A tartós befektetési szerződés (tbsz) a középtávú célok eléréséhez lehet jó eszköz. Ez 3-5 éves megtakarításra biztosít adókedvezményt vagy adómentességet. Kissé azonban bonyolultra sikeredett a spórlás ezen módjának szabályozása. Évente egy szolgáltatónál csak egy-egy betéti, illetve értékpapír típusú befektetések nyilvántartására szolgáló számla nyitható, ami csak az adott éven belül (ez a felhalmozási időszak), azután nem gyarapítható.

Tartós befektetési szerződéssel tehát kétféle számla nyitható: az egyiken forintbetét helyezhető el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetések (részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatóak. A két számlatípus között nincs átjárhatóság, de megnyitható egyszerre akár mindkét féle számla is. Egy szolgáltatónál azonban csak 1-1 ilyen szerződés köthető. Annak viszont nincs akadálya, hogy másutt is nyisson valaki ilyen számlákat.

A „felhalmozási” időszak után (következő év január 1-től) indul a 3-5 éves lekötés. Amennyiben valaki három évet választ, akkor a teljes befektetésen elért kamat vagy hozam után 10 százalékos kedvezményes adót kell fizetnie. Öt évnél a teljes hozam mentes a kamat- és árfolyamnyereség adó alól. A tíz százalékosos adómérték vonatkozik arra az esetre is, ha a megtakarítási szerződést a harmadik lekötési év után, de az ötödik lekötési év vége előtt szakítják meg.

A tartós befektetési szerződéshez kapcsolódó alapdíjakat törvényben szabályozzák. Nem vonatkozik azonban semmilyen kikötés arra, hogy a különböző műveletekhez milyen költségek kapcsolódjanak. A taapsztalat szerint a szolgáltatók általában a normál kondíciós listában szereplő tételeket alkalmazzák. Ennek az értékpapír típusú tbsz-nél van jelentősége, de a betéti számláknál sme árt résen lenni. Fontos például odafigyelni, hogy a pénz legyen mindig lekötve.

Forrás: Az Én Pénzem