A negyedik ipari forradalom és az automatizálás

robot munkaerő
 

A negyedik ipari forradalom és az automatizálás

A világhálóra kötött érzékelőknek, a felhőbázisú számítástechnika alkalmazásának és az együttműködő robotoknak köszönhetően a gyárak olyan teljesítménynövekedésre tehetnek szert, amelyet korábban csak álmukban gondolhattak reálisnak.Az ABB közleményt adott ki, hogy milyen változások lehetségesek az iparban az automatizálásnak és a Dolgok Internetének köszönhetően.

Valóságszerűen tanuló és kooperáló robotok

A változások közül hangsúlyozták, hogy a jelenkori ipari robotokon futó rendszereket már szükségtelen leállítani programozás és finomítás céljából. Ezen gondok ellátására a mérnökök olyan szimulációs és offline programozási eszközöket képesek eszközölni, amelyek ugyanazt a szoftvert alkalmazzák, mint amelyik a gyártás során a valós gépeket is működteti. A programozók például imitációkkal elemezhetik, hogy a berendezések miként működnének az üzemben, így még létrejöttük előtt elháríthatják a sok pénzt felemésztő összeütközéseket.
A gépi tanulást alkalmazó robotok egyre jobban támogatják majd a dolgozókat a munkájuk során. Az ABB például életre hívta YuMit, a világ első igazán együttműködő robotját, amelyet arra szántak, hogy emberek mellett munkálkodjon a gyártósoron. YuMi a szenzorai segítségével észleli, ha valaki az útjában van, éppen ezért emberre veszélytelen. Ez nagy előrelépést jelent a gyártósor melletti gépek régebbi szériájához képest, amelyek ilyen tudással nem rendelkeztek, emiatt kordonnal volt szükséges az emberektől elkülöníteni azokat.

Az emberi tényező szerepe a robotizált jövőben

Az új tervezésű robotokat egyre nagyobb százalékban alkalmazzák majd olyan folyamatokra, amelyek elvégzése az emberek számára testileg nagy igénybevételt kíván, vagy túl veszélyes. A robotok ilyen aspektusban történő alkalmazásával az indusztriális világ is profitra tesz szert, mivel az automatizálható gépek takarékosak, és a gyártószektorban a létesítésükre irányuló pénzösszeg szinte már a beüzemelésük első évében visszanyerhető.

A vállalatoknak a dolgozóik trenírozásába is be kell fektetniük, hogy azok nagyobb szakmai szintet és versenyképesebb fizetést érhessenek el, illetve emelkedjen a munkahelyi elégedettségük. Léteznek korábbi példák is az ilyen távolra ható munkaerő piaci reformokra: a kombájnok megjelenése okafogyottá tett számos agrármunkakört, azonban az állásukat elvesztő munkások végül gyárakban, vagy más gazdasági részen jutottak új pozícióhoz.

Értelemszerűen még számtalan olyan opció van, amit a robotok nem tudnak elvégezni. Például nem bírnak úgy reagálni a változásra, mint a humán munkaerő. Noha felszerelték őket látásrendszerrel és érzékelőkkel, arra nem képesek, hogy megértésék az őket körülvevő környezetet és szituációkat. Olyan feladattal sem birkóznak meg, amelyre nem programozták őket.
A fentebb említett revolúciós szintű változások javarészt előnyösek. Az ABB szerint a negyedik ipari forradalom kaput nyit a robotika új eldorádójához, ahol elérhető lesz majd a termelékenység felturbózása számtalan iparágban, és megváltoztatja, illetve komfortosabbá teheti a munkában töltött napjainkat.

Teteje