Az őszi napéjegyenlőség

 

Az őszi napéjegyenlőség

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító  erőt tulajdonítanak e napoknak.

Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre.

A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri.

Az őszi napéjegyenlőség napja idén szeptember 23-ára esik.

Ekkor a nappal és az éjszaka mindenhol ugyanannyi ideig tart, ennek oka, hogy a Nap 90 fok magasan delel az Egyenlítő felett.

Régi szokások szerint ezen az éjszakán ünnepet ültek, méghozzá a Földanyáét, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe.

Ezen a napon test-lélek-szellem energiák harmóniarezgései is kiegyenlítődnek, valamint a múlt, jelen és jövő is összekapcsolódik bennünk az Örökkévaló Fényben!

Az őszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz az elmúlás, búcsúzás és a számadás köthető.

A bölcsek hagyatéka szerint ezen időszak volt, amikor megemlékeztek őseikről-hőseikről.

A fény, a Nap erejének, tüzének csökkenése elérte az egyensúly állapotát: a nappal és az éjszaka egyforma hosszú.

E naptól a sötétség erői nyilvánulnak meg jobban, a külvilági tűz fogyásával a belső, befelé forduló, tűz nyer teret.

Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között.

Érdemes nekünk is adakozónak lenni, mert a szívből, szeretetből és önzetlenül tett adomány százszorosan térül meg.

Hivatalosan is itt az ősz, hiszen szeptember 23-án átléptük azt a határt, amikor már az éjszakák hosszabbak, mint a nappalok.
Viseljük hát méltósággal, és szépítsük meg ezt az időszakot régi szokások felélesztésével.

Ezen a napon pont ugyanolyan hosszú lesz a nappal, mint az éjszaka.

A Mérleg jegy kezdetére esik az őszi napéjegyenlőség, amikor a nyár és a tél közötti heves küzdelem egy pillanatra kiegyenlített lesz:
a nappalok és az éjszakák hossza kiegyenlítődik.

A világosság, a fény és a sötét, a jó és a rossz kozmikus erői közül innentől kezdve a sötétség kerekedik felül s nyer mind nagyobb uralmat a természetben.

A csípős hajnalokban, a szeles alkonyatban már az elmúlás szele érződik.
Az öregedő, őszülő természet azonban még utoljára felölti legpompázatosabb ruháját, hogy az elmúlás előtt még egyszer megmutassa az élet szépségét és nagyszerűségét.
 
Ettől fogva a sötét órák száma napról-napra növekszik majd, egészen decemberig.

Napéjegyenlőségnek (latinul aequinoctium) nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22. (illetve szeptember 23.).
Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik.

A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki.

A napéjegyenlőség egy időpont, amikor a nappal és az éjszaka hossza megegyezik.

A tavaszi napéjegyenlőség időpontja március 21.
A tavaszi napforduló osztotta ketté a napból kiinduló évkört.
Szent Iván-naptól - június 24.- kezdtek rövidülni a nappalok.

Ősi időktől fogva Nap ünnep is volt egyben.

Nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól.

A nyári napforduló az északi féltekén június 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig december 21-én (esetenként 22-én).

A nyári napforduló az északi féltekén a csillagászati nyár kezdetét jelenti, a legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá.

Az őszi napéjegyenlőség napja idén 09.23-án van.

Szeptember 21. - Máté napja:

Sok helyütt például a Bánátban e héten kezdték meg az őszi búza vetését, amit férfiak végeztek szinte szótlanul, majd a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a búza.

Másutt azonban ekkor nem szántottak, mert úgy vélték, akkor a földet fel fogja verni a gaz.

Göcsejben is pelvahétnek nevezték.

Az e napi tiszta időből pl. a szerémségi szőlősgazdák jó bortermésre következtettek.

A mérleg havának igazán jeles képviselője, a hónap névadója.

Szent Mihály, neve napja 29-én van.

Szent Mihály főangyal a "Mennyei seregek" vezére a zsidó nemzet őrangyala volt.

Szent Mihály napja az őszi napéjegyenlőség idejére esik, ott áll a sötét tél kapujában.

Régen ezen az éjszakán ünnepet ültek, méghozzá a Földanyáét, az aratást és az utána következő pihenést helyezve előtérbe.

Ez a beérett termés, a betakarítás ünnepe.

Az őszi napéjegyenlőség napjához, és az azt követő időszakhoz az elmúlás, búcsúzás és a számadás köthető.

A bacsák és a tudók hagyatéka szerint ezen időszak volt, amikor megemlékeztek őseikről-hőseikről.

A fény, a Nap erejének, tüzének csökkenése elérte az egyensúly állapotát: a nappal és az éjszaka egyforma hosszú.

E naptól a sötétség válik erősebbé, a külvilági tűz fogyásával a belső, befelé forduló, emésztő tűz nyer teret.

Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között.

Ez a nap a Földanya ünnepe, a gyümölcsérésé, a beérett termésé, a szüreté és a megnyugvásé.

Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés.
Ezután kezdődnek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.

Teteje