XI. Debreceni Költészeti Fesztivál rendezvényei
Időpont: 2013. április 10-12.
Helyszín: Kölcsey Központ Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR
A magyar líra egyik legnagyobb alakja 1913. június 22-én született Szombathelyen. Irodalmi pályája az 1930-as években indult, akkor publikált a Nyugatban és akkor jelent meg első kötete is. Világszemlélete miatt sok támadás érte, így 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974). A 60-as évek nemzetközi sikerei után 1970-ben Kossuth-díjat kapott. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin, kínai szövegek tolmácsolásával a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött, míg végül Budapesten halt meg 1989. január 22-én.
Weöres Sándor egy helyen így beszél magáról: „Az igazi nagy művész gyermeki-szelíd, amellett kifinomult minden életbeli és kulturális élmény befogadására s főképpen: kiábrándítóan kiegyensúlyozott és józan.  Olyan éberen alkot, mint egy késdobáló: tudja, hogy egyetlen szó kisiklása az egész művét elrontja. Papírja fölé hajolva él s nem ér rá nyüzsögni, pénzt hajhászni. A művész nyugodt, szelíd, gyermeki, kulturált, józan, s ha emiatt nem tekintenék hülyének, hanem példaképnek: az emberiség legutóbbi 5000 éve kevésbé volna véres és szennyes..."

április 10. (szerda) 10.00
„Cimboránk, Weöres Sándor” - a 40 éves "Cimbora" zenés irodalmi műsora óvodásoknak, kisiskolásoknak
Közreműködik a Sebő együttes és Korhecz Imola
Az előadást szerkesztette: Érdi Márta
Helyszín: Kölcsey Központ – Nagyterem
Belépőjegy: 300 Ft

április 10. (szerda) 17.00
Arany János: Toldi
A Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves fizikai színházi koreográfus osztály vizsgaelőadása
Rendező: Horváth Csaba, zene: Dresch Mihály, osztályvezető tanár: Lukáts Andor és Horváth Csaba
Helyszín: Kölcsey Központ – Nagyterem
Belépőjegy: 1.000 Ft

április 10. (szerda) 19.30
Kávészünet - koncert
Magyar költők megzenésített versei
Helyszín: Kölcsey Központ - Bálterem
A belépés díjtalan

április 11. (csütörtök) 16.30
Költészet és zene kapcsolata  a Weöres- és Kodály-évforduló apropóján
Arany János zenetörténet-tanár előadása
Közreműködik a Kodály Vegyeskar és a Lautitia Gyermekkar
Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem
A belépés díjtalan

április 11. (csütörtök) 18.00
„Kalkulációk” - kerekasztal-beszélgetés (Balla Zsófia, Báthori Csaba, Korpa Tamás)
Társszervező: Fiatal Írók Szövetsége
Helyszín: Kölcsey Központ – Bényi Árpád terem
A belépés díjtalan

április 11. (csütörtök) 16.30
Acoustic Gallery koncert
Magyar költők megzenésített versei
Kölcsey Központ – Bálterem
A belépés díjtalan

április 11. (péntek) 16.30
Hungarikum-e a líra? – kerekasztal-beszélgetés a kortárs magyar költészet tendenciáiról (Krusovszky Dénes, Vári György, Pogrányi Péter)
Társszervező: József Attila Kör
Helyszín: Kölcsey Központ – Bényi Árpád terem - A belépés díjtalan

április 12. (péntek) 18.00
Weöres Sándor, a költő-géniusz
Dr. Czeizel Endre genetikus előadása
Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem
Belépőjegy: 1.500 Ft, 1.900 Ft

április 12. (péntek) 19.30
Viharlámpa Projekt – koncert
Kiss Judit Ágnes költő és zenész barátainak estje
Helyszín: Kölcsey Központ – Bálterem
A belépés díjtalan

A XI. DEBRECENI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL KÍSÉRŐ RENDEZVÉNYEI:
Szavalóverseny Weöres Sándor verseiből általános és középiskolás fiatalok számára
Az Ibolya Utcai Általános Iskola, a Debreceni Irodalmi Múzeum és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár Libakerti Fiókkönyvtára szervezésében. A Költészeti Fesztiválnak 11. éve kísérő rendezvénye az a szavalóverseny, melyet általános és középiskolás tanulók számára rendez a Kölcsey Központtal, a Debreceni Irodalmi Múzeummal és a Libakerti Fiókkönyvtárral közösen az Ibolya Utcai Általános Iskola. A verseny tematikája mindig szervesen illeszkedik a Költészeti Fesztivál aktuális programjához. A szervezők célja a versek által közvetített klasszikus értékek népszerűsítése, valamint bemutatkozási lehetőség biztosítása a város tehetséges fiataljai számára.

április 9. (kedd) 14.00
„100 éve született Weöres Sándor”
Szavalóverseny az általános iskola
alsó tagozatos diákjai részére
Helyszín: Libakerti Könyvtár (Viola u.23/a)

április 10. (szerda) 14.00
„100 éve született Weöres Sándor”
Szavalóverseny az általános iskola
felső tagozatos diákjai részére
Helyszín: Kölcsey Központ, Bálterem

április 11. (csütörtök) 14.00
„100 éve született Weöres Sándor”
Szavalóverseny középiskolások részére
Helyszín: Kölcsey Központ, Bálterem

április 12. (péntek) 15.00 - Kölcsey Központ, Bálterem
„100 éve született Weöres Sándor” Eredményhirdetés és gálaműsor - Közreműködnek a szavalóverseny díjazottjai, valamint az Ady Endre Gimnázium 10. évfolyam dráma-tagozatos osztálya Vranyecz Artúr vezetésével. Helyszín: Kölcsey Központ, Bálterem

Filmvetítés az Apolló moziban

április 11. (csütörtök) 18.00 – Apolló mozi, Nagyterem - Psyché - Bódy Gábor filmje Weöres Sándor műve alapján
április 11. (csütörtök) 20.00 – Apolló mozi, Nagyterem - Beszélgetés Cserhalmi György színművésszel, a „Psyché” című film egyik főszereplőjével
(Belépés a filmre és a beszélgetésre 800 Ft)

XI: Debreceni Költészeti Fesztivál programjainak háttér-információi:

április 10. (szerda) 10.00 – Kölcsey Központ, Nagyterem
„Cimboránk, Weöres Sándor”
Érdi Márta, a műsor szerkesztője:
„A CIMBORA szellemiségét, a 19. század elején élt nagy mesemondónk, BENEDEK ELEK örökségéből merítettük. 1922-ben létrehozott gyermekújságjában meséin, történetein keresztül nevelte ’kisunokáit’, olvasóit a toleranciára, a szépség szeretetére és az érték felismerésére. Meggyőződése volt, hogy a gyerekeknek csakis a legjobbat, a legtökéletesebbet szabad nyújtani. Tanítása, üzenete ma talán fontosabb, mint valaha volt. Ennek szellemében hoztuk létre negyven évvel ezelőtt a televíziós Cimborát, ami 1973-ban indult útjára. Ezúttal a Cimbora ünneplése mellett Weöres Sándor születésnapjára is emlékezünk, hiszen száz éves lenne az idén. Ő volt egyik legkedvesebb cimboránk, a debreceni koncert szereplőivel együtt, Sebő Ferenc megzenésített verseivel és zenekarával rendszeresen jelen volt a műsorban, Korhecz Imola pedig nem csak versekkel szerepelt, de hosszú időn keresztül ő volt a Cimbora műsorvezetője is.”

április 10. (szerda) 17.00 – Kölcsey Központ, Nagyterem
Arany János: Toldi - a IV. éves fizikai színházi koreográfus osztály vizsgaelőadása
Játsszák: Gyöngy Zsuzsa, Hegymegi Máté, Horkay Barnabás, Nagy Norbert, Pallag Márton, Varga Krisztina, Zsíros Linda
Rendező: Horváth Csaba, zene: Dresch Mihály, osztályvezető tanár: Lukáts Andor és Horváth Csaba
Mi történik, ha találkozik Arany János és a kortárs színház? A Színművészeti Egyetem most negyedéves fizikai színházi koreográfus osztályának előadása nem csak sodróan lendületes és eredeti, de megmutatja, hogy Arany János 1846-os műve ma is eleven és érvényes. Horváth Csaba – a Harvard Egyetem dráma tagozatán is tanító - koreográfus rendezésében rendkívül kevés kellék segítségével is megelevenedik a táj minden zajával: látjuk a mezőt, a farkasokat, az éjjelt, amint „fekete ponyvából sátort von” az alvó Miklós felett. A hét vizsgázó a darabban megmutatja, hogy igazán színpadra termett: a különleges koreográfia lehetőséget nyújt számukra az ének- és tánctudás bemutatására, a színpadi mozgásról nem is beszélve.

április 10. (szerda) 19.30 – Kölcsey Központ, Bálterem
Kávészünet – koncert (magyar költők megzenésített versei)
A Kávészünet zenekar egyedülálló módon fiatalos pop-rock stílusban zenésíti meg a verseket. 2005 tavaszán egy kollégiumi klubhelyiségben kezdték az örömzenélést, majd 2009 őszén elindultak az RTL Klub Csillag Születik című műsorában, aminek köszönhetően szélesebb körében ismertek lettek. 2010-ben elnyerték a "Kultúra Fiatal Nagykövetei" elismerő címet. 2011 óta Trendhagyó Irodalomóra elnevezésű iskolai programjukkal járják az országot, de felléptek a hazai legjelentősebb könnyűzenei fesztiválokon is, úgy mint Sziget, VOLT, PAFE, SZIN, Campus, Veszprémi Utcazene Fesztivál. "Zenélő Versek" névre keresztelt klubestjeiken olyan vendégekkel együtt léptek színpadra, mint Hernádi Judit, Laár András, Varró Dániel, Lackfi János, Karafiáth Orsolya, Gerendás Péter, Koltai Róbert, Szilágyi Tibor és Pély Barna.

április 11. (csütörtök) 16.30 – Kölcsey Központ, Bálterem
Költészet és zene kapcsolata a Weöres- és Kodály-évforduló apropóján
Arany János, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar zenetörténet-tanárának előadása
Közreműködik a Kodály Vegyeskar és a Lautitia Gyermekkar
Arany János, adjunktus - Karnagy és zenetanár, a Debreceni egyetem zenetörténet-tanára. Karvezetői és középiskolai énektanári diplomáját 1979-ben szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Középiskolai énektanárként 26 évig dolgozott, majd öt évig tanított karvezetést, és különféle zenetörténeti tárgyakat a Nyíregyházi Főiskola ének-zene tanszékén. 2010 szeptembere óta a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának adjunktusa.

április 11. (csütörtök) 16.30 – Kölcsey Központ, Bálterem
Acoustic Gallery – koncert (magyar költők megzenésített versei)
 Az országosan ismert rockzenekarok (Omen, P.Box, Alien) tagjaiból és a debreceni Rocksuli tanáraiból  verbuválódott Acoustic Gallery nem kisebb feladatot vállalt magára, mint a rockzene külföldi és magyar klasszikusainak akusztikus hangszerekre történő átfogalmazását, úgynevezett "unplugged" megszólaltatását élő koncert keretében. A repertoár részei versmegzenésítések is, olyan – Debrecenhez köthető, kötődő - költők verseire, mint Ady Endre, Bényei József, Kupás Csilla, Tóth Endre vagy éppen Buda Ferenc. A XI. Debreceni Költészeti Fesztiválra ezekből válogattak. A zenekar tagjai: Koroknai Árpád-ének, Erdős Fruzsina – ének, Kozma Norbert -gitár, vokál

április 11. (csütörtök) 18.00 – Apolló mozi, Nagyterem
Psyché – filmvetítés
rendező: Bódy Gábor
író: Weöres Sándor
forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor, Varga Vera
zeneszerző: Vidovszky László
operatőr: Hildebrand István
vágó: Bódy Gábor
szereplők:
Patricia Adriani
Udo Kier(Nárcisz)
Cserhalmi György (Maximilian von Zedlitz báró)
Jánossy Ferenc
Erdély Miklós
Hajas Tibor

A Weöres Sándor Psyché című verses regénye alapján készült film "fantasztikus", romantikus szerelmi vízió. Weöres a felvilágosult költőnő és cigány-grófnő Lónyai Erzsébet képzeletbeli történetét Ungvárnémeti Tóth László, valóban élt, rövid életű tudós, költő és drámaíró alakjához kapcsolja. Kettejük szenvedélyes, beteljesületlen testvérszerelme mellett a női öntudatra ébredés, az énkeresés és a lázadás több mint száz éven átívelő történetét meséli el. Bódy mitologikus tematikájú és idejű történetében  hősei nem öregszenek és az elszínezett jelenetek, az expresszionistán túlrajzolt díszletek látványként próbálják megidézni a Történelem és a Lélek szellemét, küzdelmét.

április 11. (csütörtök) 20.00 – Apolló mozi, Nagyterem
Beszélgetés Cserhalmi György színművésszel, a „Psyché” című film egyik főszereplőjével
(Belépés a filmre és a beszélgetésre 800 Ft)

április 11. (csütörtök) 18.00 - Kölcsey Központ, Kölcsey Art Kávézó
„Kalkulációk” - kerekasztal-beszélgetés Balla Zsófiával, Báthori Csabával és Korpa Tamással
Társszervező: Fiatal Írók Szövetsége
Balla Zsófia – Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, műfordító. 1949-ben született Kolozsváron, a kolozsvári Zeneakadémián végzett. 1965 óta jelennek meg publikációi. 1972-1985 között a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1978-1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. 1980-1989 között útlevelét bevonták. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott. 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1993-tól felváltva él Budapesten és Kolozsváron. Báthori Csaba felesége. „Balla Zsófia munkásságát megfontolt, fércmunkát nem tűrő költészet jellemzi (…) mely egy mozdulattal odaad és kifoszt.”
Báthori Csaba – József Attila- és Füst Milán-díjas költő, műfordító. 1956-ban született Mohácson. 1981-ben jogi doktorrá avatják, ebben az évben emigrál Ausztriába. 1987-ben németül is doktorál a linzi Johannes Kepler Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-tól szabadfoglalkozású íróként él Budapesten. Német nyelvre fordította József Attila összes versét, valamint – többek között – magyarra R. M. Rilke összes levelezését, Hölderlin és Beckett műveit. Költői és műfordítói életműve mellett jelentős esszéista, a magyar és világirodalom kiváló ismerője. Balla Zsófia férje.
Korpa Tamás – költő, irodalomkritikus, a Debreceni Egyetem doktorandusza.

április 12. (péntek) 15.00 - Kölcsey Központ, Bálterem
„100 éve született Weöres Sándor”- eredményhirdetés és gálaműsor
Közreműködnek a szavalóverseny díjazottjai, valamint az Ady Endre Gimnázium 10. évfolyamának
dráma-tagozatos diákjai
„Hozd az örömöt, hozd a bút” címmel Weöres Sándor verseiből válogattak a debreceni Ady Endre Gimnázium 10. évfolyamos diákjai. A vizsgaelőadáson ismert és kevésbé ismert versek egyaránt elhangzanak. A válogatásban arra törekedtek, hogy megmutathassák Weöres sokrétű tematikáját és  formavilágát és ehhez kapcsolódva sokszínű, megvalósításában pedig különféle műfaji elemeket alkalmazó előadást hozzanak létre. A diákok Weöres verseiből sokat már gyermekkorukban megszerettek, de most éppen azt keresték, mit jelentenek számukra ma a már betéve skandált verssorok?
Szaktanár: Vranyecz Artúr
Művészeti vezető: Várhalmi Ilona

április 12. (péntek) 16.30 - Kölcsey Központ, Bálterem
Hungarikum-e a líra? – kerekasztal-beszélgetés a kortárs magyar költészet tendenciáiról (Krusovszky Dénes, Vári György, Pogrányi Péter)
 Társszervező: József Attila Irodalmi Kör
Borbély Szilárd gondolatai:
„Vajon hungarikum-e a magyar líra, mint ahogy azt a nemzeti emlékezet tudni véli, és főként hinni szereti? Én nem tudom a választ. Ha nem az, akkor csak nekünk fontos. Vagyis nem eleve érték, hanem mi tesszük azzá. A magyar líra épp olyan konstrukció, a róla folyó beszéddel, legendákkal, mítoszokkal, tévképzetekkel, illúziókkal és vágyakkal együtt, mint maga a nemzet fogalma. A magyar líra ebben az összefüggésben az 1820-as években körvonalazódó, majd modern nemzetállamként újjászülető, de egészen 1919-ig az osztrák birodalomban alávetettként létező, a függetlenséget csak vágyként ismerő ország sajátos beszédmódját jelentette. Ez a szimbolikus nyelv hatja át ma is kánonját. A függetlenség illúziója 1947 után ismét elveszett, és ezáltal a szimbolikus nyelv újra életre kelt. Mára azonban a líra már nem része a hatalmi konstrukciók működésének. Vagyis nem képvisel értéket a magyarok számára.
Ha pedig mégis hungarikum volna, amely önmagában is eleve érték, akkor mások is érdeklődnének utána. De mintha a szimbolikus beszéd tereként a 19. században Európa szerte jelentőséget nyerő lírának mint médiumnak a helyét az internet venné át, ahol a forma már eleve tartalom. A líra helyét pedig, amely a tartalmak közvetítésének csatornája volt, nálunk is elfoglalták már. A nosztalgia azonban erőt adhatna neki. (…) De sem a magyar állam, sem a magyar kultúra nem hisz a lírában mint hungaricumban. És akkor a költők hova álljanak?”

április 12. (péntek) 18.00 – Kölcsey Központ, Bálterem
Weöres Sándor, a költő-géniusz - Dr. Czeizel Endre genetikus előadása
Dr. Czeizel Endre 2012 decemberében megjelent A magyar költő-géniuszok sorsa című könyvében 16 költő, köztük Weöres Sándor életét, munkásságát és sorsát vizsgálta. A népszerű genetikus a legnagyobb magyar költők családfaelemzésére vállalkozott, és azt látta, hogy a költőgéniuszok a semmiből jönnek. Sem családjukban, sem környezetükben nem volt előzetesen példa arra, hogy bárki is irodalommal, azon belül is költészettel foglalkozott volna. A semmiből jöttek, az egekig szárnyaltak, majd visszatértek a semmibe (sokaknak gyermekük sem volt). A magyar költőgéniuszok életének megismerése döbbenetes erővel igazolta szörnyű sorsukat: a társadalmi értetlenséget és az önmaguk ellen való fordulást. Czeizel Endre erről és kutató munkájának sok egyéb érdekes következtetéséről beszél hallgatóságának ezen az estén a tőle megszokott érdekfeszítő stílusban.

április 12. (péntek) 19.30 – Kölcsey Központ, Bálterem
Viharlámpa Projekt: Kiss Judit Ágnes és zenész barátai - „koncertszínházi költészest”
„Kiss Judit Ágnes vagyok. Alapvetően verset írok, 2006 óta négy verseskötetem és egy regényem jelent meg. Fűri Annával 2008-ban kezdtünk együtt dolgozni: eleinte a verseimre szerzett zenét, később én is írtam dalszöveget meglévő dallamára, illetve zenés darabot együtt a Madách Színház musicalpályázatára. Ennek a bemutatóján játszott velünk Keönch László hegedűn és ütőhangszereken, valamint Weisz Gábor szaxofonon, fuvolán és basszusgitáron. Akkor merült fel az ötlet, hogy a pályázaton elnyert három előadáson túl is együtt maradjunk, így hoztuk létre a Viharlámpa Projektet.  Célunk olyan „koncertszínházi költészestek” megteremtése az általam írt szövegekre és Anna zenéire, ahol az előadói szerepek egymásba folynak: mindnyájan zenélünk, mindnyájan olvasunk vagy mondunk verset.”

Forrás: Főnix Info