sze, 05/07/2014 - 10:07
Shakespeare születésének 450. évfordulójára emlékezve rendezi meg utolsó irodalmi estjét a Csokonai Színház. Miután egész évadon keresztül működtettük a SHAKESPEARE IDŐGÉP felemelő élményeket nyújtó vetítés-sorozatát, az évad záró gesztusaként a Szonettekből és egyéb rövid drámarészletekből építkező irodalmi esttel tisztelgünk a világ legismertebb színdarabírójának emléke előtt. A rendező Mercs János.
Az irodalmi est sajtófotózása 2014. május 7-én 18 órától lesz a Déri Múzeum Dísztermében.
A Csokonai Nemzeti Színház zenés irodalmi estje a Déri Múzeumban
kilencedik találkozás: 2014. május 8. 19 óra
William Shakespeare-ről az irodalomtörténet nagyon kevés életrajzi adattal rendelkezik, ráadásul ezek legtöbbje a műveiből kikövetkeztetett töredék. A Szonettek eredetének kérdésében is csak többé-kevésbé hihető találgatások láttak napvilágot. Sokan kísérleteznek ugyan a versekben szereplő jellegzetes alakokat (a barát, a rivális költő, a fekete hölgy) Shakespeare egy-egy kortársának megfeleltetni, ám egyik elmélet sem igazán meggyőző. A legújabb kutatások szerint a Szonettek létrejöttében ugyan jelentős szerepet játszott alkotójuk
magánélete, mégsem valós élményeket tárnak fel. Mindez persze csak feltételezés.
A Szonettek szerzője nemcsak a világ legismertebb színdarabírója, hanem a világirodalom egyik legérdekesebb egyénisége is volt. Pályáját huszonhárom éves korában színészként kezdte, és a színházat sokkal inkább üzletnek, mint művészetnek tekintette. Nagy sikerű színdarabjai mellett rövidebb költeményeket is írt, amelyek egyáltalán nem a nagyközönségnek készültek, és eleinte csak a költő baráti körében voltak ismertek. E művek intim érzelmeket szólaltatnak meg, és írójuk lelkivilágának legmélyét tárják fel – érthető tehát, hogy nem akarta kiadatni őket. Az, hogy a versek nagy része 1609-ben mégis napvilágot látott, feltehetően a költő jóakarójának, Thomas Thorpe-nak köszönhető, aki a költeményeket gondosan elrendezve egy ún. Quarto-kiadást jelentetett meg. Benne a művek sorrendje nagy valószínűséggel eltér keletkezésük időrendjétől, erre bizonyos tartalmi
logikátlanságok utalnak, a százötvennégy szonett mindezzel együtt kerek egységet alkot.
Szabó Lőrinc saját bevallása szerint sokat vívódott a szonettek tolmácsolásával. Először huszonegy éves korában vágott bele a nagy feladatba, ám munkájával nem volt elégedett, így az csak egy kiadást ért meg. Utána huszonnégy évig alig foglalkozott a művekkel, viszont a Szonettek első megjelenésének háromszázötvenedik évfordulójára elkészítette a ma ismert fordítást.
Miután a Csokonai Színház egész évadon keresztül működtette a SHAKESPEARE IDŐGÉP felemelő élményeket nyújtó vetítés-sorozatát, az évad záró gesztusaként a Szonettekből és egyéb rövid darabrészletekből építkező irodalmi esttel tiszteleg Shakespeare William emléke előtt.
