Egyre jobban csökken a munkaerő

 

Egyre jobban csökken a munkaerő

A korábbi évekhez képest jelentősen lecsökkent azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek valamiféle javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. Egyre jobban érzik a munkaerőhiányt a vállalatok vezetői, és nem sok pozitív eredményt látnak ezen a területen a kormány részéről sem.

A Policy Agenda összeállítása alapján 48,8%-ról 47,8%-ra csökkent a KKV index értéke az előző negyedévben, főként a növekvő munkaerőhiány miatt. A KKV vezetőinek 38%-a valamiféle javulást remél a magyar gazdaság részéről a következő időszakban, 14% szerint azonban a teljesítmény jelentősen vissza fog esni. A bizonytalanság is érezhető, ez azt jelenti, hogy a vezetők 35%-a olyan nehézségekre számít, amelyek alapjaiban ingathatják meg  a vállalkozásukat.

A saját vállalkozással rendelkező cégvezetők 40%-a úgy véli, hogy az elkövetkezendő időszakban javulhat a helyzet, 43% gondolja úgy, hogy nem számíthatnak változásra, és csupán 17% az, aki szerint a vállalkozásuk helyzete romlani fog.

Egy fél évvel ezelőtt a vállalat vezetők 55%-a igen jelentős problémaként vetette fel a munkaerőhiányt, 22% számára csupán mérsékelten okoz gondot, 20%-nak pedig egyáltalán nem jelent nehézséget munkaerőt találni. A jelenlegi adatok azonban hanyatló tendenciát mutatnak, ma már 67% véli úgy, hogy nagy probléma a munkaerőhiány, és csak 16% szerint nem az. A munkaerőhiány kezelésére alkalmazott gazdaságpolitikát a vállalatvezetők átlagosan 2,1-re ítélték, ami igen negatív a kormányzat munkájára nézve.

Az idei évben bérnövekedés volt tapasztalható, hiszen a kormány és a szakszervezetek, munkaadók között létrejött kétéves minimálbér-megállapodás révén emelkedett a minimálbér a garantált bérminimum is, illetve várhatóan 2018-ban is növekedni fog. A béremelés célja az elvándorlás lassítása és a munkaerőhiány kezelése volt, ám a probléma ezzel még nem oldódott meg. A vállalatvezetőknek csupán 8%-a szerint volt elegendő ez a béremelés, 83% szerint pedig további intézkedésekre lenne szükség.

A vállalatvezetők felől arról érdeklődtek, hogy szükségesnek tartják-e az adócsökkentéseket, akár úgyis, hogy csökkentenek az egészségügyi vagy oktatási kiadásokon. Bár a vezetők az így felszabaduló pénzekkel növelhetnék a béreket, 72% mégsem venne el forrást sem az oktatástól, sem az egészségügytől, hiába csökkentene ez az adókon. 

Teteje