Sokan nem tudják, hogy amikor gulyáslevest esznek, akkor voltaképpen „ta-ken”-get kanalaznak, amikor pedig pörkölt kerül az asztalra, azt hun őseink „keng”-ként már Krisztus előtt a második században fogyasztották.
Az „Emberek Aranyban” című szkíta kincseket bemutató kiállítás debreceni szervezője, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft., és a Hotel Lycium a négycsillagos szálloda Átrium éttermében várják mindazokat, akik a csodás tárgyak megtekintése mellett, megkóstolnának egy „szkíta” menüsort is, a gasztronómia oldaláról is megismerkednének egykori őseink mindennapjaival. Ezért Balogh Károly, a Hotel Lycium séfje, Nyers Csaba natúrszakáccsal együttműködve egy olyan menüsort készített el, amelyet vélhetően valamikor szkíta eleink is fogyaszthattak. Akik ellátogatnak a kiállításra, azok kedvezményes áron kóstolhatják meg őseink ízvilágát, illetve akik kipróbálták a szkíta menüsort, kedvezőbb áron tekinthetik meg a tárlatot. Szkíta lakoma jelen időben – kóstoljon ősi ízeket az Átrium étteremben! Az ínyencek kísérőül tradicionális magyar borokkal mondhatnak áldást őseink tiszteletére.
Az ősmagyarok konyháját a "pentaton" ízek harmóniájával szokták jellemezni; az édes, a savanyú, a sós és a keserű mellé ötödiknek az erőset is külön íznek fogják fel és ezen öt íznek a harmóniájára törekedtek, akárcsak a mai belső-ázsiai népek. A táplálkozás körében ma is sok, a honfoglalás koránál sokkal korábbi, keletre nyúló hagyományt találunk. Ilyen ősi gyökerű ételünk az alföldi pásztorok tarhója, mely joghurthoz hasonlító különleges étel, a közelmúltig fogyasztott vízzel, sóval gyúrt erjesztetlen tészta, a lepénykenyér, a "csörege-fánk", az alföldi bográcsban készült krumplistészta, a "slumbuc", a magyarsággal, de feltételezhetően már a hunokkal vagy az avarokkal bekerült hsziungu áldozati étel a keng (a "pörkölt") és a ta-keng (a "gulyás"). A pörkölt első leírását Szemacsien közölte a Kr. előtti II. században, amikor leírja a hunok áldozati ételét a "keng"-et. A "vegyes kenget" eleinte gabonával, zöldséggel főzték és ízesítőül bazsarózsa szirmokat, liliomfa virágbimbóit, szójaszószt és sózott babot tettek, később ezt a pörkölt-alapot mindenféle zöldséggel (hagymával, borsóval, sárgarépával, salátafélékkel) és fűszerekkel (borssal, gyömbérrel stb.) ízesítették, a későbbi időkben tésztát is főztek hozzá. Ezen ételnek a megnevezése a későbbiekben "sűrű húsleves húsdarabokkal és zöldséggel" nevet viselte. A ta-kenget eleinte nem fűszerezték, hogy megbecsüljék tiszta egyszerűségét. A későbbiekben azonban marhából, szarvasból, malacból, kutyából, vadkacsából, fácánból, baromfiból is készítették, és erős fűszereket adtak hozzá.
