Kálmán Imre: Marica grófnő

Ha A csárdáskirálynő Kálmán Imre legtöbbet játszott műve, akkor kétségkívül a Marica grófnő a legizgalmasabb és legkedveltebb… Ami nem csoda, hiszen egy slágerekkel teli, különleges, mégis korszerű történet elevenedik meg különböző, saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről!

A történet kicsit romantikus, de viharos.
A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak. A két, lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó...

Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább belegabalyodni a saját magunk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!

Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig (utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé).

Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!

A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, méltán magyar, s méltán világhírű. A Kerényi Miklós Gábor rendezte operett nemcsak Budapesten, de Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Bécsben is látható.

SZEREPOSZTÁS

Szöveg
Julius Brammer és Alfred Grünwald

Fordította
Harsányi Zsolt

Átdolgozta
Kardos G. György, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor

Vezényel
Somogyi-Tóth Dániel

Marica grófnő
Fischl Mónika/ Geszthy Veronika/ Lévai Enikő Éva

Taszilo gróf
Boncsér Gergely/ Vadász Zsolt/ Barkóczi Sándor

Liza, a húga
Dancs Annamari/ Szendy Szilvi/ Vörös Edit

Liebenberg István
Kerényi Miklós Máté/ Peller Károly/ Laki Péter

Bozsena grófnő
Oláh Zsuzsa

Dragomir Populescu Moritz herceg
Dánielfy Zsolt

Kudelka, Bozsena grófnő inas
Garay Nagy Tamás

Tschekko, öregszolga Maricánál
Csikos Sándor

Manja, cigánylány
Ujvárosi Andrea

Cigányprímás
Tordai Zoltán

Csendőr
Udvarhelyi Péter

Közreműködnek a Kodály Filharmónia Debrecen és a Csokonai Színház Énekara (karigazgató: Gyülvészi Péter) és a Szent Efrém Görögkatolikus Iskola diákjai

Szólót táncol
Homonna Nóra, Kovács Nikolett, Nagy Olivér, Steuer Tibor

Táncosok
Balogh Martin, Bora Fanni, Gáll Kitti, Pozsonyi Ágnes,Tóth Andrea, Molnár Endre, Sárga Szabolcs, Szilágyi Dániel

Díszlet-jelmeztervező
Gyarmathy Ágnes

Játékmester
Bori Tamás

Koreográfus-asszisztens
Laczó Zsuzsa

Rendezőasszisztens
Niklai Judit, Bakai Barbara

Ügyelő
Szabó Krisztián

Súgó
Menich Éva

Koreográfus
Lőcsei Jenő

Rendező
Kero® 

Bemutató: 2014. október 10.

Forrás: csokonaiszinhaz.hu