A Csapó utcán a Forumhoz közeli Meteor Gyros kedvesen várakozik a kis üzletek sorában. Nem tolakszik, nem akarja mindenáron magára vonni az arrajárók figyelmét. Türelmesen várja, hogy aki csak sétálgat, vagy a szomszéd üzletek kirakatait nézegeti, csak azután térjen be hozzá, amikor már tényleg enni szeretne valami finomat. Az elszívó rendszernek köszönhetően nem árasztja el a teljes kinti járdát a gyros illatával, az ínycsiklandozás csak bent veszi kezdetét. Amikor is el kell dönteni mit együnk most.

A mi választásunk a fancia pirítósra esett, azért is, mert könnyedebb ételre vágytunk. Választhattuk csirkével, vagy sonkával. Kedvünk szerint került bele friss paradicsom, paprika, illatos hagyma és hihetetlen mennyiségű reszelt sajt! Mindehhez még a négy féle öntet közül is választanunk kellet: Natúr, kapros, csípős vagy enyhén csípős legyen? A bucikat ropogósan, laposra sütve vehettük át tálcánkon. Jól néztek ki, és amikor végre beleharaptam, roppant a fogam alatt, majd az omlós csikefalatok és az olvadt sajt szétáradt a számban.

Evés közben, a falakon lévő képeket nézegetve, távoli galaxisok és bolygóik elevenedtek meg előttünk. Meteorok is záporoztak ránk, ami rendben is volt, mivel a Meteor Gyros-nál voltunk. Barátnőm elégedett hangja, - hogy a sonkás sajtos is nagyon finom volt - hozott vissza engem a Földre. Alig bírtuk megenni a francia pirítósunkat, pedig könnyű kis uzsonnának hittük.
Lassan megittuk az üditőnket, megköszöntük a barátságos kiszolgálást, és vidáman, teli hassal mentünk dolgunkra. Sose ettünk még ilyen finomat!