Van egy szakma, melyre nagy szükség van, de mégis egyre kevesebb a tanuló, akiből mester válhatna.
Sok éves tapasztalat, gyakorlat, ügyes kéz és találékonyság az ismertetőjegye az „öreg motorosoknak” az órás mesterek körében.
Papp Józsefet kérdeztük, aki Debrecen egyik leglátogatottabb órajavító műhelyét vezeti:
Mikor tanultad ki a mesterséget és hogyan kezdődött a pályafutásod?
1990-ben végeztem el az iskolát az akkor még működő Debreceni Finommechanikai Vállalatnál.
Azonnal saját vállalkozást kezdtél?
A szakvizsga letétele után még fél évig alkalmazásban dolgoztam, de a vállalat megszűnése után egyéni vállalkozó lettem.
Mit szeretsz ebben a szakmában?
Egy szóval jellemezném: mindent, ami óra. Szeretem a mechanikus, régi kopott órákat életre kelteni, de ugyanúgy az elemes órákat is örömmel bütykölöm.
Akad Casio, Daniel Klein, Q&Q, Astro, Seiko, Timestar, City Time, Cardy vagy az új olasz márka is, az Extro.
Hogyan képzeled a mesterség tovább adását?
Van három gyermekem, talán kedvet kapnak a szakma megismerésére, de nem akarom erőltetni. Ha egyikőjüknek kedve lesz hozzá, annak nagyon örülni fogok és szívesen megtanítom mindenre, amit tudok.
Órákat még mindig gyártanak, és az emberek imádják azokat használni, viselni. Nemcsak ékesíti a kezünket, dísze a lakásnak, fontos funkciója van…
Azt mondod, egyre kevesebb az órásmester illetve nem nagyon vannak utódok. Mi fog történni, ha már nem lesz utánpótlás?
Mit tehetnénk annak érdekében, hogy néhány fiatal mégis válassza ezt a foglalkozást?
Ezek nyitott kérdések. Gondolkoztam rajta én is, de még nem tudom a választ…
Köszönjük az interjút! Sok sikert az álmaidhoz!!
Köszönöm szépen!
