...Folytatás...
Interjút készítettünk Martin Imrével, aminek első részét pár héttel ezelőtt olvashatták olvasóink. Minket érdekelt milyen a kapcsolata a sörökkel, valamint a sörözés kultúrájával kapcsolatban kérdeztük. Azt biztosan tudtuk, hogy egész más lesz a megszokottnál, ezért meghallgattuk. Jó olvasást...

Elmesélek Önöknek egy történetet: amikor az első sörgyárral megkötöttem a legelső szerződésemet, meghívtak egy nagyon híres prágai kocsmába, az Arany Tigrisbe.Ez Bogumil Hrabal írónak a kedvenc kocsmája. Hrabal a műveiről, és arról is híres, hogy amikor Václav Havel meghívta Clintont Prágába, letelefonált a barátjának, Hrabalnak, hogy itt van nálam Clinton, kérlek, gyere föl szeretném, ha találkoznál vele, mert nagy tisztelője a műveidnek. Mondta Hrabal, hogy én is tisztelem az elnök urat, de én itt vagyok az Arany Tigrisben, itt ülök az asztalomnál és sörözöm, ha akar találkozni velem, jöjjön le. Clinton lement és ez meg is van örökítve, az egész helynek ilyen a szellemisége. Hárman mentünk le a kinti sörszövetség titkárával, egy diplomatával és egy tíz fős asztalhoz ültettek be minket. Ott az egy teljesen természetes dolog, hogy amikor hárman felállnak egy tíz fős asztaltól oda le lehet ülni. Egy olyan társalgás alakult ki angol, német és cseh nyelven, aminél az ember szebbet sem kívánhat. Itt nincsenek sem anyagi, sem egzisztenciális különbségek, azért ülünk az asztalnál, mert sörözünk, beszélgetünk és én azt gondolom, hogy ezek a jó minőségű sörök pontosan erre alkalmasak. A barátaimmal én főleg akkor járok sörözni, amikor kimegyek üzleti útra, olyankor mindig úgy szervezem, hogy az első nap elintézek mindent, kint alszom és találkozok a kinti barátaimmal. Este hat óra körül kezdődik az élet számunkra, mindig újabb és újabb éttermet, sörözőt látogatunk meg és egy végtelen könnyed baráti evészet, ivászat, beszélgetés alakul ki. Ott kint mindennapos, hogy nem a mennyiség számít, hanem a minőség és a hangulat, hogy amikor vége egy napnak, lazuljunk.

Nekem ezt jelenti, hogy egy kicsit összébb hozza az embereket. Amikor nem az alkohol tartalom a lényeg, mert nem azért iszunk, mert szomjasak vagyunk és nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, hanem próbáljunk meg néha az élvezetekért enni, inni. Néha gondoljuk végig, hogy most mire lenne hangulatom.
Azt mondják, hogy a borból sok fajta van, elárulom önöknek, hogy sörből sokkal több fajta van. Színben, ízben és alkoholtartalomban, édesség és keserűség szempontjából is.
Itt Magyarországon el sem tudják képzelni az emberek, hogy egy vacsora mellé sört kínálni milyen jól működik. Könnyedség szempontjából az elején egy könnyedebb sör, a vége felé egy édesebb, a desszert mellé, pedig testesebb sört tudunk kínálni. Van olyan sör amely édes, egy kis kávés bukéval, benne a kávé illatával és a sör ízével, hiszen a malátát pirítják. Én még emlékszem gyermekkoromból, hogy amikor nem volt kávé, akkor volt pótkávé, ami vagy cikória, vagy maláta volt. A cseheknél tudják, ha a malátát megpirítják, akkor a kávé íz is a sörbe kerül, amitől nem lesz rosszabb, sőt.
Ez az, amit én szeretnék elérni, hogy az emberek kóstoljanak minél többet, nézzék azt, hogy van egy jótékony hatása is, hiszen rengeteg B-vitamin van benne, a rengeteg ásványi anyag ugyanis az erjedés során nem ég ki, mert    + 6 C fokon van erjesztve és az élesztőnek benne marad az összes vitamin tartalma. Kozmetikumot is készítenek a sörökből, lehet kapni sörkozmetikumot.
Azt gondolom, hogy szép lassan összeáll a kép, hogy Csehországot megnézzük másképp is. A sörösüvegen keresztül látszik, hogy a turizmusuk, az étkezési kultúrájuk mennyire széleskörű, mennyire jobban kezelik, mint mi. Olyan mennyiségű turista van Csehországban, ami magyarországi szemmel, elképzelhetetlen. Nincsenek romos váraik, minden kastélyuk és váruk rendbe van téve és ki van használva maximálisan. Én sokszor láttam és nem tudok rá mit mondani, ők tudják, hogy az az érték és meghozza az árát.

Tehát hosszútávon a sör közösség építő dolog. Milyen különbséget lát a csehek, hazánk között? Hosszútávon a sörözés tud változtatni egy népcsoport életszínvonalán?

Az életszínvonalán sajnos nem fog változtatni, de az életminőségét megváltoztatja. Ha jó minőségű dolgot fogyasztunk, az látszik a társadalmon belül is, ugyanis ha pénzt ad az ember valamire, akkor azt úgy szereti kiadni, hogy jó minőséget kapjon érte. Ennek persze különböző kategóriái vannak, ugyanúgy, mint mindennek az életben, azonban egyre inkább figyelembe veszik az árminőség arányt az emberek, ezért kell jó minőségű sört kínálni. Teljesen más a hozzáállásuk az embereknek, ha jó minőségű sört isznak, mert azt mondják, hogy ezért érdemes visszajárni. Én a saját éttermemben olyan söröket forgalmazok, amelyek máshol nem kaphatóak.

Mi az, amit hosszútávon meg szeretne mutatni az embereknek, hogy megismerhessék a magyar és cseh sörkülönlegességeket?

Úgy gondolom, hogy egy szép együttműködés első lépése lehet a Sörfesztivál, Debrecen nagy valószínűséggel fogékony erre a kérdésre, hiszen amit kínálunk az nem rossz, sőt hoztam két díjnyertes sört. A világos, egy cseh sörgyár terméke 2010- ben, a világ legjobb világos sörének választották. 2010-ben és 2011-ben pedig a Bernard Sörgyár söre mind a két egymást követő évben megkapta a világ legjobb barna söre címet. Nem egy megye, nem egy ország, nem Európa, hanem az egész világról benevezett sörök közül ezt választották meg a legjobbnak. Azt gondolom, hogy ez magáért beszél, hogy német, belga, angol… mindenféle söröket maga mögé utasítva a Bernard duplázott, a 2011 is az övék. Nem hiszem, hogy kétség merülne föl, hogy Csehország a sörgyártásban ugyanúgy az első, mint ahogy a sörfogyasztásban is, a világ legtöbb sörét ott fogyasztják.
A sörcsapolási kultúra is más, mint említettem, nem csapolnak bele plusz szénsavat. A magyar és a cseh férfi között a következő különbség van: a cseh férfi iszik- iszik – iszik - iszik- és mellékhelyiségbe megy, a magyar ember iszik-büfög, iszik-büfög, iszik-büfög és aztán ő is a mellékhelyiségbe  megy, mert a szénsav eltelíti.
Amikor lementem ebbe a Hrabal kedvenc sörözőjébe akkor a végén derült ki, hogy a 2 - 3  órát amit ott töltöttünk és közben ettünk egy kis csipegetni valót, hét korsó sört ittam meg, ami nekem fel sem tűnt, merthogy nincs benne plusz szénsav, üdítő,  jó ízű és hideg volt. Így ment, csak beszélgettünk és a tíz fős társaság egybeforrt három óra alatt.
A sörnél volt hajdanán egy B betű és azon is egy fok jel ez a Balling fok volt ami ugyan az, mint a bornál a Maligán fok, ez Csehországban és egyik-másik országban még fontos tartozéka a sörnek. A sörnél is kevesebb maláta felhasználásával ki tudnak mérni nagyobb mennyiségű alkohol tartalmat. A Maligán meg a Balling fok viszont nem az alkohol tartalmat jelölte, hanem a benne lévő szárazanyag tartalmat, amiből következtetni tudtak, hogy mennyi szőlőből van a bor és mennyi malátából van a sör.

Ön szerint mire lenne szüksége az embereknek, hogy tudjanak váltani a sörkultúráról való gondolkodásukban?

Fórum kellene, lehetőség. Egyre több helyre hívnak engem is a múltkor a Miskolci egyetemen kétszer tartottam előadást a Csehországi kézműves kisüzemű sörfőzésről. Már vannak magyar követőink, szerencsére egyre többen vagyunk. A Főzdefeszt egyre jobban megy, az összes vásáron kezdenek a kis magyar sörfőzdék is megjelenni, szépen lassan mi is jelen vagyunk a cseh sörökkel. Csehországban a söröknek a kultúrája sokkal magasabb szinten tart, ott mindenki a helyi söröket fogyasztja.

Köszönjük az érdekes gondolatokat!

by Debrecen-Portál