Ahol mi csak vendégek vagyunk

 

Ahol mi csak vendégek vagyunk

AHOL MI CSAK VENDÉGEK VAGYUNK!

Sokan csodálják az égen szárnyaló színes siklóernyők pilótáit, hogy milyen bátrak. Szerintem ez nem bátorság kérdése, hanem inkább akarat, lelkesedés, és elszántság a feltétele. Bárkiből lehet siklóernyő pilóta kortól, nemtől, súlytól függetlenül. Kell egy jó felszerelés, egy repülésre alkalmas domb, egy csipet szél, és máris madártávlatból nézhetünk a világra. Az első felszállás általában sorsdöntő jelentőségű szokott lenni. Ilyenkor dől el, hogy lesz-e folytatás, vagy csak egyszeri élmény marad a siklóernyőzés.

Ha a „teremtő” azt akarta volna, hogy repüljünk, akkor szárnyakkal rendelkeznénk, mint a madarak. De mivel sajnos nincs szárnyunk, ezért az emberi leleményességre volt szükség ahhoz, hogy az egekbe emelkedjünk. Hosszú és veszélyes, sok balesettel és katasztrófával kirakott út vezetett el a mai biztonságos repüléshez. De egy pilótának soha sem szabad elfelejteni, hogy mi a levegőben továbbra is csak vendégek vagyunk. A természet erőit, törvényeit nem lehet kikerülni vagy átírni, hanem csak szigorúan betartani. Még a madarak sem születnek úgy, hogy tudnának repülni, pedig nekik megadatott a szárny. Nekik is ismerkedni kell ezzel az új közeggel. A levegőben minden ember egyenlő.
Itt nem számít, hogy ki milyen bankszámlával rendelkezik. Az aerodinamika törvényeit nem lehet megvenni, vagy lefizetni.


Az egyik ilyen szabály, ami minden repülő eszközre érvényes, hogy „a nagy sebesség hatásos, a kis sebesség halálos!” Ezt a szabályt tanulja meg minden pilótajelölt először. Még senkit sem büntettek meg azért, hogy túl gyorsan repült, de azért már igen, ha túl lassan. Ez azért van, mert minden repülőeszköznek kell egy minimális sebesség, ahol még a szárnyán keletkezik felhajtó erő. Egy hétköznapi embernek ez szokatlanul hangzik, hogy az a veszélyes, ha túl lassú. Ez is egy példa, hogy a repülésre teljesen más szabályok érvényesek, mint a közlekedés egyéb területein.

A siklóernyő irányítása - más repülő eszközökhöz viszonyítva - relatív egyszerű. De ez persze nem jelenti azt, hogy már az első alkalommal uralhatjuk teljesen az eget. Az első felszállást megelőzően egy elméleti, majd gyakorlati vizsgát kell tenni a repülés alapjairól. Ez magába foglalja a legegyszerűbb aerodinamikát, a meteorológiát, légtér ismeretet és a siklóernyős felszerelés ismeretét. Ha ezt az akadályt sikeresen teljesítettük, akkor indulás a legközelebbi tanulódomb irányába. Nagyon fontos dolog, hogy az első szárnycsapásainkat feltétlen siklóernyő oktatóval végezzük.

Ha sikerül megszereznünk a megfelelő jogosításokat, akkor már mi is önállóan szárnyalhatunk hangtalanul a madarakkal együtt. A siklóernyős repülésnek az a különlegessége, hogy itt nincs motorzúgás, itt nem vagyunk bezárva egy alumínium „dobozba”. Itt csak a szellő fújdogál a fülünkbe, és lóbáljuk a lábunkat úgy, hogy alattunk akár több ezer méter is lehet. Mi viccesen csak úgy mondjuk, hogy nekünk tényleg a talpunk alatt fütyül a szél!

Az utóbbi időkben már különféle versenyszámokat is tartanak ebben a fiatal sportágban. Van a távrepülés, ahol az a cél, hogy a felszálló légáramlatokat kihasználva a lehető legmesszebb repüljünk el. Ez ma már 500km fölött van, persze csak a megfelelő időjárás esetén. A másik ága a precíziós leszállás, azaz célraszállás. Itt egy 35cm átmérőjű gumikorong közepét kell a lehető legpontosabban eltalálni. Ez hasonlít az ejtőernyősök célbaugró versenyéhez, de mi nem repülőből ugrunk ki, hanem hegyről, vagy csörlőszerkezet segítségével szállunk fel.

De a nagy többség továbbra is csak a repülés szeretetéért emelkedik a magasba. Mivel a repülés többi ága igen költségessé vált, ezért a siklóernyőzés nagyon népszerű lett az utóbbi időben. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel ez a repülésnek egy különleges módja, hogy először egy tandemernyő segítségével, mint utas próbálja ki, milyen is vendégnek lenni az égen. Ha megtetszett, akkor akár meg is lehet tanulni önállóan irányítani ezt a puhaszárnyú „szintetikus madarat”.

Üdvözlettel: Kaszás Sándor Siklóernyős oktató
Szoboszlói Darazsak

Kaszás Sándor egyik legutóbbi versenyén sisak kamerával készített felvétele :

Teteje