt című festményt.

A farsang egy harsány, hangos mulatság amelyet ősi hiedelmek, babonák keltettek életre. Régen féltek az emberek a sötéttől, télen, amikor a nappalok egyre rövidültek, azt hitték, hogy a Nap erejét veszti és ezáltal teret enged a gonosznak.Ezeket a gonosz szellemeket akarták elűzni a zajos vigalommal, a bábuk égetésével, az ijesztő maszkokkal.

Az idegen szavak – melyek egyre jobban elárasztják nyelvünket – kiszorítják a sok magyar szóárnyalatokat a használatból.
Mit tehetünk ez ellen?
Molnos Angéla, a Magyarító könyvecske (ötödik javított, átdolgozott kiadás, 2005) bevezetőjében írja, hogy gondolkodjunk magyarul, érezzünk rá az idegenségekre, és találjuk meg a szép, helyes, szabatos magyar szót vagy kifejezést.

A beszéd, a szavak titka már régóta foglalkoztatja az embereket, de ez mindig áthatolhatatlan fal maradt, a sok próbálkozás hiába volt. Igazából semmi forrás sincs, amiből a tudomány meríthetne. A Bibliából is csak annyit tudhatunk meg, hogy Babylon tornyának építésekor Isten összezavarta az egységes nyelvet s azután senki nem értette a másikat. E sorokból indult a feltételezés, hogy lennie kell egy ősnyelvnek, amelyen valaha beszéltek az emberek. Ezt a nézetet később több nyelvész is osztotta, de az ősnyelv kutatása eredménytelen volt, maradt isteni titok.