Hatékonyabb a működés boldog emberekkel

 

Hatékonyabb a működés boldog emberekkel

A munkavégzés kapcsán mindig a kompetenciákat emlegetik, pedig sokkal fontosabb az attitűd, a hozzáállás és a saját képességeink pontos ismerete – mondja Borbély László szervezetfejlesztő. A szervezet problémái gyakran az egyének kiégésének, a burnout pedig annak köszönhető, hogy nem vagyunk tisztában a saját képességeinkkel. 

Elsőrendű prioritást élvez a kiégés kezelése a nemzetközi szervezetfejlesztési szakmában. Borbély László, business coach szerint személyiségfüggő az ember hitrendszere és a döntési képesség. Döntő jellegű a cégvezető önismerete illetve saját határainak ismerete, hiszen nem mindenki alkalmas arra, hogy vezető legyen. Mindig az a kérdés, hogy a döntéseivel szolgálja-e a vállalat és a csapat boldogságát, ez jelenti majd ugyanis a szervezeti boldogságot, vagy boldogtalanságot.

Borbély László szerint, amikor a fölösleges stressz és a feszültség már elér egy bizonyos szintet, akkor automatikusan kiégésről beszélhetünk. Ő maga is átesett a kiégésen, amikor egy évig otthon volt, nem ment be a céghez, amelyet irányított. Szakember segítségével lépett ki ebből az állapotból és azóta ezzel a jelenséggel foglalkozik.

A ’90-es évek végén a pozitív gondolkodást népszerűsítette. Később rájött, hogy a tudatosan élő emberek nem égnek ki, hiszen figyelnek magukra. Látja az embereken, hogy hol tartanak a kiégési folyamatukban. Ma már senki nem olyan lelkes, mint korábban, az emberek egyre ingerültebbek, de fontos, hogy legyenek prioritásaink az életünkben. Egy vezető például nem teheti meg azt, hogy nem változtat azon, amit egyszer kigondolt, hiszen a multitasking alapvető követelmény, folyamatosan priorizálni kell a teendőinket. Aki ebben elvész és hagyja, hogy a stressz eluralkodjon rajta, az ki fog égni.

A kiégés ellenszere az önismeret. Ha már benne vagyunk a folyamatban, akkor az öröm. Mindig kell, hogy legyen olyan pont az életünkben, amikor és ahol jól érezzük magunkat, ez bármilyen hely és élethelyzet lehet. Ráadásul az egyénhez hasonlóan a szervezet is kiéghet, ezért itt is fontos felmérni, hogy hol tart ebben a folyamatban a vállalat. Békési Gábor kollégájával létrehoztak egy szoftvert, ami az alanyoknak kérdést tesz fel, így a válaszokból megállapítható az egyének kiégési foka.

A vállalaton belül sokszor a személyes bizalommal kezdenek elromlani a dolgok. Hatalmas döntésbefolyásoló tényezőnek számít a titkárnő, vagy éppen a takarítónő. Terjednek a formális és informális hírek, vagyis a pletykák, hogy mi miért történik. A vezető próbálja bebizonyítani, hogy ő mindenkinél jobb.

A vezetői személyiség legsérülekenyebb részeinek a magatartás, a kompetencia, a lojalitás, az alkalmazotti elégedettség, az attitűd és a hozzáállás tekinthető. Szaktudást és rutint lehet szerezni bármikor, vezetőként azonban szerepeket kell játszanunk, éppen ezért a hozzáállás kognitív tudást is jelent a motiváltság mellett. Négy igen fontos területet kell mindig vizsgálni: a vezetőhöz, a munkához, a csapathoz illetve a vállalathoz való viszonyt. Aki megfelelő attitűddel rendelkezik, azoknak nem lehet ezekkel a viszonyokkal gondja. Ilyenkor a vezetők vitálisak, ezért hívják a szoftverüket Vitalitás Indexnek.

A multik – mivel sokkal előrelátóbbak – hamarabb kérnek segítséget, hiszen tudják, mekkora anyagi veszteségük lehet, mint a kkv-k. A kkv-k esetében sokszor az jelenti a problémát, hogy a főnök nem tudja átadni az irányítást a menedzsereknek, így a vállalat a kiégés fázisába lép, zuhanóvá válik a tendenciájuk.

A mai munkaerőpiacot ismerve azonban nem érdemes megválni embereinktől, hiszen nemcsak a tudásukat viszik el a konkurenciát erősítve ezzel, hanem válogatni se nagyon lehet a munkaerőben. Egy új munkaerő betanítása ráadásul drága és időigényes is. Néha viszont kell a szervezeti megoldás, vagyis a főnöknek megfelelően kell tálalni azt, hogy utódot kellene keresni. Előfordulhat, hogy ehhez kicsit színészkedni kell, és el kell érni, hogy mindenki szembesüljön a saját problémáival és felvállalja azokat.

Az emberek hajlamosak túlhajtani magukat elveszítve ezzel minden motivációjukat. Az Y generáció azonban azért dolgozik, mert valakikké akarnak válni. Olyan értékeket akarnak teremteni és teljesíteni, amikkel azonosulni is tudnak. 

Teteje