A holdon tizenhat kráter viseli egy-egy, rendkívüli képességű magyar nagyság nevét. Szilárd Leó és Bolyai János mellett a debreceni Segner tér névadója is kapott egy krátert. Viszont azt kevesen tudják, hogy ki volt valójában Segner János András.

Szinte egyszerre született a 18- századdal, George Washington és Marquis de Sade kortársa. A debreceni Református Kollégium jeles diákja a jénai egyetemen orvostudományt, matematikát és fizikát tanult, majd 1731-ben városi orvosnak szegődött Debrecenbe.

1735-ben már az akkor szerveződő göttingeni egyetemen tanított – elsőként – fizikát, matematikát és kémiát. Közben csillagászattal is foglalkozott, ő hívta életre a göttingeni egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumát.

Egy valódi polihisztor, aki a régi alkimistákhoz méltó sokrétű tudományos munkássággal bírt: pl. egyenletek grafikus megoldásán dolgozott, őt tartják a matematikai meteorológia megalapjtójának.

Leghíresebb fizikai találmánya a Segner-kerék, amiért a „turbina atyja”-nak is őt tartják (Euler az ő munkája alapján találta fel a turbinát).

A kémiának sok hasznos, gyakorlati alkalmazását tárta fel: írt a húsok pácolásáról és füstöléséről, a gabona vetőmagok fertőtlenítésére a kéndioxidos kezelést ajánlotta, a sovány földek trágyázására pedig a fahamut. Érdeklődése kiterjedt a cukor-, a szesz- és a puskapor gyártás technológiájára is.

Segner jelentőségét már kortársai is felismerték; tagja volt a pétervári, londoni, berlini és göttingeni akadémiának, a porosz királytól pedig több kitüntetést kapott. Magyarságát hosszú külföldi tartózkodása alatt is megőrizte, a hagyományok szerint megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott a működései helyén tanuló magyar diákokkal.

forrás : jelesnapok.oszk.hu