Babály László

1957. március 14.
A Nyírlugoson született sportoló labdarúgóként kezdte, a Debreceni Vasutas Sport Club NB I/B csapatában játszott. A gyorsaságával az atlétikai versenyeken is felhívta magára a figyelmet. Rövidtávfutó lett. Már 18 évesen nyerte magyar bajnokságot. 1980-ban a moszkvai olimpián tagja volt a 4x100 méteres váltónak. Huszonkilencszeres válogatott. Nevelőedzői Bíró Mátyás, Vojta Lászó, Kövesdi István voltak.   Jelenleg a kartali sportcsarnok vezetője.

Bardi Gyöngyi (Gerevich Pálné)
1958. február 2.

A Hosszúpályiban született röplabdás sportoló Debrecenben ismerkedett meg a sportágával és lett ifjúsági válogatott. Nevelőedzői Fogarasi József és Farkas Istvánné voltak. A 329-szeres válogatott az 1976-os montreali, és az 1980-ban a moszkvai olimpián, csapatával egyaránt negyedik helyezést ért el. Tízszeres magyar bajnok és nyolcszoros Magyar Népköztársasági Kupa győztes csapat tagja volt. Egy ideig török sportklubban játszott, ott is kétszeres bajnokcsapat tagja volt. 1977-ben, 1981-ben és 1983-ban az Európa-bajnokságokon bronzérmeket szerzett a válogatott tagjaként. 1977-ben az Európa-bajnokságon az All Star csapatba választották. Ötször választották meg az év röplabdázójának.

Barta István (Berger István)

1895. augusztus 13 – 1948. február 16.
Az úszó, vízilabdázó kapus sportoló Álmosdon született. Három olimpián vett részt. 1924-ben Párizsban a hatodik, 1928-ban Amszterdamban ezüstérmes, 1932-ben Los Angelesben az aranyérmet vehette át a bajnokcsapat tagjaként. Magyar bajnokságot vízilabdázóként háromszor, úszóként kétszer nyert. Ötvenszeres válogatott. Háromszoros Európa-bajnoki aranyérmes. Gépészmérnöknek készül, de katonai szolgálatra a frontra vezénylik 1915-ben. Orosz hadifokságba esik, két év múlva kerül haza. Banki alkalmazott, majd egy részvénytársaságnál főtisztviselő, nyugdíjazásáig.

Bíró Imre
1959. december 20.
A Hajdúböszörményben született kézilabdás sportoló az 1988-as szöuli olimpián tagja volt a negyedik, az 1992-es barcelonai olimpián a hetedik helyezést elért csapatnak. A Debreceni Dózsa NBI-es csapatának volt a játékosa. Jelenleg a Debreceni Vasutas Sport Club női NBI-es csapatánál vezetőedző.

Bujdosó Imre

1959. február 12.
Berettyóújfaluban született a kiváló kardvívó. Az 1988-as szöuli olimpián kardvívásban csapatbajnoki aranyérmet nyer, 1992-ben Barcelonában az ezüstérmes csapat tagja. 1979-ben ifjúsági világbajnoki aranyérmet nyer. 1983-ban világbajnoki ezüst-, 1985-ben bronzérmes csapattag. 1986-ban világbajnoki egyéni ezüstérmes, csapattagként negyedik helyezett. 1990-ben a világbajnokságon csapattagként ezüstérmes. 1991-ben a világbajnokságon és Európa-bajnokságon egyaránt aranyérmes csapattag. Budapesten érettségizett. A Testnevelési Főiskolán szakedzői és sportszervezői diplomát szerez. 1994-től a Német Szövetségi Köztársaságban vállal edzőséget.

Dombi Tibor
1973. november 11.
Püspökladányban született, Sárrétudvariban és a Debreceni Olasz Focisuliban kezdett futballozni. Következő állomása a Debreceni Sportiskola, majd a Debreceni Vasutas Sport Club labdarúgója. Németországban és Hollandiában is rúgta a labdát a rendkívül gyors jobbszélső. Részt vett az 1996-os atlantai olimpián, a tizenhatodik helyezést elérő csapat tagja volt. Ötször volt a magyar bajnokcsapat tagja, ugyancsak ötször volt Szuperkupa-győztes. Háromszor volt Magyar Kupa aranyérmes, egyszer Liga Kupa győztes csapat tagja. Harmincöt alkalommal vette magára a válogatott mezét. Jelenleg is meghatározó tagja a Debreceni Vasutas  Sport Club labdarúgó csapatának.

Fodor Mihály
1950. március 16.
A Hajdúdorogon született birkózó Debrecenben érte el sikereit. Szabadfogásban a 62 kilogrammos súlycsoportban vett részt az 1976-os montreali olimpián. Négyszeres magyar bajnok. 1976-ban az Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el.

Gáll Henrik
1947. március 5.
A Földesen született szabad- és kötöttfogásban egyaránt kiváló birkózó, sokszoros magyar bajnok.  1976-ban szabadfogású birkózásban az 52 kg-os súlycsoportban Montreálban olimpiai negyedik helyezést ért el. 1976-ban az Európa-bajnokságon negyedik helyezést ért el. 1970-ben Európa-bajnoki ezüst- 1973-ban bronzérmet nyert. 1975-ben világbajnokságon negyedik, Európa-bajnokságon hatodik. 1976-ban Európa-bajnokságon legyőzhetetlennek bizonyult, teljesítményéért aranyérmet vehetett át.

Harangi Imre
1913. október 16 – 1979. február 4

A kiváló ökölvívó Hajdúsámson és Nyíradony között, egy bakterházban látott napvilágot, ahol édesapja váltókezelőként dolgozott. Mindkét település magáénak vallotta a kiváló ökölvívót, aki 1936-ban Berlinben az olimpián bajnokságot nyer könnyűsúlyban. A berlini olimpiai bajnokok egy-egy facsemetét kaptak ajándékba, hogy szülőföldjükön elültetve, hosszú évtizedeken keresztül hirdessék a bajnok dicsősségét. Harangi facsemetéjéért mindkét település harcba szállt. Végül az édesapa vágta el a gordiuszi csomót. A facsemetének a gyökérzetből - szerencsére - volt egy oldalhajtása, melynél a kertészkedő szülő kettéválasztotta, így mindkét település kapott egy-egy fát. A fákat mindkét település gondozta, megnőttek s így ma is hirdetik Harangi Imre dicsőségét. Tizennégy éves korában került Budapestre, Adler Zsigmond keze alá. A mester ötszörös magyar bajnokot, Európa-bajnokságon ezüstérmet szerző öklözőt nevel az ügyes sportolóból. A polgári életben autószerelő, repülőgép szerelő, pilóta. 1941-ben kényszerleszállás közben súlyos, életveszélyes sérüléseket szenved. Műtétek sorozata után részben visszanyeri egészségét, de már nem versenyezhet. Trafikos boltjában keresi kenyerét. Az ökölvívás szeretete készteti edzői munkára, a GANZ MÁVAG szakosztályában neveli, oktatja az utánpótlást élete végéig.

Hódos Imre
1928. január 10 – 1989. április 23.

Hajdúnánáson született, Debrecenben ismerkedett meg sportágával. Előbb a Debreceni Torna Egyletben tornászként kezdett, később a Debreceni Munkás Testedző Egyesületben, majd a Debreceni Vasutas Sport Clubban birkózó volt. A légsúlyú, kötöttfogású birkózó 1952-ben, a helsinki olimpián szerzi meg az aranyérmet, bajnokságot nyerve. Az 1956-os melbourne-i olimpián negyedik, 1960-ban, Rómában nem kerül döntőbe. Rekordjait olimpiai részvételeivel érte el. Nyolc olimpián aktív részt vevőként szerepelt. Három olimpián versenyzőként vett részt, 1964-től mint versenybíró öt olimpián tevékenykedett. A világ legjobb versenybíróinak egyikeként megkapta a FILA Aranysípját, és ezüst oklevelét.

Kabos Endre
1906. november 5 – 1944. november 4.

Nagyváradon született, de mégis berettyóújfaluinak vallotta magát a kitűnően felkészült, nagyon tehetséges vívósportoló. Gyermekkorát ott töltötte, ott nevelkedett, oda kötötte ifjúsága. Szívéhez nőtt a kisváros. 1932-ben Los Angelesben a kardcsapat tagjaként olimpiai aranyérmet nyer, egyéniben bronzérmes. A berlini olimpián 1936-ban két aranyérmet vehetett át, mivel egyéniben és csapatban is bajnokságot nyert. Nemzetközi sikereit előkészítették a magyar bajnokságok. Háromszor lett aranyérmes. A kontinens bajnokságokon is kitűnően szerepelt. Európa-bajnokságokon: 1931-ben kardcsapat aranyérem, egyéniben ezüst, 1933-ban egyéni és csapata aranyérem, 1934-ben ugyancsak csapat és egyéni aranyérem, 1935-ben csapat aranyérem, egyéniben hatodik helyezés fémjelezte tehetségét, szorgalmát. Berettyóújfaluban tisztelete jeléül a város olimpiai ligetet létesített és e ligetben ültette el Berlinben az olimpiai aranyérem mellé kapott tölgyfacsemetét, hirdetve ezzel is dicsősségét.

Kalucza Norbert
1986. december 4
A Mátészalkán született ökölvívó hat gyerekes család legkisebbike. Gyenge a hallása, de akaraterejével a hiányosságát pótolja. Nevelőedzője Váradi János volt, ő fedezte fel tehetségét.  Hat éve Deél István irányítja edzéseit a Debreceni Ökölvívó Kft-ben. Junior és felnőtt magyar bajnokságokat nyert, három alkalommal. A junior Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett.
Részt vett 2008-ban Pekingben az olimpián, sajnos nem került a döntőbe.

Lázár Magdolna
1951. május 5.
A Hajdúböszörményben született atléta a Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubban sportolt. Középtávfutásban ért el kiváló eredményeket. Edzője dr. Aradi János. Tizenhétszer nyert magyar bajnokságot, tizenkét országos rekordot ért el. Huszonkétszer volt válogatott. Az 1976-os montreali olimpián 800 méteren az előfutam ötödik, 1500 méteren az előfutam kilencedik helyezéséig jutott el. 1975-ben a Főiskolai Világbajnokságon negyedik és hatodik helyen végzett. 1978-ban az Európa-bajnokságon tizenegyedik helyezést szerzett. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen programozó matematikus diplomát vehetett át, számítástechnikai tanár. Edzői oklevelet is szerzett, utánpótláskorú atlétákkal foglalkozik.

Madar Csaba
1976. október 8.

A Püspökladányban született középpályás labdarúgó Sárrétudvariban és a Debreceni Sportiskolában kezdett, majd a Debreceni Vasutas Sport Club labdarúgója volt. Részt vett az 1996-os atlantai olimpián, Brazília és Japán ellen gólt is rúgott. A válogatott a tizenhatodik helyezést érte el. Játszott az MTK-ban is, 2008-ban hagyta abba az NBI-es szereplést. Az NB I-ben 367 mérkőzésen szerepelt, 32 gólt rúgott. Ötször volt magyar bajnokcsapat tagja, kétszer Magyar Kupa-győztes. Három alkalommal volt a válogatott tagja. Három gyermek édesapja. Levezetésként Báránd megyei színtű csapatában játszik.

Nagy József
1975. június 28.
A Debrecenben született, de Hajdúhadházon kezdő ökölvívó az 1996-os atlantai olimpián a 67 kg-os súlycsoportban vett részt a versenyen. Sajnálatos sérülése miatt az első fordulóban kiesett a versenyből. Nevelő-edzője Gábor László. Hatszoros magyar bajnoki aranyérmes. 1994-ben Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. 2002-ben az Év Ifjúsági Sportolója kitüntető címet kapta meg.

Nagy Lajos
1945. január 5.
A Vámospércsen született sportlövő Debrecenben ismerkedett meg a sportággal és vált válogatott sportolóvá. Az 1980-as moszkvai olimpián tizenharmadik helyezést ért el.

Réthy Sándor
1923. november 15 - 1998. június 6.
A Debrecenben született tornászt Aradi Gyula edző szemelte ki és irányította a Debreceni Torna Egyletbe. A tehetséges tornász négyszer nyert csapattagként magyar bajnokságot. Az 1952-es helsinki olimpián a hatodik helyezést elért csapat tagja volt. 1954-ben Európa-bajnokságon, 1955-ben világbajnokságon szerepelt a válogatott tagjaként. Debrecenből a Budapesti Honvédba igazolt.

Sterbinszky Amália

1950. szeptember 29.
A Hajdúszoboszlón született kézilabdás sportoló 1976-ban a montreali olimpián tagja volt a bronzérmes-, 1980-ban a moszkvai olimpián a negyedik helyezett magyar csapatnak. A Debreceni Dózsa játékosaként kezdte sportpályafutását. Nevelőedzője Kapitány Ferenc volt. Debrecenből a Fradiba, majd a Vasasba igazolt. Tízszer volt magyar bajnokcsapat tagja, ötször kupagyőztes, egyszer Európa Kupa győztes csapat tagja. Öt évben volt az NB I. gólkirálya. A válogatottban kettőszázötven alkalommal szerepelt. Az 1971-es világbajnokságon bronzérmes, 1973-ban negyedik, 1975, 1978. években a világbajnok-ságokon bronzérmes csapattag. Az 1982-es világbajnokságon ezüstérmes. Világválogatott. A Testnevelési Főiskolán edzői képesítést szerzett. Edzőként Dániában férjhez menve férfi és női csapatokat edzett. Közben Dániában még kétszer nyert bajnokságot. Jelenleg masszőr, természetgyógyász klinikát üzemeltet.

Süvöltős Mihály dr.

1949. augusztus 19.

        Az Újlétán született kézilabdás sportoló Debrecenben ismerkedett meg sportágával. Az általános iskola hetedik osztályosaként Fogaras József testnevelő tanár fedezte fel adottságait és küldte el a Debreceni Sportiskolába, ahol Nagy Jenő lett a nevelőedzője. Középirányítóként játszott a Debreceni Dózsa bajnokcsapatában. 75 alkalommal volt válogatott. Tagja volt az 1976-os montreali olimpián a hatodik helyezést elért magyar csapatnak. Világbajnoki kilencedik helyezés, „B” világbajnoki bronzérem fémjelezte sportolását. Elvégezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemet, orvosként a Rendőr-főkapitányságon helyezkedett el. Hű maradt Debrecenhez

Szathmári János
1968. március 25.
A nádudvari születésű kézilabdás kapus sportoló tagja volt az 1992-es barcelonai olimpián hetedik helyezést elért csapatnak.

Szondy István
1925. december 29.

Berettyóújfaluban született a kiváló öttusázó, de hamar elkerült Ceglédre, ahol úszó és vízilabdázóként kezdett sportolni. A soproni és pécsi hadapródiskolában céllövéssel foglalkozik, Takács Elek a mentora. Budapesten megismerkedik a vívással és lovaglással, öttusázóvá válik. Az 1948-as londoni olimpián tizennyolcadik, az 1952-es helsinki olimpián csapatával aranyérmet nyert, egyéniben bronzérmes. 1949-1954 között négy alkalommal nyert magyar bajnokságot, bekerült a válogatottba. Az 1953-as világbajnokságon egyéni ezüstérmes. 1954-ben csapatvilágbajnok, egyéniben bronzérmes. 1955-ben újabb csapat világbajnoki érmet kap, egyéniben ötödik. Az 1956-os lovas olimpián részt vesz. de nem ér el helyezést. A Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári diplomát szerez, tanárként Újpesten dolgozik. A Német Szövetségi Köztársaságban testnevelőként helyezkedik el, vívóedzőséget is vállal. Megválasztják a Német Öttusa Szövetség kapitányának, ahol nyugdíjazásáig tevékenykedik.

Tarányi József
1912. január 1 – 1964. február 21

Birkózó, 1948-ban Londonban az olimpián, kötöttfogásban, 87 kg felett ötödik helyezés ért el. A Debreceni illetékességű sportolót pékinasként fedezték fel munkatársai. Roppant nagy erejével, 3 zsák lisztet is felvett egyszerre. Javasolták neki a sportolást, amit meg is fogadott. Súlyemelőként kezdte, de hamar átpártolt a birkózásra. 1929-ben már országos ifjúsági bajnokságot nyert. Kétszer a magyar bajnokságban jeleskedett, és nyert aranyérmet. 1934-ben a munkásolimpián nehézsúlyban nyert aranyérmet. 1938-tól edzői feladatokat is végzett. Hódos Imre, Németi Gyula és Sípos László nevelőedzője volt. Emlékét Debrecenben egy róla elnevezett utca őrzi.

Tuncsik József
1949. szeptember 23.

A Tégláson született cselgáncsos hamar elkerült szülőhelyéről. Budapesten a Honvéd Sport Egyesületben vált élsportolóvá. A montreali olimpián 1976-ban a pehelysúlyban nyert bronzérmet. Négyszeres magyar bajnok. 1973 és 1974 években rész vesz az Európa-bajnokságokon, de nem ér el helyezést. 1976-ban az Európa-bajnokságot megnyeri, aranyérmet vehet át. 1978-ban negyedik helyezést ér el az Európa-bajnokságon. Civil foglalkozásként kőműves szakvizsgát szerez. A Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát vesz át 1982-ben. A Honvéd, majd a Paks edzője. Budapesten eszpresszót nyit konditeremmel, melyet később átalakít tekecsarnokká. A Budaörsi Sport Club társadalmi elnöki funkcióját vállalja el.

Veres Győző
1936. június 13.
A Berekböszörményben született súlyemelő 1960-ban a római olimpián és 1964-ben Tokióban egyaránt bronzérmet nyert. 1968-ban Mexikó városban a negyedik helyezést szerezte meg súlycsoportjában. A Debreceni Honvéd SE-ben kezdte el sportpályafutását, majd a Csepelbe igazolt. Tizenháromszor nyert magyar bajnokságot. 1957-ben az Európa-bajnokságon ötödik, 1958-ban a világbajnokságon hatodik, az Európa-bajnokságon ötödik. 1959-ben a világbajnokságon negyedik, az Európa-bajnokságon ötö-dik. 1961-ben a világbajnokságon ezüstérmes, 1962-ben és 1963-ban világbajnoki aranyérmes. 1971-től a Tatabányai Bányász vezetőedző-je. 1973-tól Törökországban állami edző. 1974-től Ausztráliában él. Sydneyben autószerelő műhelyt vezet.