Önellátás - Túlélés I.

 

Önellátás - Túlélés I.

Mircz Nárcisz sajtkészítő mesterrel beszélgettünk, aki egy önellátó gazdaságot vezet és álma, hogy másokkal összefogva tehesse ezt.
Őt kérdeztük, hogyan él és gondolkodik.

 

Igaz, hogy valaha rádióban dolgoztál?

Igen. ’94-ben végeztem a Kossuth Egyetemen, mint vegyész. Akkor az oktatás folyamán belénk oltották, hogy az a feladatunk hogy megváltsuk a világot, és a modern vállalkozói szférában kezdjünk el dolgozni, alkotni. Az egyetem alatt foglalkoztunk rendezvény szervezéssel, így elkezdtünk megalapozni egy rádiót. Úgy gondoltuk, hogy azon keresztül tudjuk majd az embereket egy bizonyos mértékben nevelni, célokra rávezetni. Az volt a tervünk, hogy a rádió hallgatottságát kihasználva különféle apró szösszeneteket, kultúrképeket, egy-egy verset szúrunk be néha. Úgy éreztük, többet ér, ha naponta hallgatnak százezren és 5x2 percben adunk le valami értékeset, mint ha folyamatosan osztjuk a kultúrát és csak 1000 hallgatónk van, akik már egyébként is műveltek. A rádiózás 10 éven keresztül, 2003-ig működött. 10 év alatt nagyon sok mindent létre tudtunk hozni, de beállt a gazdasági szférában egy tőke koncentráció, ahol a külföldi tőke felvásárolta a rádiókat és gyakorlatilag a teljes hirdetési piacot magáévá tette. Egyre kisebb lett a terünk és láttuk, hogy ebből hosszú távon már nem tudunk meglenni, ezért eladtuk a rádiót.

Ezek után elgondolkodtam azon, hogyan is szeretnék a jövőben tevékenykedni, és úgy döntöttem, hogy visszatérek egy régi tradícionális életfolyamathoz, melynek az a lényege, hogy próbáljunk önellátóak lenni és megtermelni a saját javakat. Vásároltam egy szántóföldet,  megterveztem rajta a házamat és gazdálkodni kezdtem. Nemcsak kereskedelemből akartam pénzt keresni, hanem új értéket teremteni. Ezt elég jól sikerült is megalapoznom, hiszen most nagyjából úgy működünk, hogy a napból vesszük a napenergiát, a felhőktől a vizet, ebből mi termelünk füvet, lucernát, amit megetetünk az állatokkal, az állatok tejéből pedig sajtot készítünk és eladjuk közvetlenül a fogyasztónak. Nem engedünk be a saját láncolatunkba semmiféle külsős elemet, így kontrollálni tudjuk és felelősséget tudunk vállalni minden egyes részletéért. Saját berken belül készül minden. Így nem fordulhat elő például olyan, hogy toxinnal fertőzött a takarmány. Az a cél, hogy teljes mértékben hiteles élelmiszert állítsunk elő.
Egy sajt a nagy könyv szerint tejből készül. Mi megpróbáljuk úgy létrehozni, hogy csak általunk ellenőrzött anyagok kerüljenek a sajtba. A dió, amit beleteszünk a saját diófán terem, a hagyma, a snidling is a saját kertben nő. Arra törekszünk, hogy ellenőrizni tudjunk minden egyes elemet.

Ezzel feltételezhetően a fogyasztók bizalmát is vissza fogjuk nyerni, mert a mai világban úgy érzem, hogy válságát éli a bizalom. A vásárlók, a fogyasztók elvesztették a bizalmukat nagyon sok termék iránt. Felhígult a minőség és olyan adalékanyagokkal egészítik ki a termékeket, amivel olcsóbbá tehető a gyártás, viszont amiknek a hatását nem nagyon ismerjük. Meg szokták ugyan vizsgálni, etetik az egereket, patkányokat 1 évig valamilyen adalékanyaggal, megnézik nem döglött-e meg, ha nem, akkor nincs vele baj és lehet enni. Hogy mit okoz majd 10-20-30 év fogyasztás után, azt nem tudjuk. Nagyon sokan érzik ezeket a dolgokat, és hogy valami nem teljesen jó ebben a rendszerben.

Egy példát kiragadva. Minden tusfürdő nátrium-laudil szulfátot tartalmaz, ami zsíroldó anyag, és ami szuper találmány. Gyönyörűen lehet vele a testünkről lemosni a zsírt. De mi van akkor, hogy ha pár molekula véletlenül rajtaragad a bőrünkön és beszívódik a sejtfalak közé? Ott is gyönyörűen kifejti a zsíroldó hatását. A sejtmemránokból kioldja a membránvédő szerkezetet. Azt tapasztaljuk, hogy egyeseknek viszket a bőre, a másiknak kiszárad, a harmadiknak ekcémás, a negyedik pedig allergiás rá. Azzal, hogy egyik oldalon nagyon jó dolgokat csinálunk, lehet, hogy a másik oldalon óriási kárt okozunk. Erre még nem nagyon jöttek rá, vagy egyes érdekcsoportok nem akarnak rájönni, mert nekik az az érdekük, hogy ne legyen rossz visszhangja ezeknek a dolgoknak.
Sokszor árulnak olyan szappanokat, amelyekre azt mondják, hogy természetes alapanyagból készült és nagyon jó az ekcémára. Erre én azt szoktam mondani, hogy az a szappan egyáltalán nem gyógyír arra az ekcémára. Csak aki azt a szappant használja, az egyáltalán nem használ nátrium-laudil-szulfátot, tehát nem használja azt az allergén anyagot, amit előtte, tehát meggyógyul az ekcéma. Tehát nem direkt hatásként gyógszer, hanem aki ezt használja kiváltja vele a káros anyagot.

A világunk úgy áll fel, hogy mindenki elad és mindenki eladni akar, mindenki profitot akar termelni és mégtöbb-mégtöbb pénzt. Ebben a világban egyesek elveszítik a gerincüket és azt mondják, hogy akkor keressünk még több pénzt, és nem számít, hogy esetleg másokkal kitolnak. Ebben a rendszerben úgy szeretném élni az életemet, hogy ne a pénz domináljon, hanem az értékteremtés. Jelenleg bizonyos dolgokat még pénzen keresztül kell átváltani, de dolgozunk azon, hogy szépen lassan semmiért ne kelljen pénzt adni. Jó kapcsolatokat alakítunk ki más termelőkkel, akik hasonlóan gondolkoznak és értéket állítanak elő.

A rendszer úgy működik, hogy Ő bejön hozzám, kér 1 kg sajtot, odaadom és felírom. Ha nekem szükségem van rá, kérek tőle paprikát, ő is felírja és ezt átszámítjuk valamilyen arányszám alapján. Ezek után az energiahordozókat is kiváltanám. A nappal ki fogjuk váltani és kiküszöböljük a pénz szükségességét. Pár héten belül felteszünk egy napkollektort, és a tejgyártáshoz szükséges melegvízhez áramot termelünk.

Az áramtermelő úgy működik, hogy a sajtot pénzre váltjuk, azt napelemre és ő gyártja majd az elektromos áramot. Már elkészítettem a terveket, hogy napkollektorral hogyan lehet áramot termelni. A napkollektor gőzt fejleszt, az meghajt egy kis turbinát és ez egy kis generátoron keresztül termel áramot. Még az is lehet, hogy hatékonyabban tud működni, mint a napelem. Szükség van globálisan is arra, hogy mindenki belássa: az energiaforrásokat is át kell helyezni más alapokra. Van napenergia, a föld hőjét is át lehet alakítani, vagy mindenki megtermelheti magának a tüzelőanyagot. Azt hogy gázzal fűtünk át kell tervezni, fel kell rá készülni, hogy át kell váltani másra.

Folytatjuk...

by Debrecen-Portál

Cimkék: 
Teteje