A 2017-ben már lejjebb vitt szociális hozzájárulási adó mértéke 2018 januárjában 19,5%-ra mérséklődik tovább, a szakképzési hozzájárulás értéke pedig változatlan, így összességében a bruttó bérre 21 százalék járulékteher kerül a munkáltató oldalán. Célszerű kiszámolni, hogy milyen típusú foglalkoztatás pontosan mekkora kiadásokat von maga után, hiszen havi szinten munkavállalónként jó pár tízezer forintot takaríthatunk meg ezzel.

2018-ban 138.000 Ft lesz a bruttó minimálbér. Ez a fizetés egy diák munkaerőnek nettó 117.300 Ft-ot, az őt alkalmazó cégnek pedig nagyságrendileg 180-190.000 Ft-os összköltséget jelent (a piacon szereplő iskolaszövetkezetektől kapott ajánlatokat figyelembe véve). Ha ugyanezt a pénzt szeretné hazavinni egy felnőtt munkaerő, a munkaadónak ez már 213.433 forintjába kerül, 25 év alatti dolgozó esetén pedig 192.433 forintjába. (Két és fél százalékkal mérséklődnek jövőre a munkáltatói terhek.)

A 2017-es évben 193.400 forint (KSH, 2017. nov. 22.) volt a nettó átlagfizetés, amely 359.171 forint összköltséget ró a munkaadóra egy főállású alkalmazottra vetítve. Ha ugyanez az alkalmazott 25 évnél fiatalabb, akkor 335.671 forinttal számolhat a kifizető, ha pedig diák státuszú, akkor 303.373 forinttal, azaz az alkalmazás jellege havonta személyenként 24-56 ezer forint plusz költséget vagy éppen megtakarítást jelenthetett.

„Napjainkban kimagasló kereslet mutatkozik az informatikai szakemberekre. Egy kezdő IT-s munkaerő ugyanazzal a tudással rendelkezik akár főállásban, akár diák munkaerőként alkalmazzuk, a kiadások oldalán ez mégis akár 82.000 forint pluszt vagy mínuszt jelenthet havi szinten csak egyetlen fő esetén” – mondta el Baross Levente, a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke.

2017-ben ugyanis egy kezdő, az informatikai szektorban dolgozó átlagfizetése nettó 285.950 forint (HWSW, 2017. márc. 22.) volt, amely főállású foglalkoztatás esetén 531.050, 25 év alatt 507.550, míg diák vonatkozásában 449.000 forint bérköltség a munkaadó oldalán.

– Minél magasabb a kereset, természetesen annál nagyobb a szakadék, és nem kell extrém fizetésekről beszélni még azon a ponton sem, ahol akár már egy újabb munkaerő is „kitermelhetővé” válik – tájékoztatott Baross Levente. A szakember elárulta azt is, hogy sok cég nem csupán költségkímélő okokból teszi le a voksát diákok alkalmazása mellett, hiszen sokszor az utánpótlás kérdéskörét szeretnék ilyen módon megoldani, de ugyanilyen vonzó lehet az is, hogy ez a foglalkoztatási típus számukra nem jár bérszámfejtési adminisztrációval, és olyan pluszterhek sem jelentkeznek, mint a szabadságolás, a betegszabadság, a táppénz vagy a végkielégítés kérdése.

Forrás: Piac&Profit