Képesek vagyunk műholdat építeni?

 

Képesek vagyunk műholdat építeni?

A Masat-1 az első teljesen magyar építésű műhold

Mit takar a  Masat-1, ami a Magyar és satellite szavakból képzett szó? Magyarország első műholdja, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnök és Informatikai Karának hallgatói és oktatói készítettek el a Magyar Űrkutatási Iroda, illetve hazai cégek bevonásával.

A Debreceni Egyetem egyik hallgatója hívta fel a figyelmünket a Masat-1 elnevezésű magyar műholdra. Most a Debrecen Portálon is olvashattok róla.

A Masat-1 weboldalán olvasható a tervező és alkotó csapat írása:

"2007 szeptemberében egy lelkes BME hallgatókból és doktoranduszokból álló csoport elhatározta, hogy megtervez és megépít egy kisműholdat. A kezdeményezést a BME két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoport karolta fel.

A kezdeményezés céljai

  • hogy magas színvonalú mérnököket képezzen, akikre alapozhat a meglévő és jelentősen fejlesztendő hazai űripar.
  • hogy a fejlesztők tapasztalatot és referenciát szerezzenek űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén, hiszen ilyen misszió még példa nélküli Magyarországon.
  • hogy demonstrálja Hazánk rátermettségét az űriparban való tervezésre és kivitelezésre
  • hogy elindítsunk egy technológia vonalat, mely lehetőséget biztosíthat a jövőben nemcsak a saját, de akár más, hazánkban működő műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és világűrben történő üzemeltetésére.

Mindemellett célunk volt, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatokat visszaforgassuk az oktatásba, hogy fenntartsuk a folyamatosan fejlődő képzést, ami nélkülözhetetlen ebben az iparágban. A projekt keretében a hallgatók e speciális területen kifejtett munkájukért kreditpontot kaphatnak, így ezek a tevékenységek beépülnek a normál oktatás kereteibe.

Kiemelt szempont volt, hogy a tervezést teljes, a gyártatást pedig a lehető legnagyobb mértékben itthon végezzük, végeztessük, ezzel is igazolva a hazai tervezők, gyártók alkalmasságát.

Továbbá célunk volt az is, hogy Magyarország potenciális űripari esélyeit javítsuk és az ESA-hoz való csatlakozást elősegítsük azzal, hogy szak-specifikus, tapasztalt, képzett mérnököket bocsátunk ki. A projektben résztvevő és a képzésből kikerülő mérnökökre alapozva megnyílhatnak a nemzetközi projektekben való részvételi lehetőségek is, ami nem utolsó sorban a jelenlegi néhány százfős érintettséget akár nagyságrendileg is növelheti, ezzel jelentősen növelve a szegmens éves árbevételét."

A kocka formájú technológiai műhold méreteit tekintve 10x10x10 cm és tömege 1 kg. Pályára állítása az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétájával történt. Az űreszköz 2012. február 13-i startja óta hiba nélkül folyamatosan üzemel, és küldi az adatokat a fedélzetről a Műegyetemen lévő elsődleges és az Érden található másodlagos földi állomásra. Emellett a világon több mint 130 rádióamatőr követi a műholdat, akik közel 500 000 adatcsomaggal járultak hozzá a küldetés sikeréhez. A Masat-1 március 8-a óta fotókat is készített a fedélzeten elhelyezett kamerával.

“Most már olyan pályán van a műhold, hogy alkalmunk nyílik vele "beszélgetni", felvinni olyan parancsokat, hogy melyik részegység részletes adataira vagyunk kíváncsiak. A műhold reagál rá, leküldi a kért információt. Az akkumulátor állapota, “egészsége” a döntő. A műholdnak “négy-öt pályája” van, s így a csapatnak naponta 20-25 perc áll majd a rendelkezésre, hogy Magyarországról kapcsolatba léphessen az űreszközzel – tette hozzá.

Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa azt emelte ki, hogy egyedülálló kísérletet végez az első magyar műhold.

“Nagyon nehéz egy ilyen szatellitre egyedülálló kísérletet kitalálni, hiszen rengeteg diákműhold létezik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói azonban kitaláltak egy eredeti technológiai kísérletet. Egy körülbelül 20 centiméteres, kinyúló fémlemezről van szó, amelyet elektromosan feltöltenek és megpróbálnak a Föld mágneses erővonalai mentén stabilizálni. A műhold elvileg össze-vissza pöröghet, de amennyiben ez az eljárás sikerrel jár, akkor bebizonyítják, hogy igenis lehetséges akár hajtóművek nélkül is stabilizálni egy szatellitet” – magyarázta Horvai Ferenc.

A MŰI tanácsosa a Masat-1 kapcsán kiemelte, hogy Magyarország célja az Európai Űrügynökséghez való csatlakozás.

“Ugyan az első műhold nem feltétele a tagságnak, de ez is demonstrálja, hogy mi már érett tagokká tudunk válni és esetünkben nem szükséges a néhány éves átmeneti periódus, hiszen már teljesen jártasak vagyunk az űrtechnológiában. Már fél évszázada folynak nálunk űrtechnológiai kutatások, több műszert is kifejlesztettünk, de ez az első olyan komplett műhold, amelyet a legkisebb alkatrésztől kezdve magyarok építettek. A diákok bebizonyították, hogy képesek vagyunk erre” – hangsúlyozta Horvai Ferenc.

 

 

 

 

Forrás: Debreceni Egyetem, Wikipédia, i-press, Cubesat 

Cimkék: 
Teteje