Smaragdfa - a Távol-keleti csodanövény, avagy a zöld jövő
A Debrecenben megrendezett Energo Expo nevű kiállításon találkoztunk a Sunwo Zrt. képviselőivel, akik egy különleges növénnyel jelentek ott meg.
Amit érdemes tudni Smaragdfáról:
A Kínai Császárfa (Paulownia Tomentosa) a Távol-Keletről, Dél-Kinából, mintegy 2000 éve indult el világhódító útjára és a kínai hajósoknak , kereskedőknek , valamint a faj gyors alkalmazkodóképességének, növekedésének és kiváló minőségű faanyagának köszönhetően a különböző Paulownia fajok már az ezredfordulót megelőzően az egész világon elterjedtek!
A nemzetközi szakirodalom ma legalább 16 Paulownia fajt tart számon Ausztráliától az USA-ig, Kenyától Írországig, amelyek az eltérő környezeti feltételekhez adaptálódtak és nemesítésük (valamint a későbbi hibridizációjuk és nem génmanipulációjuk!) révén számtalan új ipari- , mezőgazdasági-, és klimatológiai feladatra váltak alkalmassá. Több nemzetközi kutatóintézet – ebből csak Kínában 3 nagy – dolgozik a fajhibridek környezethez és társadalmi prioritásokhoz történő folyamatos adaptációján, fejlesztésén!
Magyarországon a Kínai Császárfa (Paulownia Tomentosa) a faj egyik leginkább kritizált, invazív tulajdonsággal vádolt egyede, bár közel 100 éve van jelen a magyar arborétumokban és házikertekben, szinte kizárólag díszfaként.
A P. Tomentosa Európában is az egyik a legelterjedtebb (de az USA több államából kitiltott) Paulownia faj , amely alapvetően disznövényként (szép virága révén) és árnyékot adó faként van jelen a mindennapjainkban. „Ejtőernyős” apró magjainak tömege, valamint gyökérről történő sarjadzása révén szinte kipusztíthatatlan. Ugyanakkor Magyarországon eddig jelentős invázióról nincs tudomásunk! A Tomentosa szabálytalan, csavaros törzse, ágas-bogas koronája, a felszínre törő gyökerei és gyakori elfagyása révén az amerikai és az európai faipar azonban inkább az ipari tulajdonságaiban kedvezőbb P. Elongatát részesítette előnyben és nemesítette, majd a ’90-es években a Paulownia kutatás új lendületet kapott!
Az energiaválságok sora, majd a megújuló energia felértékelődése – ezen belül a biomassza és a bioetanol térnyerése – az esőerdők drámai pusztulása és a klímaváltozás elleni küzdelem újra a csodanövényre, a Paulowniára irányította a figyelmet, és ami még fontosabb, a tudományt.
A faj egyedülálló sokoldalúsága - mintegy 25-27 (!) ismert hasznossága -különleges tulajdonságai (széles talaj pH spektrumban ültethető, akár sós vízzel is locsolható stb.) továbbá a növényvilágban igen hatékony fotoszintézise, amely okán a XXI. század egyik ígéretes motorja lehet.
Az, hogy ez a faj a kifejezetten gyenge, rossz minőségű, homokos, sőt szikes talajokon is megél napjainkra a környezet - rehabilitáció és a klímavédelem egyik leghatékonyabb fegyverévé teszi. Ehhez azonban még szükség volt a tudomány további közreműködésére és a hibridek sajátosságait használva megoldani a táj-, és környezetvédők jogos aggályát és megszüntetni a növény invazív jellegét.
A merisztéma alapú szövetszaporítással előállított csemeték 10-15 cm-es méretben, földlabdában előnevelve 35-50 cm-esen konténerben, vagy suhánggal 150 cm-es méretben műanyag cserépben kaphatók.
Dísznövénynek, kerti ültetésre, parképítésre és ültetvényes művelésre egyaránt alkalmasak, az utolsó májusi fagyot követő héttől októberig, a téli fagyok beköszöntéig telepíthetőek.
A növény, lakásban világos helyen jól áttelel, kiültetésekor azonban a kötelező tavaszi visszavágást kell alkalmazni. Amit egyetlen Paulownia fajnál sem lehet elkerülni az a karó-, és támasztógyökérből eredő sajátossága (sziklára és magas talajvíz mellett nem ültethető), napos helyekre telepíthető és 3 évig öntözni kell (ennek ellenére a növény nem vízrabló, havi vízigénye mindössze mintegy 50 mm!)
Lényeges, hogy a fajhibrid kitűnő tulajdonságainak támogatásához ellenőrzött technológia is tartozik, amely az ültetés és öntözés tervezésétől a segédanyagok biztosításáig segíti a növény gyarapodását.
Hálás dolog, hogy Magyarország is hasznosíthatja a SMARAGDFA® –t számos területen.
Debrecen Portál – sunwo.eu