Tudta-e Ön, hogy mit takar az energiaunió kifejezés? Tudta-e, hogy miért van szükségük a tagállamoknak közös energiapolitikára. Milyen eszközökkel valósítható ez meg?
Világítás, fűtés, közlekedés, iparit termelés: energia nélkül nem élhetünk. Az Európában fellelhető fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz és szén) azonban nem megújuló energiaforrások. Jól kell tehát gazdálkodnunk velük és új lehetőségeket kell keresnünk. Európa egyre több energiát fogyaszt. Az Unió közös szabályozást fogadott el, és egyetlen irányt követve gondoskodik arról, hogy megfelelő energiához jusson. Mindez versenyképességünk megőrzése miatt is fontos. A helyzetet bonyolítja, hogy az éghajlatváltozás következményei beláthatatlanok és csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, amely pedig a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik. Vagyis egyre kevesebb energiát kellene fogyasztanunk.
A kérdés fontosságát az Európai Unió megteremtői már a második világháború után felismerték szén- és acéltermelésüket közös felügyelet alá vonták, jelenleg pedig közös energiastratégiák kidolgozásával, azaz közös célok kijelölésével igyekeznek az energiahatékonyságot elérni. Úgy döntöttek, 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az energiafogyasztást az 1990-es évi átlaghoz képest. Az Európai Unió számtalan nemzetközi együttműködési programban vesz részt, ezáltal a megújuló energiával kapcsolatos uniós szakértelmet is terjeszti a világban, és jelentős összegeket fordítanak energiahatékonyságot növelő projektekre.
Biztonsági és diplomáciai kérdések is előtérbe kerülnek ezen a területen, gondoljunk csak az atomerőművek védelmére, vagy az importfüggőségünkre. Az Uniónak gondoskodnia kell arról, hogy a földgáz- és kőolajszállítóktól érkező energia behozatala ne ütközzön akadályokba.
Az Európai Unió sokrétű kihívással néz szembe: biztosítania kell, hogy elegendő energiaforrást tudjon importálni, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az energiához a lehető legjobb áron lehessen hozzájutni, és hogy a környezetvédelmi szempontok is megfelelően érvényesüljenek. A Bizottság javaslata alapján a tagállamok az Európai Tanács 2014. októberi ülésén új EU-szintű célkitűzést fogadtak el: megállapodtak arról, hogy 2030-ra az energiahatékonyságot legalább 27%-kal kell növelni. Nemzetközi vállalásaihoz hűen az Európai Unió megtette azokat a lépéseket, amelyek megalapozzák, hogy 2050-re alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdasággá váljon.
Hosszú távon a kihívásokkal megbirkózni csak európai összefogással lehet, mivel egy uniós tagállam döntése a többi tagállamra is hatással van. Az energiapolitikát ezért igyekeznek uniós szintre emelni. Az egyetlen fenntartható, jövőbe mutató megoldást a valóban közös energiapolitika jelenti.
